Esélyegyenlőség az oktatásban – Dialógus az oktatásért Budaörsön
- Budaörsi INFÓ
- 2023 október 26.
(Budaörs, 2023. október 26. – Budaörsi Infó) 2023. október 25-én ismét Dialógust tartottak az Oktatásért Budaörsön.
A téma az esélyegyenlőség az oktatásban volt.
Az eddigi rendezvényekhez hasonlóan az esemény koordinátora Máté Barbara volt.
A program kezdetén mindenkinek két olyan embert kellett keresnie, akiket kevésbé ismert, és bemutatkozás után elmondani nekik egy-egy olyan jó dolgot, amik mostanában történtek.
Ezt követően négy bemutatkozó előadást hallhattunk: Zelenak Jenni, Bódis Krisztina, Nyikes Fatime és Lakatos György beszéltek a munkásságukról.
Zelenak Jenni a 7IGEN alternatív népszavazásról beszélt a jelenlévőknek.
„A tüntetési hullámok mellett elkezdődött egy másik fajta akció is. Pár hónappal ezelőtt népszavazási kérdéseket nyújtottunk be, de mindegyiket elutasították. A népszavazási próbálkozásunk kudarcba fulladt. Ezért úgy döntöttünk hogy létrehozzuk a saját népszavazásunkat.
A célunk az, hogy egy olyan társadalomban éljünk, ahol merünk és tudunk is beszélni.
Mi arra biztatjuk az embereket hogy beszélgessenek…
Nincs felelős oktatásügyi minisztérium. Ez az egyik legnagyobb problémánk…”
Beszédében mindenkit arra biztatott, hogy szavazzanak a 7IGEN oldalon.
Ezután áttértek a nap témájára: az esélyegyenlőségre az oktatásban.
Bódis Kriszta a Van Helyed Alapítványtól arról beszélt, hogy van egy fontos tapasztalata, híre: tettek nélkül a szavak mit sem érnek.
„… Fontos, hogy a mozgalmak mögött olyan emberek álljanak, akik a terepen dolgoznak.
Azért fontosak a tettek, mert olyan tapasztalatokat tudunk behozni, amikre hosszú távon változások építhetők.
Az, hogy mi működik a világban az oktatás kérdésében, az igen fontos egy mozgalom alapjaként. Író, dokumentumfilmes, és pszichológus vagyok. Ezt az összes tudást a Van Helyed oktatási rendszer kiépítésébe öltem. Ami az elmúlt 10 évben kiépült a minőségi oktatás alapja lehet.
Két nagy tapasztalatom van ezzel kapcsolatban még, az hogy rendszerszintű, és strukturális megoldásokra van szükség …
… Ha megtapasztaljuk azt, hogy a gyerekek elkezdenek boldogan tanulni, mert sikerélményük lesz egy szituációban, akkor van az oktatásnak értelme.
Az elmúlt 10 évben kiépítettünk egy olyan rendszert, amiben kismamákkal foglalkoztunk.
Megszületik a gyerek és bölcsis lesz, ott kap foglalkozást szakemberektől, így növekszik, nevelődik az ember, majd tovább kísérjük az életét, és segítünk neki: megtaláljuk, hogy miben jó. Ez egy oktatás fókuszú modell.
Ennek az építkezésnek az az eredménye, hogy 100%-a a gyerekeknek továbbtanul. Nem lehetetlen ezt megcsinálni.
Már kutatható is ez az eredmény, két trend már körvonalazódik …”
Nyikes Fatime, esélyegyenlőségi szószóló elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy az ő identitását az alapszakmája határozza meg, vagyis az, hogy szociális munkásnak tartja magát.
„… Az esélyegyenlőség alapja maga az oktatás.
Én a fogyatékossággal élők helyzetének megmutatásával szeretnék foglalkozni budaörsi viszonylatban.
Személyesen végiglátogattam a budaörsi iskolaigazgatókat, és kikértem a véleményüket.
Budaörsön rengeteget hozzátesz az Önkormányzat az oktatáshoz azért, hogy a gyerekek mindent megkapjanak.
A budaörsi iskolák igazgatói úgy ítélik meg, hogy náluk esélyegyenlőség van, kivéve az Illyés Gyula Gimnáziumban, mert ott ez már a beiratkozásnál elbukik, hiszen ahhoz, hogy bejussanak a gyerekek, különórákra kell, hogy járjanak, és ha a szülők nem tudják megfizetni a különórákat, akkor nem biztos, hogy felveszik.
