Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Az adórendszerről, a Nemzeti Fejlesztési Tervről, a közoktatás átalakításáról, a felnőttképzés helyzetéről tárgyaltak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén az érdekegyeztetés országos fórumának résztvevői, a kormány, a munkavállalók, a gazdasági szervezetek, a tudomány, az egyházak, valamint a civil szféra képviselői.

Az ülést követően Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: módosulhat, kiegészülhet a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere jövőre, amennyiben az oldalakkal közös álláspontot tud kialakítani a szaktárca.

“Ne arról beszéljünk, hogy a személyi jövedelemadó kedvezményrendszerét visszaállítsuk a korábbi szisztémára, mert erre nincs szükség, hanem arról kellene közös álláspontot kialakítani, hogy a keletkezett problémákat hogyan lehetne kiküszöbölni, mert erre nyitottak vagyunk” – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy konszenzus esetén, már a jövő évre érvényesíthetők az esetleges változtatások.

A tanácskozáson is egyértelművé vált, hogy a kormány továbbra is kitart az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett, és ennek jegyében a tervek szerint jövőre megszünteti az úgynevezett bruttósítást is – jelezte az NGM helyettes államtitkára. Megerősítette azt az információt is, hogy az EU/IMF tárgyalások előkészítő megbeszélésein nem vetődött fel az egykulcsos adó változtatásának ügye, mint ahogy az sem, hogy az adórendszer kétharmados oltalmát iktassa ki a kormány.

A gazdasági és a munkavállalói oldal MTI által megkérdezett képviselői elmondták, hogy az egykulcsos adórendszerről ellentétes álláspontok fogalmazódtak meg az ülésen: a munkavállalói oldal olyan határozati javaslatot szeretett volna elfogadtatni, amely kimondja, hogy az egykulcsos adó nem jó, helyette állítsák vissza a progresszív adózást, ezt azonban a gazdasági oldal mereven elutasította, a többi oldal pedig egyeztetés híján nem tudta elfogadni. Gaskó István, az NGTT levezető elnöke az MTI-nek elmondta: abban állapodtak meg, a kérdést a következő ülésen, május 24-én tárgyalják meg.

Parragh László, a munkaadói oldal elnöke úgy fogalmazott: “a szakszervezetek szerettek volna kierőszakolni egy állásfoglalást arról, hogy az egykulcsos adót meg kell szüntetni és új adórendszert kell kialakítani”, ám a gazdasági oldal ezt mereven elutasította.

Mint mondta, ez egyrészt a tanács túlterjeszkedése lett volna, másrészt az egykulcsos adó hosszú távú hatásait nem lehet egy év után mérni, ma ebben még egyértelmű véleményt nem lehet kimondani, “harmadrészt pedig adórendszerről áprilisban beszélni megint csak komolytalan”. Parragh László szerint ez inkább politikai akció volt, mint gazdasági.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint változó volt a hozzáállás a kérdéshez, az oldalak nagyon hezitáltak. Mint mondta, nem év közbeni változtatást képzelnek el, és úgy vélik: ahhoz, hogy például jövő január elsejétől új adórendszer léphessen életbe, szükség van erre a háromnegyed évre, hogy a kormány felkészüljön, tárgyalásokat folytasson a témában, és hozzon létre egy olyan rendszert, amely nem a szegényeket sújtja.

Elmondta: javaslatukat a munkaadói oldal nem támogatta, a többi oldal pedig arra hivatkozva nem fogadta el, hogy nem egyeztettek az oldalak egy ilyen határozati javaslat elfogadásáról.

Az ülésen Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a közoktatási intézményrendszer átalakításáról számolt be a tanács résztvevőinek. Mint az MTI-nek elmondta, a legtöbb megszólaló egyértelmű támogatásáról biztosította az átalakítási terveket. Hoffmann Rózsa közölte: komoly megerősítést kapott abban, hogy az oktatási rendszerben gazdaságorientált tananyagokra van szükség, és a nevelés megerősítését, előtérbe helyezését szinte minden oldal pozitívan fogadta. Megerősítő visszajelzéseket kapott a tartalmi szabályozás kérdésében is. Hozzátette: a munkavállalói oldal képviselője, Varga László ugyanakkor ismét bírálta, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tartson.

Az NGTT – mint az érdekegyeztetés országos fóruma – tavaly októberben tartotta alakuló ülését. A kormány, a munkavállalók és a gazdasági szervezetek mellett a tudomány, az egyházak, valamint a civil szféra is képviselteti magát. A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata van.

facebook:

0 Komment