Varga: csökkenő lakossági terhek és egyszerűsödő adminisztráció

A bankkártyás vásárlásoknál megszűnő tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, a családi kedvezménynek kiszélesítése és a családon belüli vagyonmozgások illetékmentessége is szerepel a nemzetgazdasági tárca jövő évi adójavaslatai között – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek. Hangsúlyozta: a javaslatok csökkentik a lakosság terheit és a vállalkozások adminisztrációját.

Kijelentette: a kormány eddig kizárólag olyan intézkedéseket terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek az adóterhelés súlypontját a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyezik át. Jelen törvényjavaslat legfontosabb intézkedésének nevezte, hogy 2014-től a családi kedvezménynek a személyi jövedelemadóból igénybe nem vett része járulékkedvezmény formájában érvényesíthetővé válik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból is. A megközelítőleg 45-50 milliárd forint költségvetési kieséssel járó intézkedés már 2014 februárjában érezhetően növelni fogja az alacsonyabb jövedelmű dolgozó szülők – és különösen a nagycsaládosok – nettó bérét – hangsúlyozta.

“A családi kedvezmény bevezetése óta nagyjából nyolcszázezer szülő életét könnyítettük meg” – mondta a miniszter. Míg 2010-ben a nagycsaládosok egy szűkebb csoportja összesen 12 milliárd forintot fordíthatott pluszban a gyermeknevelés költségeire, jelenleg valamennyi család részesül kedvezményben. “2011 és 2012-ben a korábbi évek többszörösét, évente több mint 180 milliárd forintot hagytunk a családoknál, és jövőre még további 50 milliárddal emelkedhet ez az összeg” – mondta.

Hozzátette: a jövő évi változásokkal a családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára növekszik. Ennek hatására a kétgyermekes családok havi bruttó 60 606, a háromgyermekes családok havi 300 000, a négygyermekes családok havi 400 000 forint bruttó jövedelem fölött már teljes egészében igénybe tudják venni a kedvezményt. Ez egy havi 300 000 forintos bruttó jövedelemmel rendelkező háromgyermekes család esetében azt jelenti, hogy a család havi nettó jövedelme 51 ezer forinttal növekszik a jelenlegi rendszerhez képest. “Úgy látjuk, hogy a többletjövedelem zöme a teljes kedvezményt ma kihasználni nem tudó három- vagy többgyermekes háztartásoknál, illetve a két gyermeket nevelő, egykeresős családoknál jelentkezne” – mondta.

Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyonmozgásokat ne terhelje illetékkötelezettség, mentes lesz a házastársak egymás között bekövetkező vagyonátszállása, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is. Az élete első lakását megszerző pedig – életkorától függetlenül – automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehet igénybe.

Az építési telek négy éven belül lakóházzal való beépítése esetén igénybe vehető illetékmentesség akkor is megilleti a vagyonszerzőt, ha a használatbavételi engedély nem a nevére, hanem valamely másik – vele együtt korábban tulajdont szerző – társtulajdonos vagy a vagyoni értékű jog szerzője nevére szól – tette hozzá.

A tárcavezető kikért arra is, hogy a regisztrációs adózás területén megszűnik a papíralapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése, továbbá az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályokat 2018. december 31-ig meghosszabbítják.

Az adózás rendjét érintő szabályok módosítására irányuló javaslatok elsősorban a korábbi szabályok javítását vagy kiegészítését célozzák, emellett egyszerűsödnek a bejelentésre, az önellenőrzésre és a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok – sorolta a miniszter.

Alig változik a kiadások funkcionális megoszlása

A jövő évi költségvetésben alig változik az államháztartás konszolidált kiadásainak funkcionális megoszlása: 2014-ben is a jóléti kiadások teszik ki a teljes előirányzat csaknem 60 százalékát, az állam működésére és a gazdasági funkciókra egyaránt 15-16 százalék jut, adósságkezelésre pedig valamivel több mint 8 százalék.

A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló, hétfőn a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint ezek az arányok voltak érvényesek tavaly, illetve az idén is.

A pénzforgalmi szemléletben közzétett összefoglaló táblázatok alapján jövőre is a jóléti funkciók jelentik a legnagyobb tételt, valamivel több mint 9049 milliárd forinttal. A 2014-re tervezett GDP csaknem 30 százalékát kitevő összegből a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra valamivel több mint egymilliárd híján 5100 milliárd forint jut, az idei 5013 milliárd és a tavalyi 4748 milliárd forint után. Ezek az összegek a folyó évi GDP 16-17 százalékát tették, illetve teszik ki.

Egészségügyi kiadásokra 1347,57 milliárd forintot különít el jövőre a kormány. Ez az összeg az idei előirányzatot 206 milliárd forinttal, a tavalyi teljesítést 142 milliárddal haladja meg.

Oktatásra 1686,5 milliárd forintot szánnak 2014-re, az idei 1525 milliárd, illetve a tavalyi 1447,5 milliárd forint után.

Az állam védelmi funkciói fokozatosan csökkenő részt “hasítanak ki” a kiadásokból: a jövő évre tervezett 220 milliárd forint az összes kiadás 1,4 százalékát jelenti, az idei 1,5 százalék és a tavalyi 1,6 százalék után.

A gazdasági funkciók közül a közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások emésztik fel a legtöbb állami pénzt: közúti közlekedésre 359 milliárd forint, vasúti közlekedésre pedig 259 milliárd forint jut majd. Ezek az összegek a teljes kiadási előirányzat 2,3, illetve 1,7 százalékát teszik ki. Tavaly és az idén is hasonló arányban részesedett e két közlekedési ág a büdzséből.

Az államadósság-kezelésre jövőre a GDP 4,08 százalékát tervezte be a kormány: az 1248,5 milliárd forint szinte “milliárdra” megegyezik az idei 1249,5 milliárd forintos előirányzattal, és “durván” 30 milliárddal haladja meg a tavalyi 1218 milliárdot.

facebook:

0 Komment