Kritikus kérdéseket kapott Victoria Nuland a kongresszusban a budapesti nagykövet beszédéről

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet múlt heti beszédét kritizáló kérdéseket tett fel a szerdai képviselőházi meghallgatáson Victoria Nuland helyettes államtitkárnak Jeff Duncan republikánus képviselő, egyebek között az feszegetve: az Egyesült Államok be kíván-e avatkozni Magyarország belügyeibe.

 

Az európai és eurázsiai ügyekért felelős Nulandet a közel-keleti ügyekben illetékes Anne W. Patterson helyettes államtitkárral együtt hallgatták meg a képviselőház külügyi bizottságában az Oroszország fokozódó szíriai beavatkozásával kapcsolatban követendő amerikai politikáról.

Duncan, miután kitért rá, hogy a szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet agressziója következtében Európában évtizedek óta nem látott, a regionális stabilitást fenyegető migrációs válság alakult ki, megkérdezte a helyettes államtitkártól, hogy neki dolgozik-e Bell nagykövet. Az igenlő válaszra a képviselő így folytatta:

“Ön a NATO-ban is nagykövet volt, ezért érti azt, hogy milyen kulcsszerepet játszanak a NATO-országok a világ biztonságában, együttműködve az Egyesült Államokkal, így van? Magyarország nagyon értékes NATO-szövetséges, így van? Miért van akkor, hogy a kapcsolatok több hónapi látszólagos javulása után azzal a Magyarországgal, amely nyugati demokrácia és NATO-szövetséges, az Egyesült Államok nagykövete úgy döntött, hogy ki nem provokált támadást indít Magyarország ellen?”

A diplomáciai vezető válaszában kijelentette, hogy Colleen Bell beszédében, amelynek részleteit nem ismeri, “megerősítette az Egyesült Államok támogatását egy olyan Magyarország számára, amely egyre nagyobb mértékben demokratikus”. Nuland szerint Washingtonnak viszont aggályai vannak azzal kapcsolatban ahogy a magyar kormány a korrupció és a média ügyében lép fel.

Duncan rákérdezett, hogy a budapesti amerikai misszió vezetője “fenyítést” alkalmazott-e egy szuverén országnak azon képességével kapcsolatban, hogy a saját döntés alapján megvédje a saját határait.

Nuland szerint meg kellene néznie, hogy pontosan mit is mondott Bell, de rámutatott: az Egyesült Államoknak, miként az EU-nak is, aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy uniós tagállamok kerítéseket építenek egymás között, ami ellentétes az EU politikájával.

“Azt próbáltuk meg, hogy támogatásunkról biztosítsuk azt a politikát, hogy az EU egységesen működjön együtt a migrációs válság kezelésében” – mondta.

A képviselő a továbbiakban azt feszegette, hogy egy diplomáciai missziónak nem az lenne-e a feladata, hogy javítsa a kapcsolatokat az Egyesült Államok szövetségeseivel, “avagy le akarja-e szidni azokat, akikre szükségünk van a NATO-ban, beavatkozva a belügyeikbe” egyesek “egóját kielégítve”.

“Még a NATO-szövetségeseink esetében is régi, azt mondanám, ötvenéves politikája az az Egyesült Államoknak, hogy támogassa az erősödően demokratikus, stabil, tiszta Európát. Vagyis amikor aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy egy ország nem támadja célratörően a korrupciót, amikor aggályaink vannak azon demokratikus elvek visszagördítésével kapcsolatban, amelyek alátámasztják a NATO-tagságot, akkor igen, beszélni fogunk erről” – fogalmazott a diplomata.

Jeff Duncan kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, ha egy szuverén ország belügyeibe beavatkoznak. Rákérdezett, hogy az amerikai diplomácia tárca vajon Németországot és Szlovéniát is meg fogja-e fenyíteni, amikor azok fellépnek a milliós nagyságrendű migráció ügyében, amely megváltoztatja az országok demográfiai összetételét, politikai légkörét és megterheli a szociális rendszerüket és fordulópontot jelent Európában.

“Vajon az amerikai politika be akar avatkozni szuverén országokban és ezeknek azon képességével kapcsolatban, hogy szolgáltatásokat biztosítsanak a saját állampolgáraik számára és kezeljék a migrációs válságot?” – kérdezte.

“Ellenkezőleg, képviselő úr, erősen támogatjuk az EU átfogó politikáját, amelyet most léptetnek életbe, és amely arra irányul, hogy támogassák egymást ezeknek a migránsoknak a megfelelő módon való letelepítésében, a velük való toleráns elbánásban, a terhek megosztásában és abban, hogy több forrást biztosítanak a befogadó országoknak és azoknak az országoknak, ahonnan érkeztek” – válaszolta Victoria Nuland.

Ismételten egyértelművé tette az amerikai kormány rosszallását azzal kapcsolatban, hogy az uniós országok az EU politikájával ellentétes módon falakat kezdenek meg “újraépíteni”.

Duncan képviselő azt javasolta Nuland helyettes államtitkárnak, hogy olvassa el Bell nagykövet beszédét, és hogy térjenek még vissza erre a kérdésre.

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet a Corvinus Egyetemen október 28-án mondott beszédében a következők miatt tett szemrehányást: a magyarországi korrupció “szerinte súlyos aggodalmakra ad okot”, a kormány “keménykezű taktikát” folytat a civil szervezetekkel szemben, korlátozza az igazságszolgáltatás, beleértve az Alkotmánybíróság szerepét, valamint a médiaszabadságot, továbbá “egyesek intoleráns módon szólnak a menekültekről”.

