Lovász László matematikus lett az MTA új elnöke
- Budaörsi Infó
- 2014 május 06.
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden. A zárt ülésen megválasztották a testület főtitkárát és főtitkárhelyettesét, az akadémia alelnökeit és akadémikus elnökségi tagjait.
Lovász Lászlót a voksok 61,8 százalékával választották elnökké a zárt ülésen – olvasható az akadémia honlapján. Az elnöki posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása 3 évre szól
Az MTA főtitkárává Török Ádám közgazdászt (60,1 százalék), főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Mária növénybiológust választották meg (56,2 százalék).
Az élettudományi alelnökké a voksok 70,2 százalékát kapó Freund Tamás neurobiológust választották, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos jogtudós lett 57,1 százalékkal, a természettudományi alelnök pedig 67 százalékos támogatottsággal Szász Domokos matematikus.
A közgyűlés élettudományi elnökségi taggá 61,4 százalékkal Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá 59,7 százalékkal Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig 53,6 százalékkal Bokor József villamosmérnököt választotta.
Az akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese, akiket a közgyűlés három évre választ meg a hazai akadémikusok közül. Ugyancsak három évre választják meg az akadémia három alelnökét.
Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az alapszabályban meghatározott módon, továbbá képviseli az akadémiát.
Az összegzésben olvasható, hogy a főtitkár a közgyűlés határozataival és az elnök iránymutatásával összhangban, az alapszabályban meghatározott módon működteti a titkársági szervezetet, ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának (AKT) elnöke.
A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti. Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.
A közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az akadémia legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amelynek tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják. Két közgyűlés között az elnökség az akadémia döntéshozó testülete – olvasható a www.mta.hu oldalon.
Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a közgyűlés által választott három akadémikus és három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
Lovász László életrajza
Lovász László 1948. március 9-én született Budapesten. 1971-ben matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán. 1971-75 között az ELTE tudományos főmunkatársaként dolgozott, 1975-82 között docensként vezette a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometriai Tanszékét. Egyetemi tanári kinevezése után, 1978-82 között tanszékvezető egyetemi tanárként folytatta munkáját Szegeden. 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983-93 között a Számítógéptudományi Tanszéket vezette. 1993-2000 között a Yale Egyetem Számítógéptudományi Tanszékének professzora volt, 1999 és 2006 között a Microsoft informatikai cég kutatásvezetőjeként dolgozott. 2006-2011 között az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt, azóta az intézet professzoraként tanít.
Tudományos pályafutását még középiskolás korában kezdte, 1964 és 1966 között három egymást követő évben nyert aranyérmet a Matematikai Diákolimpián. 1970-ben a matematikai tudomány kandidátusa, 1977-ben a matematikai tudomány doktora lett. harmincegy éves volt, amikor 1979-ben az MTA levelező tagjává választották, 1985-től az akadémiai rendes tagja, 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották.
Lovász László 1981-ben hozta létre Erdős Pállal és Babai Lászlóval a Combinatorica című folyóiratot, amelyet főszerkesztőként jegyez. 1985-ben Babai Lászlóval a Budapest Semesters in Mathematics alapítója volt, amely az észak-amerikai diákoknak nyújt kombinatorikai és számelméleti kurzusokat. 1987-1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja, 2007-2010 között a végrehajtó bizottság elnöke volt.
Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása. A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra-Lenstra-Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása. A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője, társszerzője.
Tudományos munkásságát számos akadémiai tagsággal, kitüntetéssel ismerték el. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia, 2012-ben az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája is felvette tagjai sorába.
Lovász László 1982-ben megkapta a diszkrét matematikai kutatásokért odaítélt Fulkerson-díjat, 1985-ben állami díjjal tüntették ki a kombinatorikus optimalizáció, a gráfelmélet és a számítógéptudomány terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért. 1999-ben neki ítélték oda a matematikusok Nobel-díjának tekintett Wolf-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal, 2007-ben Bolyai János alkotói díjjal tüntették ki. 2008-ban Széchenyi-nagydíjat kapott a diszkrét matematika és az elméleti számítógéptudomány terén elért, világszerte kimagasló tudományos eredményeiért. 2010-ben elnyerte a japán Nobel-díjként is emlegetett Kiotó-díjat, 2012-ben ismét Fulkerson-díjas lett.
A Magyar Tudományos Akadémia eddigi elnökei
Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet.
A magyar tudós társaság, a későbbi Akadémia megalakítására végül akkor került sor, amikor ebben a témában 1825. november 3-án (ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a magyar tudomány napját) a pozsonyi Országgyűlés ülésén a küldöttek között heves vita bontakozott ki. A követek élesen bírálták a nemeseket, hogy nem vállalnak áldozatot a magyar nyelv ápolásának és használatának céljára felállítandó tudós társaság nemzeti ügyéért. Ekkor ajánlotta fel a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Tudós Társaság céljaira. Példáját követte gróf Károlyi György, Szatmár megye követe, gróf Andrássy György, Torna megye követe és Vay Ábrahám, Borsod megye követe. Az Országgyűlés 1827. évi XI. törvénye mondta ki: “Az önkéntes és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonából Tudós Társaság, vagy Magyar Akadémia állíttassék fel”.
Az idén 189 éves Magyar Tudományos Akadémia története során a következők töltötték be az elnöki tisztet 1830-tól, az intézmény tényleges működésének kezdetétől:
Teleki József – 1830-1855
Dessewffy Emil – 1855-1866
Eötvös József – 1866-1871
Lónyay Menyhért – 1871-1884
Trefort Ágoston – 1885-1888
Eötvös Loránd – 1889-1905
Berzeviczy Albert – 1905-1936
Habsburg József – 1936-1944
Kornis Gyula – 1945
Moór Gyula – 1945-1946
Kodály Zoltán – 1946-1949
Rusznyák István – 1949-1970
Erdey-Grúz Tibor – 1970-1976
Szentágothai János – 1976-1985
Berend T. Iván – 1985-1990
Kosáry Domokos – 1990-1996
Glatz Ferenc – 1996-2002
Vizi E. Szilveszter – 2002-2008
Pálinkás József – 2008-2014
Lovász László – 2014-
facebook:
0 Komment