Budaörs – Nagypénteki keresztút 2013 (képes riport)

(Budaörs – 2013. március 29., Budaörsi Infó) A budaörsi katolikus közösség minden évben a Húsvét előtti pénteken emlékezik meg Jézus Krisztus kereszthaláláról, a megemlékezés keretén belül a hívők a budaörsi Kálváriánál gyülekeznek, majd közösen járják végig a Jézus Krisztus kínszenvedéseit és kereszthalálát megörökítő stációkat.

Jézus Pilátus palotájától a Golgotáig körülbelül másfél kilométeres szakaszon cipelte vállán a keresztet. A keresztény felekezetek ennek a szenvedésekkel járó útnak tizennégy stációját járják végig. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája 14 stációval, de napjainkban egy 15. stációt is megneveznek, amely a feltámadásé.

A nagypénteki keresztút stációi a következők: Krisztus Pilátus előtt; Krisztus felveszi a keresztet; Krisztus először esik össze a kereszt alatt; Krisztus találkozik anyjával, Máriával; Cirenei Simon segít vinni a keresztet; Veronika odanyújtja kendőjét Krisztusnak, hogy megtörölhesse arcát;  Krisztus másodszor esik össze; Krisztus találkozik a síró jeruzsálemi asszonyokkal; Krisztus harmadszor esik össze; Krisztust megfosztják ruháitól; Krisztust keresztre szögezik; A kereszt felállítása – Krisztus a kereszten; Levétel a keresztről; Krisztus sírba tétele.

Budaörsön 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, melynek teljes befejezéséig harminc év telt el. Kezdetben csupán nyolc stációt építettek. “1945-től a második világháború  és a németek elűzése után a kápolna köveit széthordták és csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai most a 2002-ben újjáépített Kálvária kápolnában láthatóak. 2000-ben széles városi összefogás eredményeként újra felszentelték a stációkat és a domb tetején álló keresztet. A stációk fülkéiben a keresztút egyes állomásait Molnár-Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei díszítik, amelyek este kivilágítva is csodálatosan mutatnak. A helyreállítást követően ismét itt zajlik a nagypénteki keresztúti ájtatosság, valamint Húsvéthétfőn innen indul az úgynevezett Öröm útja is.” (Forrás: budaors.varosom.hu)

XVI. Benedek pápa a tavalyi szertartáson a családot helyezte a keresztút végén mondott beszédének középpontjába: „Jézus keresztútja kiút nélkülinek tűnt, mégis megváltoztatta az emberiség életét és történetét. A szenvedés tapasztalata nyomot hagy az emberiségben, nyomot hagy a családban is; hányszor válik terhessé és nehézzé az út! Értetlenség, megosztás, a gyerekek jövőjéért való aggodalom, betegségek, terhek. Korunkban számos család helyzetét a munka bizonytalansága és a gazdasági válság más negatív következményei is súlyosbítják”.

Varga János plébános a megemlékezés kezdetén megjegyezte, hogy “az Úristen meghallgatta imádságainkat azért, hogy feljöhessünk; és mielőtt még újra megeredne az eső elkezdjük a keresztutunkat, és örülünk, hogy ennyien itt vagyunk.” Majd ünnepi beszédét így folytatta a budaörsi katolikus atya: “Uram, Szent Tamás apostolod még feltámadásod után is kételkedő, ingadozó lélek volt, ki vonakodott boldogan tudomásul venni a Benned kiáradt nagy valóságot. Annyira tele volt a borzalmak élményével, hogy nem látta az előtte kibomló fennséges életet. De Te egy csapásra meggyógyítottad, kérted és engedted, hogy sebeidhez nyúljon, azokat érintse. A szent keresztúton én is érinteni akarom szemem tapintásával, elmélkedő lelkem rátapadásával sebeidet, fájdalmaidat, vérző testedet és még vérzőbb lelkedet. Bizalommal várom, hogy mint Tamást meggyógyítasz lelki bajaimból és betegségeimből, és felszabadítasz mint Tamást egy nagy boldogító hitre és odaadásra, mely csak egyet mond: én uram, én Istenem”.

Az ünnepi beszédet követően a gyülekezet közösen kezdte el énekelni a “Szívünk lelkünk most kitárjuk, utad, Jézus veled járjuk / Kérünk, mélyen belevéssed / Szíveinkbe szenvedésed” kezdetű fohászt. Majd stációról stációra járták végig a nagypénteki keresztutat.

Nagypéntek a keresztény világ egyik legfontosabb napja, ekkor Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység. A katolikus egyház tagjai körében ez a nap szigorú böjti nap. A húsvéti keresztény ünnepkör nagycsütörtöktől nagyszombatig tart, mely a kereszténység legnagyobb ünnepét, Krisztus feltámadásának napját előzi meg.  Nagycsütörtök este a nagyböjti időszak vége, ezen a napon emlékeznek a hívek Jézus szenvedésének kezdetére, valamint az utolsó vacsorára. A katolikus hit szerint Jézus az utolsó vacsorán alapította meg az oltáriszentséget. Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékeznek, ekkor a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot. A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, ekkor ők is böjti napot tartanak. A nagyszombati esti vigíliával veszi kezdetét az örömhír, Krisztus feltámadásának hirdetése.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a húsvéti dínom-dánom, eszem-iszom és locsolkodok, vagy éppen locsolkodókat várok zűrzavarában elfelejtjük az ünnep valódi okát és eredetét. Többször éri társadalmunkat az a kritika, hogy kelekótya modernségünkből hagyjuk kihullani és kiveszni a keresztény értékeket és emlékeket. Talán érdemes ilyenkor egy kis időt fordítanunk arra a kapocsra, mely bennünket Istenhez és létünk megmagyarázhatatlan mivoltához fűz. Mert bárhogyan is viszonyulunk Istenhez és a kereszténységhez, egyet valamennyien beláthatunk: a Húsvét ünnep mindannyiunk életében.

(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)

facebook:

0 Komment