Forgalomcsökkenés és árnövekedés jellemezte tavaly az ingatlanpiacot

Tavaly ellentétes hatások érték a lakáspiacot: nagyjából tíz százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta az évet az ágazat – közölte az OTP Ingatlanpont legújabb Lakóingatlan Értéktérképüket ismertető közleményében.

 

 

A NAV tranzakciós adatait feldolgozó értéktérkép szerint míg 2022-ben a tranzakciószám a fővárosban még mindig nőtt 4 százalékkal, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos, a községekben 6 százalékos visszaesést regisztráltak a 2021-es évhez viszonyítva.

Az árszintben is nagy különbségek voltak megfigyelhetők: tavaly a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a közleményben elmondta, hogy 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett egyszeri pluszbevételek is fűtötték a keresletet.

A második félévre viszont felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis – magyarázta.

Valkó Dávid szerint 2023-ra is marad a tavaly felvett piaci irány: visszaeső keresletre és stagnáló, illetve kis mértékben csökkenő árakra számít, a kereslet pedig 2024 vége felé újra erősödhet.

Az ingatlanközvetítő összeállítása szerint a fővárosban – a fentiekben említett – 2022-ben mért 4 százalékos forgalombővülés szélsőséges különbségeket fed: legjobban a XII. kerület, azaz a budai Hegyvidék teljesített az 57 százalékos forgalombővülésével, mellette 20 százalék felett zárt még négy belső kerület – V., VI., VII., IX. -, valamint Dél-Pesten a XXIII. kerület.

Kerületi összevetésben a XVI., a XVII. és a XV. teljesített a leggyengébben, 19-24 százalékos tranzakciószám-csökkenésekkel. Ez a visszaesés azonban nem tükröződött az árak alakulásában, hiszen a XV. és a XVI. 20 százaléknál is jobban tudott drágulni, sőt az utóbbi a maga 25,9 százalékával valamennyi kerületet megelőzte.

Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23 százalék), Fejér (-19 százalék) és Győr-Moson-Sopron (-18 százalék); közéjük ékelődött – a hagyományosan olcsóbbnak számító – Baranya (-25 százalék).

A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28 százalék feletti eredményt: Szeged (28,7 százalék), Győr (29,3 százalék), Pécs (29,8 százalék) és a nyertes Veszprém (35,4 százalék). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4 százalék), Szekszárd (14 százalék) és Szombathely (12,8 százalék).

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.