Támogatja a Fidesz, hogy vitanap legyen az állambiztonsági múlt feltárásáról

Támogatja a Fidesz parlamenti frakciója az LMP kezdeményezését, hogy rendezzenek politikai vitanapot az Országgyűlésben az állambiztonsági múlt feltárása ügyében. A kormánypárti képviselőcsoport délután közleményben erősítette meg ezen szándékát, hangsúlyozva, Lázár János frakcióvezető csak azért nem írta alá az LMP kezdeményezését, mert, ha időben megkeresik, akkor számos egyéb, megvitatásra váró témát javasolt volna még.

Krakkó Ákos, a kormánypárti képviselőcsoport sajtófőnöke kedden az MTI-nek azt mondta, a frakció részt fog venni azon a vitanapon, amelyet Schiffer András, az LMP képviselője kezdeményezett annak kiderítésére, hogy az elmúlt húsz évben miért vallott kudarcot minden olyan kísérlet, amely az aktanyilvánosságot célozta meg.

Az Index hírportál ezt követően arról számolt be, hogy Lázár János irodájából “dolgavégezetlen küldték el a megrendezéshez szükséges képviselői támogató aláírásokat gyűjtő” LMP-s alkalmazottat.

A Fidesz-frakció erre reagálva, az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, frakcióvezetőjük azért nem írta alá a vitanapot kezdeményező beadványt, “mivel Lázár János szerint az LMP szándékosan kényszerhelyzetet teremtett azzal, hogy nem egyeztetett a vita részleteiről, noha a kormánypárti frakcióvezető számos egyéb, megvitatásra váró témát javasolt volna”. Megerősítik ugyanakkor, hogy a Fidesz kötelességének tartja az állambiztonsági múlt feltárásának ügyét, ezért megszavazzák az LMP által kezdeményezett vitanap összehívását és azon részt is vesznek miután arra “alaposan felkészültek”.

A házszabály szerint politikai vitanapot a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára lehet tartani, ez 78 képviselő. Schiffer András jelezte, hogy a 15 tagú LMP-frakció mellett a Jobbikból 20-an már aláírták a kezdeményezést, és a három független képviselő is támogatta, míg a szocialisták, tudomása szerint, szerdán döntenek az ügyben.

Schiffer András keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a vitanapon foglalkoznának azokkal a rendszerváltás időszakában kialakult morális tehertételekkel, igazságtalanságokkal, amelyeket húsz éve cipel magával a magyar demokrácia, példaként említve erre az 1989 utáni privatizációs folyamatokat. Szerinte az állambiztonsági múlt feltárása ügyében 20 éve “legendagyártás” zajlik, hol katonai titkokra, hol személyiségi jogokra, hol megsemmisített aktákra és betett papírokra hivatkoznak, ennek a “játéknak” azonban véget kell vetni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezzel együtt lehetnek olyan külföldi vagy katonai kapcsolatok, amelyek titokban maradásához ma is érdek fűződik.

Schiffer András úgy vélte: a vitanapon megbeszélhetnék, hogy hol lehet helye a magánszférának, a személyiségi jogok védelmének az aktanyilvánosság szabályozásában, és hol van az a terület, ahol azt kell mondani, hogy aki az államhatalomnak szolgálatot vállat, az nem bújhat személyiségi jogok mögé. Fontos, hogy kiderüljön, kik azok, akik a kommunista állambiztonság résztvevőiként behálózták a rendszerváltó pártokat, kik azok a volt állambiztonsági tisztek, akik részt vettek a gazdasági átalakulásban, a kulturális-média elitben és nagy megbecsülésnek örvendtek a rendszerváltás utáni években – fogalmazott.

facebook:

0 Komment