Aki a mai napig vív a rómaiakkal: Asterix, a gall atyja 85 éves

A római birodalom valószínűleg már csak benne él, és nap mint nap harcba indítja a császári hadak ellen a legionáriusokat megfricskázó galljait, élükön a kis termetű, de annál eszesebb Asterixszel, bő bendőjű barátjával, Obelixszel és a gall ellenállók maroknyi csapatával: ő Albert Uderzo, a világhírű képregényhős, Asterix szülőatyja, aki szerdán ünnepelte 85. születésnapját.

Uderzo ugyanolyan elnyűhetetlen, mint hősei, akik immár több mint ötven éve vívják harcukat Julius Caesar és csapatai ellen, néha azonban “kerülőutakon” járnak, és a rómaiakkal folytatott küzdelmet maguk mögött hagyva az antik világ más helyszínein keverednek bajba.

Sokáig úgy volt, hogy Uderzo után nem folytatódnak a gallok kalandjai, a rajzoló azonban végül meggondolta magát, és úgy határozott, hogy Asterix, Obelix, Csodaturmix és a többiek túlélhetik őt. A mester helyett manapság már két másik művész, Jean-Yves Ferri és Frédéric Mébarki viszi tovább a varázsitalból csodaerőt nyerő gall harcosok történetét, de Uderzo szorosan figyelemmel követi, mi történik velük.

“Tanácsokat adok, változtatásokat javaslok és sokat követelek – jegyezte meg az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. – Asterix tovább él, én pedig még nem vonultam vissza.”

Elmondta, hogy a gallok következő kalandját tartalmazó kötet 2012 év végén jelenhet meg. “Az új szerzők lassúak, de ez rendjén van így. Nehéz úgy rajzolni, mint én” – tréfálkozott.

A kis növésű, de annál bátrabb Asterix és elmaradhatatlan barátja, Obelix 1959. október 29. óta szálka a rómaiak és Caesar körme alatt. A világ azonban támogatja a kis gall falu ellenállását, ezt bizonyítja a több száz millió eladott Asterix-képregény is. Asterix kalandjai az egész világot meghódították, ami még a rómaiaknak sem sikerült: 330 millió eladott képregénykötet 110 különböző nyelven és dialektusban.

A szőke bajuszos kis gall figurája 1959 nyarán egy párizsi szociális lakásban született meg, Albert Uderzo rajzoló és René Goscinny szövegíró közös munkájaként. Uderzo izmos, nagy termetű hősként képzelte el Asterixet, Goscinny viszont épp ellenkezőleg. “Én antihőst akartam, egy kis krapekot” – mondta egy alkalommal az azóta már elhunyt szövegíró.

Asterix eredetileg pusztán mellékszereplő lett volna egy készülő képregényben, a szerzők azonban rájöttek, hogy egy másik író ugyanazon az ötleten dolgozik. Gyorsan kellett cselekedniük, a gallokból főszereplők lettek, néhány héten belül megvolt a történet. Asterix figurájának megrajzolása mindössze 15 percet vett igénybe. A kis gall falu lakóinak életét Goscinny 1977-es halála óta Uderzo egyedül alakította.

A szigorúan titkos recept alapján készülő varázsitaltól fűtött gall harcosok bejárták az egész világot: Európát, Indiát, Egyiptomot, de még Amerikát is. Hazatérve azonban mindig fenséges vadkanlakoma várja őket, bár a nagyobbacska Obelix – aki mélységesen zokon veszi, ha cseppet sem átlagos termetét valaki mégis átlagon felülinek meri nevezni – útközben sem veti meg a helyi specialitásokat.

A gallokon kívül minden népséget “dilisnek” tartó Obelix mellett bőven akadnak mókás szereplői Asterix világának. Ott van mindjárt Obelix kiskutyája, a gazdájánál sokkalta okosabb Töpszlix, a falu druidája, Csodaturmix vagy éppen Nyekergix, a helyi bárd. A gall szereplők neve annak rendje s módja szerint -ix végződésű, a galád rómaiaké általában -us, az egyiptomiaké pedig -isz.

Uderzo élete azonban manapság már közel sem annyira vidám, mint hőseié. “A mi korunkban a feleségem és én már nem szeretünk évfordulókat ünnepelni. Nem rajongunk az ünnepségekért, család nélkül nem valami vidámak – vallotta be. – A lányunkkal már nem tartjuk a kapcsolatot, sőt a 23 és a 15 éves unokáinkkal sem.”

A rajzoló évekkel ezelőtt összeveszett lányával Asterix miatt. Sylvie Uderzo ugyanis eladta a “birodalomban” való 40 százalékos részét annak a kiadónak, amely több Asterix-kötetet is megjelentetett. A Hachette Livre így többségbe került, és birtokosa lett a teljes katalógusnak.

facebook:

0 Komment