Orbán Viktor: a következő évek Magyarország sikeréről szólnak majd a külföldi lapokban is

Orbán Viktor szerint Magyarországnak, ha valóban versenyképessé akar válni, akkor tűrnie kell a vitákat, és egyenként meg kell vívnia őket, még akkor is, ha a nyerés esélye korlátozott “az ország méreteinél fogva”. A miniszterelnök azonban arra számít, hogy a következő évek Magyarország sikertörténetéről szólnak majd a nemzetközi lapokban is. Szólt ugyanakkor arról is: ha a németek nem állnának a magyarok mögött a háttérben, “akkor nem biztos, hogy talpon lennénk”.

A magyar kormányfő minderről csütörtökön Münchenben, a Bajor Gazdasági Szövetség székházában tartott előadásában beszélt. Kiemelte: Magyarországnak nem a világlapokban kell nyernie. “Ott is jó volna, de az nehéz. A valóságban kell nyernünk. Nekünk egyetlen barátunk van a mai világban, a valóság és a tények. Nekünk a valóságot kell megnyernünk: a magyar gazdaságnak sikeresnek kell lennie, jönniük kell az eredményeknek” – hangoztatta a 300 meghívott előtt, hozzátéve, ha a kormány politikája kiállja a próbát a valóságban, jönnek majd az eredmények, “és a mi jó barátunk, a valóság meg fog segíteni bennünket a nemzetközi megítélés szempontjából is”.

A magyarok a kétségbeejtő helyzetekből való felemelkedésben a legjobbak, mert “amikor minden reménytelennek tűnik, akkor összekapják magukat, és sikertörténetet építenek fel” – jegyezte meg, példaként említve erre a 2010-es parlamenti választást -, majd azt mondta: újjá fogják építeni az országot, és a következő évek Magyarország sikertörténetéről szólnak majd a nagy nemzetközi lapokban is.

Az egyik résztvevőnek a sajtóban olvasható, Magyarországot érő kritikákat firtató kérdésére Orbán Viktor kifejtette: emberileg ő is rosszul éli meg azt, hogy – miközben azt hiszi, Magyarországot végre a jó irányba fordították – kormánya munkáját nem elismerés, hanem becsmérlés övezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megítélése szerint az eredmények az általa vezetett kabinetet igazolják majd. Indoklásul felidézte: “a Fidesz 1988-ban alakult, 38-an voltunk. Azért alakultunk, hogy megdöntsük a kommunista rendszert. Velünk szemben volt 800 ezer párttag, a munkásőrség, a teljes cenzúra alá vett sajtó, a magyar kommunistákat támogató szovjet hadsereg. És 1990-ben szabad választások voltak Magyarországon. Ehhez képest ez az egész teadélután”.

Egyúttal emlékeztette hallgatóságát – üzletembereket, Magyarországon befektető bajor cégek vezetőit, valamint Németországban élő magyarokat -, hogy 1990 óta tagja a magyar parlamentnek, és az azóta eltelt időszakból 16 évet ellenzékben töltött, így szerinte ha van valaki, aki tudja, mi a demokrácia, mik az ellenzéki jogok, az ő.

A magyarországi reformok tempójára rátérve a kormányfő úgy fogalmazott, hogy akik azt mondják, lassan kell csinálni, azok még biztosan nem vezettek be reformokat. Álláspontja szerint ugyanis minél inkább elhúzódik a reformok bevezetése, annál inkább megtorpannak, kifejlődik velük szemben egy ellenállás, és annál több politikai kompromisszum épül beléjük. “Megvitatjuk, eldöntjük, és visszacsinálhatatlanul bevezetjük” – szögezte le az általa vallott nézetet. Megjegyezte azt is, hogy mivel a magyar az angolszász után a legindividualistább nép, ezért ha megmondják neki, mit gondoljon, hogyan éljen, egy idő után fellázad ellene. Így “ha a nagy történelmi pillanatokat nem ragadjuk meg, amikor közösen a nagy változásokat megcsináljuk, akkor utána a szétfutó individualizmus miatt már nem lehet többé megtenni” – tette hozzá.

A Magyarországon zajló változtatásokkal kapcsolatban Orbán egyébként hozzátette azt is, hogy a magyarok olyan súlyos pénzügyi, fegyelmi szabályokat vállaltak magukra, amelyekre nagyon kevés európai nép hajlandó.

A miniszterelnököt faggatták az Európai Bizottsággal kapcsolatos véleményéről is – utalva március 15-i budapesti ünnepi beszédére -, amire reagálva közölte: a németek az unión belül az Európai Bizottságot látják a legfontosabb eszköznek, amellyel a pénzügyi fegyelem, az európai normák betarthatók. “Talán nem is tévednek, (…) ugyanakkor struccként sem viselkedhetünk” – fogalmazott, feltéve a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy Magyarország 2004 óta a mostani kormány hivatalba lépéséig minden évben megsértette a pénzügyi szabályokat? “Ordas hazug adatokat adott le, a legszemérmetlenebb hazugságokat, amelyeket egyébként a bizottság pénzügyekért felelős biztosa befogadott” – mondta, majd úgy fogalmazott, hogy bár nagy tisztelettel beszél a bizottságról, “de ennek nem szabad egy ájult, minden tényt mellőző tiszteletnek lennie”. Kijelentette ugyanakkor: olyan szamárságot nem követne el, hogy egyenlőségjelet tegyen a Szovjetunió és Brüsszel közé.

A bajor-magyar kapcsolatokról szólva – az előadótermet megtöltő hallgatóság előtt – kifejtette: a bajorok több tőkét helyeztek ki Magyarországon, mint például Kínában, Indiában vagy Brazíliában. Ez szerinte jól mutatja, hogy a délnémet ipar és a magyar gazdaság hogyan nő össze. Összességében a bajor-magyar kapcsolatrendszert történelmileg megalapozottnak nevezte. Hozzáfűzte, “a magyarok a németektől nem irigyelnek semmit, pedig a legsikeresebb európai országról beszélünk”. Ennek szerinte az az oka, hogy a németek mindenüket, amijük van, munkával szerezték.

A magyar gazdaságról alkotott német véleményeket, illetve az esetleges támogatást firtató kérdésre Orbán Viktor a kétórás rendezvény zárásaként azt mondta: ha a németek nem állnának a magyarok mögött a háttérben, “akkor nem biztos, hogy talpon lennénk”. Németország viszonya Magyarországhoz mind a mai napig  – az újságokban megjelent kritikáktól függetlenül – rendkívül pozitív, a politikai térben segítő – húzta alá, szavait pedig nagy taps fogadta a közönségből.

facebook:

0 Komment