Szárszói emlékkonferencia Lakiteleken

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg az 1943-as szárszói találkozó 70. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos emlékkonferenciát csütörtökön a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában.

Az eseményt Lezsák Sándor, Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója és Püski István könyvkiadó szervezte.

Bíró Zoltán köszöntőjében hangsúlyozta: a szárszói program a világháború közepette azt jelentette, hogy gondolkodni kell a tisztább és jobb jövőnk érdekében.

Püski István közölte, az emlékezésen túl “akkor vagyunk hűek a szárszóiakhoz, ha a ma gondjait végiggondoljuk, és megpróbálunk kiutat találni belőlük”.

Somodi István, a szárszói találkozó résztvevője emlékeztetett arra, hogy annak idején egy korai alkotmányozó nemzetgyűlés előképeként jött össze a hatszáz ember, “idős írók és ifjú olvasóik” társalogtak és fürödtek a Balaton vizében.

Pozsgay Imre egyetemi tanár Történelmi fordulatok és értékválság című előadásában a 20. század történelmének néhány összefüggéséről beszélt. Kiemelte az első világháborút lezáró békekötést, amely új rendet állított fel Európában. Mint mondta, Trianon “gyalázatos diktátuma” megcsonkította Magyarországot. Véleménye szerint a németeket olyan mértékben megalázták, hogy az után egyenes út vezetett a második világháborúhoz.

Szólt arról, hogy a második világháború után a Szovjetunió, a kommunizmus kísérlete a bezárt nemzetek miatt bomlott fel, mert a “határon belül tartott gyarmatok” szétrobbantották a diktatúrát.

Pozsgay Imre az Európai Unióval kapcsolatban úgy fogalmazott: “mi Európába nem hódolni megyünk, hanem az érdekeinket érvényesíteni”.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Keresztény értékrend, nemzeti értékrend című előadásában utalt arra, hogy Európa egységét a reformáció idején törték meg. Az érsek az egyház óriási felelősségére is rávilágított, hangsúlyozta az oktatás és a nevelés kiemelt fontosságát. A keresztény nevelés hitre, tudásra, szép életre, jóra ad példát – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a médiumokból áradó “borzalom” rombolja a társadalmat. Olyan médiumok kellenek, amelyek értéket közvetítenek – fűzte hozzá.

Bank Barbara történész a szárszóiak egykori megfigyeléséről tartott előadást. Kutatásai szerint az 1950-es években megfigyelték a szárszói találkozó legtöbb résztvevőjét, köztük kiemelten a népi írókat, mert a hivatalos indoklás szerint veszélyt jelentettek a proletárdiktatúrára.

Bíró Zoltán irodalomtörténész előadásában kiemelte: a vita idealisták és reálpolitikusok között folyt Szárszón. Emlékeztetett arra, hogy Erdei Ferenc képviselte a realista álláspontot, amely az eljövendő proletárdiktatúra képét festette fel, az idealisták elvekhez és eszményekhez ragaszkodtak.

Utalt 1989 “realista politikusaira”, akik közlése szerint tudták, hogy ki kell árusítani az országot, ha a hatalmukat meg akarják tartani. Úgy fogalmazott: az idealisták rendre elveszítik a közeli jövőt, a reálpolitikusok a távolit.

Lóránt Károly közgazdász A gazdaság harmadik útja című előadásában azt mondta: az ország kiárusítása megtörtént. Véleménye szerint a jelenlegi kormány megpróbál valamit tenni a pénzügyi önállóság visszaszerzése érdekében. Szólt arról, hogy a takarékszövetkezetek központi pénzintézetté szervezését lehet kritizálni, de az alapvetően jó irány. Álláspontja szerint az Európai Unióba felvett országok nem integrálódtak, a hirtelen bővítésnek az volt az indítéka, hogy “a piacainkat megszerezzék”.

M. Kiss Sándor történész Szárszó tegnap és holnap című előadásában kiemelte: Szárszónak a magyar politikatörténetben megvan a helye, mert az “a bátrak konferenciája” volt. Hangsúlyozta: Szárszón nemcsak a népi írókban gondolkodtak, hanem volt egy “népfront” jellege, mert a fiatalok széles rétegét szólította meg. Hozzátette, ez nem a “kádári népfront” volt.

Lezsák Sándor a háromnapos emlékkonferencia első napjának utolsó előadásában arról beszélt, hogy a népfőiskoláknak van egy közös vonásuk: akkor bukkannak fel, születnek meg, amikor az ország, a nép sorsa, a kultúra jövője veszélybe kerül. Az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a feladatunk a következő húsz esztendőben a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat kiépítése, valamint a központ, a Lakiteleki Népfőiskola fejlesztése azért, hogy az el tudja látni feladatát.

Az emlékkonferencia pénteken a Lakiteleki Népfőiskolán, majd szombaton a Parlamentben folytatódik.

A népi írók műveit publikáló Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadójának baráti társasága és a Soli Deo Gloria református ifjúsági szövetség hetven éve, 1943. augusztus 23. és 29. között rendezte meg Kiútkeresés ’43 címmel találkozóját Balatonszárszón. Az 1943-as tanácskozás mintegy hatszáz résztvevője – főként fiatalok – előtt vitázó írók, szociológusok, publicisták, közgazdászok és politikusok a háború utáni új Magyarország berendezkedésének közgazdasági, szociálpolitikai és közoktatási kérdéseit taglalták.

facebook:

0 Komment