Ha sokat tévézel, a börtönben végzed?

Budaörs, 2013. február 18. (Budaörsi Infó) – A gyermeknevelés egyik legfontosabb kérdése, hogy a tévénézés milyen hatással van gyermekeink lelkivilágára. A szakértők véleménye megoszlik: vannak, akik szerint nem bír nagy jelentőséggel, míg mások egyenesen a kicsik legfőbb ellenségének tekintik a televíziózást. Milyen következményekkel jár ránk és gyermekeinkre nézve a TV előtti henyélés?

Nem is a tévézés káros, csak a heverészés

Korábban megjelent tanulmányok szerint a túlzott tévézés akár évekkel is megrövidítheti az életünket. Aki a televízión keresztül kapja meg napi adrenalin-szükségletét, egészségi állapota mellett társas kapcsolatait is veszélyeztetheti. Érzelmileg kiüresedő környezetünkben, rohanó világunkban mégis valahogy elkezdünk szoros kapcsolatot építeni nappalink eme legféltettebb kincsével, a televízióval.

Talán ezeket a sorokat olvasva mi is magunkra ismerünk. Mi, akik egy vasárnapi séta helyett szívesebben választjuk a TV előtti roskadást. A valódi emberi kapcsolataink helyett pedig maximális kielégülést nyújt számunkra az aktuálisan futó szappanoperák egyik gyöngyszeme.

Egy ausztrál tanulmány szerint a televíziózással rendkívüli módon megnöveljük a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Az ausztrál kutatók egy közel tízezer fős közösséget vontak be megfigyeléseikbe. A csoportot több mint 6 évig vizsgálták, és az eredmény, amelyre jutottak, roppant meghökkentő volt. Kiderült, hogy minél többet tévéznek a vizsgált személyek, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki náluk valamiféle szívbetegség, s annál előbb halhatnak meg.

Napi 4 óra fölötti tévézésnél 80%-os garanciát vállalunk arra, hogy szívbetegek leszünk. A kutatók megállapították, hogy egészségünkre – a látást leszámítva – nem feltétlenül a televíziózás van tragikus hatással, hanem a közben folytatott intenzív „semmittevés”: ülés, fekvés, amit természetesen különböző önkényeztető tevékenységgel fokozhatunk: rágcsálás, iszogatás.

Ezek szerint, ha televíziózás közben takarítunk, bringázunk, vagy a gyerekünk által szétdobált játékokat szedjük össze, akkor talán már egészségesnek is tekinthető eme szenvedélyünk.

TV – a legjobb babysitter

Igen, nem érünk rá, szinte semmire sincs elegendő időnk. Egy hosszú nap után választhatjuk a házi munkák elvégzése mellett a gyermekkel való törődést, játékot. De mégis valahogy egyszerűbbnek tűnik leültetni őket kedvenc meséjük elé, hiszen akkor mi magunk is szakíthatunk a “napból egy falatot”, amikor kicsit egyedül lehetünk. Korábbi vizsgálatok kimutatták már, hogy a gyermekkorban eltúlzott tévézés összefüggésben áll a későbbi antiszociális viselkedéssel is.

Antiszociális felnőtteket nevelünk?

Az új-zélandi Otago Egyetem tanulmányából kiderül, hogy a többet tévéző gyerekek ellen felnőttkorban több büntetőjogi eljárás indul. A kutatók körülbelül 1000 olyan gyermeket vizsgáltak meg, akik 1972-73-ban születtek az új-zélandi Dunedinben. A gyerekeket 5-15 éves körük között kétévente kérdezték ki televíziózási szokásaikról. Az eredmények szerint a többet tévéző gyerekekkel szemben később nagyobb eséllyel született büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet. Emellett a súlyos következmény mellett ezek a gyerekek könnyebben válhatnak antiszociális személyiségjegyeket mutató felnőttekké.

A Pediactris oldalán megjelent tanulmány összefüggést vélt felfedezni a túlzott gyermekkori televíziózás és a felnőttkori negatív érzelmek, agresszív viselkedésformák és az antiszociális személyiségzavar között. Az eredmények szerint pedig nem a már antiszociális jegyeket hordozó gyerekek néztek több televíziót, hanem a sokat tévéző kicsik kezdtek el agresszívebben, ellenségesebben viselkedni.

Mennyit tévézzen a gyerek, s mit nézzen?

Az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége szerint napi 1-2 óra minőségi televíziózásnál többet nem szabadna megengednünk gyermekeink számára. Igazából családonként változó a tendencia, ismerősi körünkben biztosan vannak olyan háztartások, amelyben egyáltalán nem fellelhető a „Készülék”, s olyanok is biztosan vannak, ahol szinte valamennyi helyiségben mindennapi használati tárgynak számít (lásd korábbi cikkünket a magyarok tévézési szokásairól!).

Talán a legfontosabb, hogy tisztában legyünk vele: elsősorban mi döntünk, a mi TV-hez való viszonyunkból tanulnak gyermekeink, ezért is fontos, hogy példával járjunk előttük. Nem lenne érdemes visszavezetni a jövő nemzedékét a könyvek, a zene, az irodalom élvezetének világához?

(Porcsin Lívia)

facebook:

0 Komment