Megkezdődött a Magyar Filmhét

Kertész Mihály 1914-es, A tolonc című filmje felújított kópiájának díszbemutatójával kezdődött meg az I. Magyar Filmhét hétfő este a Művészetek Palotájában.

A Casablanca rendezőjeként később az Oscar-díjat is elnyerő Kertész Mihály 100 éves filmje sokat utazott, míg elért ide, hiszen a kópiát 10 éve találták meg a New York-i Magyar Intézet dohos pincéjében – emlékeztetett köszöntőjében a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.

Havas Ágnes hozzátette, hogy a nitrókópiát repülőn nem is lehetett hazahozni, ezért a Duna Televízió akkori elnöke, Cselényi László hajóval hozatta el Portugáliába, majd onnan autóval Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Filmarchívum gondoskodott felújításáról.

Kiemelte: a filmtörténeti ritkaság díszbemutatója után az elmúlt három év filmtermésével, 332 benevezett alkotással, ebből 26 játékfilmmel ismerkedhetnek meg a nézők a fesztivál vetítésein vasárnapig.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke örömét fejezte ki, amiért Magyarországon újra készülnek élvezetes nagyjátékfilmek, tévéjátékfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, kisjátékfilmek és animációs filmek.

Mint hangsúlyozta, az NMHH egyik legfontosabb küldetése az, hogy biztosítsa az információs esélyegyenlőséget, ezért az NMHH Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja keretében 2011 óta 400 filmet támogattak, ezek közül az elkészült munkákból a filmhéten 116 alkotást lehet megtekinteni.

Andrew Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy csaknem egyéves felújítási munka eredményét láthatja A tolonc című filmet a filmhét közönsége.

A kormánybiztos felidézte: amikor tizenéves korában barátaival úgy döntött, hogy filmet fog készíteni, szülei barátja, Kertész Gábor adta oda nekik testvére, Kertész Mihály egykori 16 milliméteres kameráját.

“Ezzel csináltam meg az első filmemet, és most talán vissza tudtam adni neki valamit, hogy segíthettem az ő fantasztikus filmjét megőrizni” – jegyezte meg Andrew Vajna.

A Jászai Mari főszereplésével készült filmhez a Maestro című Oscar-jelölt magyar animáció zenéjét is jegyző Pacsay Attila komponált kísérőzenét, amelyet a nyitógálán az 52 tagú Pannonia Symphony Orchestra ad elő.

Az első alkalommal megrendezett, vasárnapig tartó filmhéten több játékfilm bemutatóját tartják. A Magyar Nemzeti Filmalap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Magyar Filmakadémia szervezésében összesen 12 ezer 620 percnyi magyar film, azaz 105 dokumentumfilm, 87 fikciós rövidfilm, 62 animáció, 36 ismeretterjesztő film, 26 egészestés játékfilm és 16 tévéjátékfilm lesz látható.

Szabó István: bátorság és hit mentette meg A toloncot

Szakmai bátorság és hit mentette meg a száz évvel ezelőtt készült A tolonc című filmet – mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező Kertész Mihály felújított és digitalizált mozijának világpremierjén hétfőn a Művészetek Palotájában, a Magyar Filmhét nyitó eseményén.

“A magyar filmszakma annak idején sajnos nem gondolta végig, mi legyen a létrehozott alkotások sorsa, mindig gyártáscentrikus volt, de az érték megőrzése is rendkívül fontos” – hangsúlyozta Szabó István a felújított film díszbemutatója előtt.

A rendező beszélt Kertész Mihály filmjének jelentőségéről, az egyetlen megmaradt kópia megmentésének történetéről, A tolonc producere, Janovics Jenő kalandos életéről és Kertész Mihály Oscar-díjat kapott későbbi mozija, a Casablanca egyik kulisszatitkát is érintette.

Szabó István megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai MaNDA) munkatársa szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloid szalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható.

“A filmlaboratóriumban akkor még nem voltak meg a technikai feltételek helyrehozásához, az amszterdami filmarchívum saját költségén vállalta az anyagot megmentő fekete-fehér kópia elkészítését, ez azonban még nem jelentett felújítást. A toloncról szó volt egy New York-i filmes konferencián, ezt követően egy amerikai cég a magyar Nyári Balázs vezetésével el is készült egy próbával, megállította a kópia remegését, de a költségeket nem tudta fedezni. A nemzeti filmalap vezetői 2013 tavaszán megértették a film értékét és azt szabták a finanszírozás feltételéül, hogy a filmlabor készüljön fel technikailag a munkára, majd végezze el a feladatot” – idézte fel a történteket Szabó István.

A százéves film felújítására és digitalizálására a Magyar Nemzeti Filmalap 14 millió forintot fordított.

Mint Szabó István megjegyezte, a film elveszítette vetíthető állapotát, A toloncot szakmai bátorság és a hit mentette meg. Hozzátette: korábban ez történt a magyar film történetének későbbi klasszikusaival, az évtizedek során szintén rossz állapotba került Körhintával vagy a Ludas Matyival is.

“A digitális hordozó nem váltja ki az eredeti anyagot, alkalmatlan annak megőrzésére. Az elmúlt két évtizedben szerencsére sokat felismerték a filmek felújításának fontosságát” – fejtette ki az Oscar-díjas filmrendező. Megemlítette, hogy a felújításokra hozott létre céget Martin Scorsese világhírű amerikai filmrendező is – ez a vállalat varázsolta újjá Tóth Endre Két lány az uccán című 1939-es moziját – és 1995-ben indult a filmek felújítására az Európai Unió Lumiére-programja.

Az 1914-ben készült A tolonc mozgóképes adaptációját Janovics Jenő, a kolozsvári színház igazgatója írta Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján. Szabó István kitért arra, hogy a producer Janovics hozta étre a kolozsvári filmstúdiót, amelyben Kertész mellett például Korda Sándor is készítette filmjeit. Janovics 1945-ben meghalt, de ahogy Szabó István fogalmazott, az ő élete is mutatja, hogy Magyarországon mindig voltak, akik felkarolták a tehetségeket és segítettek nekik.

Szabó István elmesélte, hogy amikor Kertész Mihály Michael Curtiz néven 1942-ben Hollywoodban a később Oscar-díjjal jutalmazott Casablancát forgatta, a főszereplő Ingrid Bergman arra kérte őt, hívja el egy színészismerősét, bizonyos Humphrey Bogartot. Igaz, hogy ő sokkal alacsonyabb, mint Bergman, de ez nem fog problémát okozni. “Mindig voltak magyarok, akik hallgattak mások tanácsára” – jegyezte meg.

A vetítés előtt Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) főigazgatója Gyürey Vera, a Magyar Filmarchívum volt vezetőjének szerepét méltatta abban, hogy a felújítás és a digitalizálás előtt méltó módon biztosították A tolonc kópiájának tárolását.

“A 20. század első három évtizedében hatszáz némafilm készült Magyarországon, ennek csupán 10 százaléka van az archívumban, a többi elveszett. Az analóg filmeket meg kell őrizni és a MaNDA ezt is teszi: A tolonc az úgynevezett archív kapu segítségével csodálatos módon újult meg a filmlaboratóriumban, mai szemmel is élvezhető minőségben” – hangsúlyozta Lovas Lajos. A Magyar Filmhét 332 filmje keddtől október 19-ig látható az esemény helyszínein, elsősorban a Cinema City MOM Parkban.

facebook:

0 Komment