Az EU-külügyminiszterek Szíriáról, Egyiptomról, Iránról és emberi jogokról

Az EU-országok külügyminiszterei elfogadhatatlannak minősítették, hogy Szíria a múlt pénteken lelőtt egy török katonai repülőgépet, emellett pedig – a szíriai kormányerők részéről az ellenzékkel szemben tovább folytatódó brutális fellépés miatt – döntöttek a damaszkuszi rezsimmel szembeni szankciós intézkedések újabb megszigorításáról.

Hétfői luxembourgi tanácskozásukon elfogadott közös állásfoglalásukban a miniszterek azt kérték Ankarától, hogy mértéktartóan és felelősségteljes módon reagáljon.

Az EU szerint a történteket alaposan és gyorsan ki kell vizsgálni. A miniszterek felszólították Szíriát, hogy teljes mértékben működjön együtt Törökországgal a vizsgálat érdekében, adjon meg hozzá minden szükséges segítséget, és tegye lehetővé a nemzetközi közösség támogatását a vizsgálat lefolytatásához. Azt is várják Damaszkusztól, hogy tartsa magát a nemzetközi normákhoz és kötelezettségekhez.

Ankara azt állítja, hogy a gépet – amely rövid időre belépett Szíria légterébe – a nyílt tenger, vagyis nemzetközi terület fölött lőtték le a szíriaiak, akik ezt tagadják. Kedden a NATO-országoknak az atlanti szövetséghez akkreditált nagykövetei török kérésre rendkívüli tanácskozást tartanak.

Az EU-külügyminiszteri tanácskozás napirendjén már eleve szerepelt a szíriai helyzet, és az unió a folytatódó öldöklés miatt most úgy döntött, hogy tovább szigorítja a Bassár el-Aszad rendszerével szembeni szankciós rendszert. Ezúttal hat szíriai közintézményt, valamint egy magánszemélyt vettek fel a feketelistára, ami azt jelenti, hogy az érintetteket uniós beutazási tilalommal sújtják, illetve Európában elérhető javaikat zárolják. Erre a tiltólistára immár 49 szervezet és 129 személy került fel. Olyan rendelkezést is hoztak a miniszterek, hogy tilos biztosítást kötni Szíriába irányuló fegyverek, hadfelszerelések tengeri szállítására – ez alapvetően a brit hajózási biztosítási ágazatot érinti.

A külügyminiszterek jókívánságaikat fejezték ki Mohamed Murszi megválasztott egyiptomi elnöknek.

Teljes támogatásukról biztosították a demokratikus átmenet útját járó Egyiptom törekvéseit, és történelmi jelentőségű fejleménynek minősítették a civil elnök megválasztását. Elsősorban Murszi azon bejelentését üdvözölték, hogy minden egyiptomi elnöke kíván lenni, figyelembe kívánja venni valamennyi politikai és a társadalmi csoport véleményét.

Az uniós fontosnak tartja, hogy Egyiptomban most minden hatalmi pozíció kerüljön át gyorsan a katonáktól polgári kezekbe. Ezzel összefüggésben a külügyminiszterek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az egyiptomi katonai tanács feloszlatta a törvényhozást, az új parlament megválasztásáig pedig meg kívánja tartani a törvényalkotás, a költségvetés és az alkotmányozás fölötti ellenőrzést.

A miniszterek megvitatták Irán kérdését is. Megállapították, hogy az iráni atomprogram miatti nemzetközi aggodalmakat nem sikerült érdemben eloszlatni a legutóbbi, moszkvai tanácskozáson. Az EU már korábban elhatározta, hogy július elsejétől olajembargót vezet be Iránnal szemben.

Az iráni olaj vásárlásának tilalma előzetes feltételezések szerint súlyosan érintheti majd Görögországot, a görögöknek ezért fenntartásaik voltak az embargóval szemben. Az uniós külügyminiszterek most – Athén szempontjaira tekintettel – kilátásba helyezték, hogy az Iránnal kapcsolatos helyzet alakulásának függvényében később felülvizsgálhatják az embargó hatályban tartásának kérdését.

Az EU-országok külügyminiszterei a luxembourgi ülésen jóváhagyták azt a dokumentumot is, amely az unió stratégiai kereteit fogalmazza meg az emberi jogok és a demokrácia érvényesítésének területén a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban.

A miniszterek luxembourgi tanácskozásán elfogadott keretekhez cselekvési terv is kapcsolódik. Martonyi János külügyminiszter, aki Magyarországot képviselte a tanácskozáson, az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a cselekvési terv 28. pontja a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének alprogramjáról szól.

Mind a nemzeti, mind a vallási kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozik a jogvédelem – hangsúlyozta Martonyi. Emlékeztetett arra: az EU alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés előírta, hogy az unió kül- és biztonságpolitikájában meg kell jelennie az emberi jogi dimenziónak. Ez a kötelezettség teljesült most, aminek nyomán a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának külkapcsolati szempontja immár hivatalos stratégiai keretekbe illeszkedik. Az unió a világ valamennyi országával fenntartott kapcsolatainak alakítása során ezeket az elvárásokat fogja támasztani.

Az EU-tagjelölt országok vonatkozásában eddig is voltak demokratikus és emberi jogi követelmények – a koppenhágai kritériumok sorában -, a mostani keretek azonban univerzális érvényűek az unió szemszögéből nézve.

facebook:

0 Komment