A bírálatokra válaszul Szijjártó Péter külügyminiszter leszögezte: a felvetett kérdéseket Magyarország az EU-val vitatja, illetve vitatta meg, és azokat le is zárta.
https://foreignaffairs.house.gov/hearing/hearing-us-policy-after-russia-s-escalation-syria

 

 

 

Amerikai képviselő: Magyarország jogosan fékezte meg a migránsok áramlását

Magyarország teljesen jogosan fékezte meg a migránsok áramlását – hangsúlyozta a képviselőház európai, eurázsiai és újonnan keletkező fenyegetésekkel foglalkozó albizottságának szakértői meghallgatásán Dana Rohrabacher, a testület republikánus elnöke, több képviselőtársával egyetértésében.

“Világos, hogy amit az elmúlt néhány hónapban láttunk, az fenntarthatatlan” – mondta Rohrabacher az európai migrációs válságról.

“Ha ez (a tömeges bevándorlás) mérsékelhetetlen marad, akkor megváltoztatja az elárasztott európai országok alapvető természetét. Annak vagyunk tanúi, hogy a nyugati civilizációt nem egy fegyveres invázió rombolja le, hanem egy olyan ár, amelynek hatásai nem tűnnek el hamar, hanem történelmi változást okoznak sok európai ország jellegében” – figyelmeztetett a politikus.

A külügyi albizottsági elnök szerint a bevándorlási hullám azért vált kezelhetetlenné, mert Angela Merkel német kancellár közölte: Németország nyitott kapukkal várja az összes menekültet. Hangot adott véleményének, hogy a migránsok integrálása, akikből csak idén egy millióan érkeznek majd Németországba, ott is komoly problémát jelent majd. Megítélése szerint az Egyesült Államok ugyanígy járhat, ha nem tanul az európai leckéből.

Albio Sires demokrata képviselő szerint Európának többet kell tennie azért, hogy koordinálja erőfeszítéseit határainak ellenőrzése érdekében, az Egyesült Államoknak pedig segítenie kell a migrációs válság kezelésében európai szövetségeseinek. Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak nincsen elegendő forrása határai lezáráshoz, az európai országok pedig  nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a biztonsági szűréshez. Kitért arra, hogy most már a munkaerejét növelni kívánó Németország is elkezdte átértékelni álláspontját.

A republikánus Lloyd Poe rámutatott, hogy nem minden migráns menekült, hanem egyéb szándékkal érkezhetett a felkészületlen Európába, amelynek az Egyesült Államok nem sokat segít. A különböző európai országok megközelítése közül példaként említette Magyarországot, amely “igyekszik megvédeni nemzeti szuverenitását”.

Hangsúlyozta: az Egyesült Államok ahelyett, hogy megpróbálná megérteni a magyarországi helyzetet, nagykövetén keresztül  bírálta a magyarokat azért, “amit a külügyminisztérium helytelen iránynak tart”. Szavai szerint ez “nem segít” az Amerikával NATO-ban szövetséges Magyarországgal fenntartott viszonyban.

“A kormányoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük megtudni, hogy ki lép be az országukba” – hangoztatta.

Lois Frankel demokrata képviselő azt emelte ki, hogy évtizedek óta nem tapasztalt súlyosságú humanitárius válság alakult ki, és hogy a Szíriát a polgárháború miatt elhagyó emberek többsége ártatlan menekült.

Gary Shiffman, a Georgetowni Egyetem Biztonsági Tanulmányok Központjának professzora a meghallgatáson egyebek között arról beszélt, hogy az EU-ban, csakúgy, mint az Egyesült Államokban, az uniónak, nem pedig határállamoknak, például Magyarországnak és Szovéniának kellene viselniük a közös hátár őrizetének terhét. Komoly kockázatként említette, hogy az európai országoknak nincs megfelelő kapacitásuk a túl nagy sebességgel beáramló tömegek átvilágításához. Mint mondta, el kell kerülni, hogy az országokon belül politikailag releváns, de társadalmilag elszigetelt csoportok alakuljanak ki.

V. Bradley Lewis, az Amerikai Katolikus Egyetem filozófiaprofesszora hangsúlyozta: a nemzeti kormányok első számú felelőssége országaik közös elveinek és értékeinek védelme.

“Magyarország azt teszi, amit tennie kell” – válaszolta Randy Weber republikánus képviselőnek az azt vitató kérdésére, hogy jogos volt-e a határok lezárása.

Rohrabacher, aki üdvözölte a meghallgatáson megjelent Szemerkényi Réka magyar nagykövetet, Magyarországot nagyszerű barátnak nevezte, amely hozzájárult a világ békéjéhez és stabilitásához. Személyes felindultságának adott hangot amiatt, hogy az amerikai kormány “panaszkodni próbál minden kis üggyel kapcsolatban”, amelyben nem ért egyet Magyarországgal.

“Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy saját politikája legyen” – mondta, köszönetet mondva azokért a jó dolgokért, amelyeket Magyarország tett Amerikának, egyúttal megemlékezett az 1956-os évfordulóról is.

Dana Rohrabacher bejelentette: szerdán törvénytervezetet terjeszt be arról, hogy azok a keresztények, akik az iszlamista radikalizmus célpontjaivá váltak, elsőbbséget élvezzenek az amerikai menedékjog megadásánál.

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.