Víz-világtalálkozó – Civil fórum és szakmai kiállítás is nyílt a második napon

Tematikus szekcióülésekkel és panelbeszélgetésekkel folytatódott szerdán a Budapesti Víz Világtalálkozó. A találkozóhoz kacsolódóan megnyílt a civil fórum, illetve egy szakmai kiállítás, amelyet Áder János köztársasági elnök is megtekintett. Az államfő a Duna Művészeti Mestere pályázat díjkiosztóján is részt vett.

Elismerik a magyar fejlesztéseket a világban. Az a 150-200 éves tudásbázis és az a mai akadémiai tudás, amire támaszkodhatnak a magyar szakemberek, meghozza a gyümölcsét – jelentette ki Áder János a sajtó képviselőinek, miután megtekintette a víz-világtalálkozóhoz kapcsolódó szakmai kiállítást.

Közölte: egyre többen elismerik nemzetközi versenytárgyalásokon is, hogy a magyar ajánlat jobb technikai és anyagi vonatkozásban is. Megemlítette, hogy három héttel ezelőtt magyar cég nyerte el a vietnami fővárosban, Hanoiban a víztisztítás kiépítését.

Példa nélkülinek nevezte, hogy a budapesti nemzetközi vízügyi konferencián a tudomány képviselői, politikai döntéshozók és a vállalkozói szféra meghatározó szakemberei egyaránt jelen vannak.

Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a konferencia civil fórumának megnyitóján hangsúlyozta: Magyarország mindig kiemelt figyelmet fordított a vízkérdésre, ezért is rendez most nemzetközi tanácskozást a témában, a fórum ismertebbé teszi Magyarországot a vízpolitikában és az ENSZ munkájában.

Magyarország már korábban is sokat foglalkozott a vízügyekkel, ez központi témája volt az ország 2011-es soros EU-elnökségi programjának is. Magyarország tagja az ENSZ kereteiben működő víz barátai munkacsoportnak is – közölte az államtitkár.

Hangsúlyozta: a legtöbb országon átfolynak a folyók, vagyis egyszerre folyik hozzájuk és tőlük el a víz. Ezt azt jelenti, hogy a nemzetek együttműködésre kényszerülnek.

A civil fórum három napon keresztül tart a világtalálkozó keretében. Az ülések követik a tanácskozás témaköreit. Szerdán a tiszta ivóvízhez és az alapvető szanitációhoz való hozzáférés biztosítása, valamint az integrált vízgazdálkodás volt a téma.

A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan a civil fórum mellett tudományos, ifjúsági és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált is rendeznek.

Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövőbeli fenntartható fejlődési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.

A tanácskozás második napján Bárdossy András, a Stuttgarti Egyetem tanára az MTI-nek arról beszélt, hogy a tiszta vízhez jutás és a szennyvízkezelés mellett komoly vízgazdálkodási problémát jelentenek a jövőben is a vízzel kapcsolatos katasztrófák, az árvizek és az aszályok.

A szakértő, aki a tanácskozás tudományos fórumán vett részt, kifejtette: a 21. századi vízgazdálkodásban kettős kihívással kell szembenézni: egyrészt a népesség növekedésével, “a tízmilliós nagyságrendű” nagyvárosok számának emelkedésével és területhasznosítási problémákkal, mert egyre több erdőt vágnak ki, hogy mezőgazdasági termelésbe vonják a területüket.

Másrészt gondot okoz, hogy az éghajlatváltozás miatt nem tudni, hogyan alakul majd az időjárás, “nem ismerjük a jövő természeti viszonyait” – mutatott rá. Hangsúlyozta: ezek a gondok nagymértékben megnehezítik a jövő vízgazdálkodását.

Bárdossy András elmondta: a fejlett országokat az motiválhatja abban, hogy segítsenek a fejletlenebb államok vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, hogy ezáltal csökkenhet a migráció, kevesebben vándorolnak el a szegényebb országokból a rossz vízellátási, vízgazdálkodási helyzet miatt.

Stockholmi intézet: versengés folyik a gazdasági szektorok között a vízért

Egyfajta versenyhelyzet alakult ki a világban a vízkészletekért az energiatermelés és a mezőgazdaság között, de vannak megoldások a problémára – mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva Johan Kuylenstierna, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet vezérigazgatója.

Versenyhelyzet alakult ki a vízkészletek tekintetében egyrészről az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság, másrészről az energiatermelés és az energiabiztonság között, hiszen mindkettő sok vizet használ – hívta fel a figyelmez a svéd szakértő, a Budapesti Víz Világtalálkozó egyik résztvevője.

A Johan Kuylenstierna által vezetett Stockholmi Környezetvédelmi Intézetnek az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Észtországban, Kenyában, Thaiföldön és Svédországban vannak irodái, összesen 160 kutató tartozik hozzájuk. Az igazgató elmondta: intézetük a fenntartható fejlődés legkülönfélébb kérdéseivel foglalkozik, az energiagazdálkodástól kezdve a víz- és az élelmiszer-biztonságon át a várostervezésig.

Az egyik problémakör, amit egyre intenzívebben tanulmányoznak, az a víz és az élelmiszer-előállítás, illetve a víz és az energiatermelés közötti kölcsönhatás.

Megoldás lehet az élelmiszer-termelés hatékonyságának növelése olyan módon, hogy kevesebb vizet igényeljen. Egyre több energiavállalat vállalkozik az élelmiszeriparban is, mert érdekük az erőforrások hatékonyabb felhasználása – mondta.

Előbbre vihet a lakossági fogyasztási szokások megváltoztatása is, hiszen a fejlett országokban az élelmiszer negyven százaléka a szemétbe kerül. “(A változtatás) rajtunk is múlik, egyéni döntéseinken” – hangsúlyozta.

“Egyesek szerint a genetikailag módosított növények segíthetnek, mert kevesebb vizet igényelnek. Mások arra mutatnak rá, hogy ezekkel is alapvető problémák vannak” – fűzte hozzá.

A szakember rámutatott az Európa és a világ más részei közötti összetett kölcsönhatásokra is. “Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Európa is egyre jobban függ a globális kereskedelemtől: élelmiszert importálunk és exportálunk”. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerrel vizet is “exportál”, illetve “importál” Európa. Az importtól függés másrészt azt is jelenti, hogy a világ más részein érzékelhető jelenségek, legyen az az éghajlatváltozás vagy a versengés a vízkészletekért, az európai élelmiszer-biztonságra is hatással lehetnek – mondta.

“Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az egyes európai országokban vagy az EU-ban folytatott politikának hatása lehet a világ más részeire is” – figyelmeztetett Johan Kuylenstierna. Példaként elmondta: az EU megújuló erőforrásokról szóló irányelve, amely előírja, hogy a felhasznált energia húsz százalékának ilyen erőforrásokból kell származnia, azzal a következménnyel járt, hogy Délkelet-Ázsiában fokozódott a bioenergia-termelés. Miközben ezt az energiát exportálják Európába, Délkelet-Ázsiában a bioenergia-termelés az élelmiszertermelés “versenytársa” lett a vízhasználat tekintetében.

A szakértő szavai szerint a konferencián is szóba került az, hogy miként jöhet létre hatékony párbeszéd a tudomány és a politika között. A Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom, mert politikusok és tudósok együtt vesznek részt a vitákban és vitatják meg a megoldásokat – emelte ki.

A tudománynak olyan módon kell bemutatnia a problémákat, de a megoldásokat is, hogy a politika odafigyeljen rá. “De azt hiszem, jó irányba haladunk. A budapesti találkozó jó példa erre” – mondta a svéd szakember.

facebook:

0 Komment