Tárcatükör – Rendhagyó, visszafogott baráti hangú vita Réthelyi és Ujhelyi között

A kormányzati struktúráról, a családpolitikáról, az egészségügyről, az oktatási rendszer átalakításáról és a tandíjról vitázott csütörtök este a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott Tárcatükör rendezvényen Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) vezetője és Ujhelyi István, az MSZP alelnöke.

Ujhelyi István szerint a 168 különböző szervezeti egységből álló Nefmi jelenlegi méretében, ágazati összetettségében működésképtelen, ezért egy következő kormányzati struktúrában legalább kétfelé kellene osztani.

A Tárcatükör-sorozatban rendhagyó, visszafogott, baráti hangú vitában a szocialista politikus arról beszélt, véleménye szerint külön minisztériumi keretek között kellene működnie a kultúrának és az oktatásnak, és külön az egészségügynek, szociálpolitikának, családügynek, ifjúságpolitikának és a kábítószer-megelőzés területének.

Réthelyi Miklós is szokatlannak, de előnyösnek nevezte a jelenlegi minisztériumi struktúrát. Tárcáját egy “ember felé nyúló kézhez” hasonlította, amelynek tevékenysége a születést megelőző időszaktól egészen a halálig terjedően nagy időtávot fog át.

Elmondta: a csúcsminisztériumi berendezkedés előnye, hogy a különböző szakterületek képviselői heti rendszerességgel ülnek egy asztalhoz, miközben az államtitkárságok nagyfokú önállósággal dolgoznak.

Kitért arra is, hogy az államháztartási hiány csökkentése érdekében el kellett fogadnia olyan döntéseket is, amelyek következtében “a hiányt kellett szétosztani” a minisztériumon belül. Réthelyi azonban hangsúlyozta, tárcavezetőként eddigi munkája során “nem élt meg vereségeket”.

Ujhelyi szerint a KDNP erőlteti rá a kormányzatra azt a családpolitikai nézetet, amely szerint “támogatáspolitikában és minden másban nem létezik más – gyermeknevelés szempontjából sem -, csak a férfi és a nő házasságon belüli gyermekvállalása”. Hozzátette: nem efelé megy a világ, mert a fiatalok sokszor másképp vállalnak gyereket.

Az MSZP alelnöke a családtámogatási rendszeren keresztül az egykulcsos adózási rendszert is bírálta, mert az – szavai szerint – az olyan magas jövedelműeknek kedvez havi százezrekkel, mint az Orbán vagy az Ujhelyi család.

Réthelyi azonban a tárca eredményei közé sorolta a családtámogatási rendszer átalakítását. Ennek az területnek a súlya indokolta, hogy a vonatkozó jogszabályt a kétharmados, sarkalatos törvények közé emelték – tette hozzá.

Hangsúlyozta: “mindenhol az egyedül maradás következményeit látják, így nekik kell a legtöbb állami segítséget adni”. A kormánynak emiatt kell a családi struktúra mellé állnia – tette hozzá.

Utalt rá, hogy a kormányzat a munkához köti a támogatást, vagyis a kormánystratégia lényeges eleme a munkára buzdítás.

Ujhelyi a kormányzati drogellenes politika aktualitásai közül azt emelte ki, hogy a büntető törvénykönyv egyik módosítási javaslata értelmében már az is 2-8 év szabadságvesztéssel lenne büntethető, ha egy buliban fiatalok körbeadnak egy füves cigarettát.

A szocialista politikus az MSZP-SZDSZ-kormány bukását elindító szociális népszavazásra utalt, majd Orbán Viktor akkori szavait idézte: akkor azt mondta, többletforrásokra lenne szüksége az egészségügynek, de most, immár kormányon már jelentős forrásokat vonnak el az ágazattól.

Arra a felvetésre, hogy a kórházak állami átvételével egyetért-e, azt mondta: “van, amelyikkel igen, és van, ahol nem”. Mint mondta, vannak olyan egészségügyi intézmények, így például Debrecenben, ahol ha az állam akarja átvenni a teljes irányítást és a fenntartást, akkor nem fogja tudni megoldani, “mert akkor is a helyi (…) Kósa nevű kiskirály fogja akarni megmondani, hogy mi történik”. (Ujhelyi ezzel Kósa Lajosra, a Fidesz ügyvezető alelnökére és a város polgármesterére utalt.)

Jelezte, vannak azonban olyan helyek, ahol muszáj, hogy az állam átvegye az irányítást, a fenntartást, mert egyébként “bedől az intézmény”.

Réthelyi az egészségügy folyamatos átszervezéséről beszélt. Mint elmondta, a kórházak működtetését és fejlesztéseit részben uniós forrásokból biztosítják.

A tandíjról folytatott vitában az MSZP alelnöke azt mondta, Magyarországon “egyenesen elzárták a szegény gyerek felemelkedésének lehetőségét”.

Szavai szerint drámai következményei lesznek a tandíjnak, ahogy a tankötelezettségi kor 16 évre történő leszállításának is. Utóbbiról úgy fogalmazott, akit így kilöknek az utcára, az nem fog másnap munkát találni inasként, hanem “lopni fog, vagy tengődni, vagy bandázni”.

A tárca eredményei közé sorolta a köznevelési és felsőoktatási törvény megszületését. Mint elmondta, a legnagyobb változás a felsőoktatás területén volt. A részösztöndíj bevezetése, illetve a diákhitel kiegészített formája is előkészületben van – tette hozzá.

Hangsúlyozta: kevesebb lett az ösztöndíjas hely, de másban nem változott a rendszer. Olyan orientációs folyamat indult be, amelyet csak üdvözölni lehet – fogalmazott.

Réthelyi Miklós szerint “a szegény gyerekek nem buták, azokat zárták el a felsőoktatás elől, akik nem érték el a 240 pontot”. Hozzátette: a családi pótlék iskoláztatási pótlékra változott, vagyis nem kap pénzt a szülő, ha nem jár iskolába a gyereke.

A miniszter nagy előrelépésnek nevezte, hogy 2011-ben elkezdődött a roma hallgatók beiskolázása az orvosi egyetemre. Mint elmondta, a tehetséges gyermekek felemelésére és helyzetbe hozására nagy energiát kell fordítani.

Ujhelyi még a beszélgetés megkezdése előtt fontosnak tartotta elmondani, elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábbi rendezvényekre, mint fogalmazott, “szélsőséges eszméket valló” politikusokat is meghívtak. Ujhelyi a rendezvény után azt mondta, ezzel a Jobbik politikusaira, Vona Gábor pártelnökre és Gaudi-Nagy Tamás képviselőre utalt.

facebook:

0 Komment