EU-tisztújítás – Nagy-Britannia “egy lépéssel közelebb az EU kijáratához”

A szombati brit lapok szinte azonos megfogalmazású elsőoldalas főcímei szerint Nagy-Britannia egy lépéssel közelebb került az Európai Unió “kijárati ajtajához” annak nyomán, hogy az uniós csúcstalálkozón többségi szavazással a London által elfogadhatatlannak tartott Jean-Claude Junckert jelölték az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

 

A baloldali The Guardian, a konzervatív, erősen EU-szkeptikus The Daily Telegraph és a hasonló alapállású The Times, valamint a liberális irányzatú, EU-párti Financial Times egyaránt kiemelte értékelésében, hogy hatalmas horderejű hatalomgyakorlási átrendeződés kezdődött az Európai Parlament javára és az Európai Bizottság, valamint a választott tagországi kormány- és államfők kárára az EP néppárti “csúcsjelöltjének” jelölésével. A The Guardian “szeizmikus léptékűnek”, a Financial Times “földrengésszerűnek” minősíti ezt a változást.

A Financial Times szombati szerkesztőségi kommentárja szerint az euróövezet egyre szorosabb integrációja miatt az EU-nak nagyobb demokratikus legitimációra van ugyan szüksége, az azonban nem világos, hogy a 46 százalékos részvételi aránnyal megválasztott Európai Parlamentnek miért kellene szélesebb hatalmi jogköröket adni, mint a reprezentatívabb választásokon hatalomra került tagállami kormányoknak.

A londoni üzleti napilap szerint fennáll az a veszély is, hogy Juncker inkább az Európai Parlamentre hallgat majd, semmint az EU-tagállamokra. A Financial Times szerint ennek kockázata az, hogy gyengülhet az Európai Bizottság pártatlan üzleti, versenypolitikai, költségvetési és sok egyéb szabályozói szerepe.

A lap szerint David Cameron brit miniszterelnöknek igaza volt, amikor ellenezte Juncker jelölését. Elhibázott taktikája azonban – főleg a brit EU-tagság jövőjéről meghirdetett népszavazás, valamint az, hogy a brit Konzervatív Pártot kiléptette az EP néppárti frakciójából – károsította Nagy-Britannia európai megítélését, és elidegenítette még azokat is, akik egyébként hajlamosak lettek volna a Juncker-ügyben őt támogatni.

Junckerre és Angela Merkel német kancellárra most életfontosságú szerep hárul a kármentésben. Mindenekelőtt fel kell ismerniük, hogy a héten lezajlott események a brit EU-szkeptikus erők malmára hajtják a vizet. Az európai vezetőknek túl kell tenniük magukat “Cameron ügyetlenkedésein”, és fontolóra kell venniük a London által követelt uniós reformprogram egyes elemeinek megszívlelését. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy Nagy-Britannia mind közelebb sodródjon az EU kijáratához – áll a Financial Times szerkesztőségi írásában.

A The Daily Telegraph szerkesztőségi elemzése szerint “teljesen ésszerű” volt Cameron ellenállása Junckerrel szemben, és a luxemburgi politikus “diadala a bürokrácia hatalmának bizonyítéka”.

A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint az EU és tagországai közti kapcsolatrendszernek az egymás érdekeit és a nemzeti érdekeket is tiszteletben tartó viszonosságra kell épülnie. A brit törekvéseket ért “inzultus” után most az Európai Unión a sor, hogy megindokolja: Nagy-Britanniának miért kellene továbbra is az EU-ban maradnia – áll a Telegraph cikkében.

 

 

 

A francia lapok szerint Junckerral nehéz lesz megújítani az Európai Uniót

 

Jean-Claude Juncker jelölésével az Európai Bizottság élére nehézzé vált az Európai Unió megújítása – vélték szerkesztőségi írásaikban a szombati francia lapok.