De van ahol összefognak a szülői munkaközösségek, és támogatják azt a diákot, akinek a szülei nem tudják megengedni maguknak, hogy a gyerek különórára járjon…
… Budaörsön kézzel fogható az, hogy össze tudunk tartani. Arra a kérdésre, hogy van-e megfelelő számú pedagógus, az volt az igazgatók válasza, hogy igen.
Az iskoláknál van egy hiányosság: az autista gyermekek fejlesztését autista specialista szakember kellene, hogy ellása.
Budaörsnek összesen egy ilyen szakembere van, aki a Kesjárban dolgozik…”
Lakatos György, a Budaörsi Tanoda vezetője azzal kezdte a beszédét, hogy Magyarországon most is egyfajta holokauszt van…
„ … Nem csak a cigányokat figyelembe véve, hanem a szegény embereket is.
Kik a szegények, kik a cigányok?
Ennek sok meghatározása volt már. Sokan nem tudnak eligazodni ebben, egyébként én magam sem. Időnként a cigányok láthatóak, máskor meg nem láthatóak.
Ha Budaörsre gondolunk, akkor azt szoktam mondani, hogy Budaörs egy oázis, nem csak azért ahogy itt élhetünk a városunkban, hanem úgy egyébként is.
Nem lehet a budaörsi oktatási rendszert összehasonlítani más települések oktatásával…
… A Budaörsi Tanoda nem egy gettóintézmény. Nem szeretjük a cigányokat egy helyre, vagy egy helyen összefogni.
Budaörsön nincs olyan intézmény, ami ezt tenné.
Egy iskola sincs, ahol többségében cigányok lennének. A tanodában tanulók 80%-a nem cigány: van néhány menekült, és 15 százalékban járnak hozzánk cigány gyerekek.
Miért kell erről beszélni?
Mert mi nem csak Budaörsön dolgozunk, és van összehasonlítási alapunk. Dolgozunk Tarnabodon is, Csenyétén is, ami az ország legszegényebb települése. Tudom mi történik ott, és mi történik itt Budaörsön.
Ami most történik az egyfajta holokauszt.
Nagyon sokszor felvetődik bennem, hogyha ezeken a településeken jó volna az oktatás, akkor vajon tovább tudnának-e lépni a gyerekek?
Tarnabodon az oktatási módszerek, amiket használnak vetekszenek a budaörsi módszerrel.
Rengeteg különórát tartanak a gyerekeknek, sportfoglalkozások vannak, zenei programok is, de a gyerekek mégsem jutnak tovább.
Budaörs, Budapest mellett van, az infrastruktúra rendkívül jó. Vannak települések, ahol ez luxus: az hogy tiszták az utcák, nem kell félni az utcán sétáló kutyáktól, nem szeméttel fűtenek…
Ezeken a szegény településeken, ahol többségében cigány emberek élnek, odavinni különböző oktatási programokat, az rendkívül kevés.
Mit tud kezdeni egy fiatal Budaörstől 200 kilométerre?
200 kilométerre nagyon rossz a közlekedés. Budaörsön van busz, vonat, taxi.
Hová tudnak mások elmenni dolgozni, például Tarnabodon? Vannak olyanok, akiknek több diplomájuk van, és nem tudnak elhelyezkedni.
Nagyon sokszor az igaz, hogy csak tanulni kell. Ez önmagában véve, viszont nem oldja meg a helyzetet.
Mi van akkor, ha az adott településeken előtérbe helyezzük azt, hogy milyen körülményeket tudunk ott teremteni. Megoldódna a helyzet?
Megoldódna az oktatás problémája, ha mindenhol nagyon jó iskolák lennének?
A gazdasági élettel is ez a helyzet. Önmagában véve megoldódna sok probléma, ha jó lenne a gazdasági helyzet?
Szerintem igen.
Ha utakat építenék olyan településekre, ahol földutak vannak, ha jó lenne az egészségügyi ellátás ott ahol rossz, ha jó lenne a tömegközlekedés, és számtalan más dolog, akkor szerintem javulna a helyzet.
Vannak települések, ahol jól működik az oktatás, az egészségügyi ellátás, és jók az utak, de vannak települések, ahol egyre katasztrofálisabb a helyzet.”
A beszámolókat követően a jelenlévők csoportokat alkottak, és tovább folyt a beszélgetés az előadókkal.
Hogy mikor lesz a következő dialógus az oktatásért, azt még nem lehet tudni, de ahogy kiderül a dátum, megosztjuk olvasóinkkal.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment