Egyes diéták gátolhatják a daganatok növekedését

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az egyetem kutatóinak összegzése, amelyben a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot mutatták be, a Biochimica et Biophysica Acta (BBA) című szakmai folyóiratban jelent meg március 2-án.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés – idézik Menyhárt Otiliát, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.

“Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének” – teszi hozzá a kutató. Daganat-típustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (például vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (például prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás). Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, amellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják.

“Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége redukált” – magyarázza Menyhárt Otilia.

A böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, amely megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere feltételekhez. Felgyorsult növekedésük miatt az egészséges sejtekkel ellentétben nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, és kalória-deficit esetén sokkal kiszolgáltatottabbak a DNS-károsításán alapuló kemoterápiás kezeléseknek.

Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, mely megvédi az egészséges sejteket ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.

“A keletkező ketontestek hatására eltérő folyamatok indulnak be az egészséges és daganatos sejtekben, például a rákos sejtekben fokozódik a szabad gyökök képződése, mely fokozza a kemoterápia hatását” – magyarázza.

A böjt, melynek ideje 1-5 nap között változhat, egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti, összességében hatékonyabb a terápia, kevesebb mellékhatással – teszi hozzá az adjunktus.

A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés állatkísérletek 72 százaléknál számolt be tumorellenes hatásról.

Egy 2023-ban készült, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint az önmagában alkalmazott ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit.

Bizonyos daganattípusoknál (például B-sejtes limfóma, gliobasztóma és egyes emlődaganatok), melyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként azonban a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez – hangsúlyozza a szakértő.

Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár. A betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és a cachexia, az izomtömegvesztés veszélye, mely világszinten a daganatos halálozások harmadáért felel. Ezért a kutatások további, az összkalória-bevitelt fenntarthatóbb formában korlátozó, rugalmasabb étrenddel kísérleteznek. Ilyenek például az időszakos böjtölés (IF), a nap során az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet). Az eredmények itt is ígéretesek: egy böjtöt és táplálást váltakozó napokon alkalmazó állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12-27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki.

Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.

Bár az eredmények ígéretesek, többségük laboratóriumi és állatkísérletekből származik, melyek nem tükrözik pontosan az emberi szervezetben lezajló változásokat.

“Ahhoz, hogy egyértelmű ajánlásokat tudjunk megfogalmazni, kellő számú klinikai vizsgálatra van szükség” – mondja Menyhárt Otilia.

2023 szeptemberében világszinten összesen 35 összkalória-bevitelt tanulmányozó klinikai vizsgálat toborzott betegeket és állt indulásra készen, amelyek elsősorban a glükózt hasznosító daganatokra fókuszáltak – számol be a tanulmány. A legtöbb klinikai vizsgálat a női emlőrák különböző molekuláris típusaira és stádiumaira összpontosít. Emellett méh-, vastagbél-, prosztata- tüdőrákos betegeket terápiáját egészítik ki étrendi módosításokkal.

A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal – összegezte a kutató. “Ez ugyanis nemcsak keringési és anyagcsere betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, s így a rák kialakulásának kockázatát is lecsökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal” – tette hozzá.

(Fotó: mti, archív – csak illusztráció)

facebook:

0 Komment