Nehéz kezdet című írásában a konzervatív Le Figaro szerint “az angoloknak nem tetsző” volt luxemburgi miniszterelnök a régi iskolát képviseli, föderalista, de pragmatikus, olyan liberális, akinek központi kérdés lesz a 28 tagállam gazdaságának megerősítése a nemzetközi versenyben. A lap szerint azzal, hogy az állam- és kormányfők lemondtak arról, hogy konszenzussal jelöljék az új bizottsági elnököt, “nyílt válságot teremtettek Nagy-Britanniával”. David Cameron ugyanakkor ügyetlenül viselkedett: olyan helyzetbe hozta a kollegáit, hogy azoknak Brüsszel vagy pedig az ő “diktátuma” között kellett választaniuk, s egy olyan szavazást kényszerített ki, amely egyértelművé tette London elszigeteltségét. A konzervatív lap kiemelte: a tagállamok “hazárd számításba fogtak, amikor elfogadtak egy megosztó jelöltet, és feltehetően végleges intézményi zavart idéztek elő”.

Hasonlóan vélekedik a katolikus La Croix is, amely szerint Juncker “a politikai élet veteránja, aki nem fogja tudni megtestesíteni a változást”. A baloldali Libération szerint is azok számára, akik megújulást reméltek, Juncker személye csalódást jelent. A lap kiöregedett dinoszaurusznak nevezte a politikust, aki már jóval többnek látszik a koránál.

A balliberális Le Monde szerint az Angela Merkel német kancellár által magára hagyott Cameron, az egyik legjelentősebb uniós ország vezetőjeként olyan elsöprő vereséget szenvedett, amely csak növeli annak a szakadéknak a veszélyét, amely felé Nagy-Britannia elindult az unióhoz való viszonyában. Juncker “tapasztalt európai, szenvedélye a közügyek intézése, szeret dolgozni, poliglott, az EU-ban elengedhetetlen kompromisszumteremtés mestere, tele jóindulattal és humorral” – hangsúlyozta a lap, amely szerint ugyanakkor “nem sértés megállapítani, hogy nem rendelkezik a brüsszeli új ember profiljával”. A Le Monde szerint “ha, mint az valószínű, július 16-án megválasztja az Európai Parlament, Juncker egyik első feladata az lesz, hogy helyreállítsa a viszonyt Londonnal”.

 

 

 

A cseh lapok szerint Cameron súlyos vereséget szenvedett

 

Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére “egyértelműen David Cameron nagy politikai vereségének” lehet minősíteni – írta a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap szombaton.

“A nagy kérdés jelenleg az, hogy ennek a kiütésnek milyen hatása lesz a brit politikai színpadra, s hogy végső soron nem erősíti-e meg az Európai Unióból való kilépésre irányuló brit kísérleteket” – mutatott rá a cikkíró.

A Lidové Noviny című konzervatív napilap szerint nem Juncker jelölése a legfontosabb, hanem az a mód, ahogy erre sor került.

Cameron brit miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni az EB-elnök keresésének módját, de elszigetelődött, s most “őt tartják az unió megrontójának”. “Az, hogy csak Orbán Viktor magyar kormányfő tartott ki mellette, gyenge vigasz számára” – vélte az újság.

A lap megjegyezte: a jelölteket ezúttal valójában nem a tagállamok vezetői választották ki, hanem az európai parlamenti választás eredményének következménye. A volt luxemburgi kormányfő egyike volt az EP úgynevezett csúcsjelöltjeinek.

“A kezdeményezés tehát nem a nemzeti szintről eredt (ott már csak jóváhagyták), hanem összeurópai uniós szintről. Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament az, amely a bizottságot jóváhagyja (esetleg visszahívja), ez a tény már jelentős elmozdulást jelent a hatalmi egyensúlyban” – mutatott rá a kommentár szerzője.

A Lidové Noviny úgy látja: José Manuel Barroso mint EB-elnök nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, inkább csalódást okozott. “Ha tehát utódja meglepetést okozna, az nagy valószínűséggel pozitív meglepetés lenne.”

A Právo című független baloldali napilap idézi Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint “elfogadhatatlan, hogy egy vagy két ország megakadályozza az EB elnökének jelölését”.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.