A médiaszabadságról és annak szerepéről

A sajtószabadság helyzete, a magyar médiaszabályozás és az ezzel kapcsolatos külföldi példák is szóba kerültek a Republikon Intézet valamint az Európai Liberális Fórum által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Média – a szabadság védőbástyája? címmel rendeztek csütörtökön Budapesten.

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: az egypárti médiairányítás létrehozása ellentétes a magyar alkotmányos követelményekkel. Beszédében a magyar médiahatóságot egy katonai szervezethez hasonlító hatalmi központnak nevezte. Szerinte a teljes mértékben függő helyzetben lévő közszolgálati médiában “mindennapos” a hírhamisítás, és “a nem létező hír politikai célból való koholása is zajlik” – jelentette ki.

A szabad és nem szabad média között rengeteg átmenet van – mutatott rá. Magyarországon is működik szabad sajtó – mondta -, az elektronikus média azonban szerinte csak részben az.

Majtényi László az Európai Unió felelősségét is felvetette, mert szerinte az értékek közösségét is jelentő unió alig foglalkozik a médiahatóságok függetlenségével. Úgy vélte: a magyar példa késztetheti az uniót arra, hogy a mostaninál korszerűbb szabályozást alkosson.

Firtatta a magyar intézményrendszer felelősségét is abban, hogy létrejöhetett a médiahatóság jelenlegi formája: szerinte az újságíró szervezetek is csak csekély mértékben álltak ellen, a kereskedelmi médiumok pedig “külön üzleteket kötöttek”, holott lett volna módjuk ellenállni.

Kifogásolta, hogy a kereskedelmi médiában tilos a politikai reklám. Az információszabadságról szóló törvény változtatásáról, amely megakadályozná az úgynevezett visszaélésszerű adatigénylést, úgy vélekedett: mindez az internetes média korlátozására szolgál.

Előadását megelőzően Susanne Hartig, az Európai Liberális Fórum ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és arról számolt be nekik: fokozatosan romlik az Európai Unióban a sajtószabadság helyzete, a folyamat számos országban megfigyelhető.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős biztosa videóüzenetet küldött a résztvevőknek, ebben kijelentette: veszély fenyegeti a média sokszínűségét és szabadságát, ez ellen pedig nem mindig tud fellépni az Európai Unió. Úgy vélte, ezek nem csak liberális értékek, ezért közösen kell védelmükre kelni.

Rubina Möhring, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi tanácsának tagja a beszélgetésen elmondta: szervezete évente elemzi a világ különböző országaiban a sajtószabadság kérdését. Közölte: Magyarország az 56. helyen áll a tavalyi adatok alapján.

A 153. helyen álló Törökország példáját hozta fel, ahol szerinte az elmúlt napokban zajló demonstrációk alatt a közszolgálati média kezdetben nem informálta megfelelően az embereket. A közmédia itt a kormány befolyása alatt áll – jelentette ki. Beszámolt arról is: Törökországban bűncselekmény a nemzet megsértése, szerinte Magyarországnak nem kellene erre az útra lépnie. Magyarországon az a probléma, hogy a média vagy a kormány, vagy az ellenzék mellett állt, független sajtó nincs – tette hozzá. Szerinte jelenleg a sajtó jelentős része a kormány oldalán van, és a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább gyengítse az ellenzéki médiumokat.

Tóth Borbála, a Center for Independent Journalism kutatója szerint Magyarországon folyamatosan csökken a magántulajdon aránya a médiában, és növekszik az állami és önkormányzati befolyás. A magáncégek általában ott hirdetnek, ahol a kormányzatiak, a politikai újságírás pedig partizán alapokon működik, vagyis az újságírók a hozzá közel állók körében szerzi be a híreket. Egyetértett azzal, hogy Magyarországon valóban nincs középen álló média.

A kormány nemcsak hirdetőként vesz részt a médiapiacon, hanem ingyenesen előállított tartalmat is szolgálat a közmédián keresztül a pénzzavarban lévő sajtótermékek számára – mondta. Hangsúlyozta: a kormánnyal kritikus média pénzügyi lehetőségei is hatással vannak a média helyzetére.

Dick Roche, az Alliance of Liberals and Democrats for Europe alelnöke a média koncentrációjáról beszélt, mint mondta, gazdasági érdekek is fenyegetik a sajtót. A hírek értékesítése kapcsán felvetette a bulvárosodás problémáját, amely szerinte aláássa a médiába vetett bizalmat. Ki őrzi az őrzőket? – tette fel a kérdést azzal kapcsolatban, hogy a szabadság védelmét ellátó média is gyakran átlépi a korlátait.

Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint a médiaszabadságnak vannak fokozatai, és annak elvesztésében Magyarország még valóban nem tart ott, mint Oroszország vagy Törökország. Kifejtette, hogy Magyarország az első helyen szerepel a problémák kapcsán, rámutatott ugyanakkor arra: más európai országokban is gondot okoz a tulajdoni koncentráció kérdése. Szerinte olyan európai szabályozásra lenne szükség, amely biztosítja annak kizárását, hogy egyetlen párt delegálja a médiahatóság tagjait.

facebook:

0 Komment