Németh Zsolt: a kormány még nem alakította ki álláspontját az ENSZ-beli palesztin szavazás ügyében

A magyar kormány még nem alakította ki álláspontját a palesztin államiság elismerésével kapcsolatos szeptemberi ENSZ-szavazás ügyében, Magyarország arra törekszik, hogy az Európai Unió egységes álláspontot képviselhessen a kérdésben – mondta a sajtónak Németh Zsolt külügyi államtitkár, miután kedden Budapesten tárgyalásokat folytatott Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettessel.

A Palesztina önállóságáról és ENSZ-tagságáról a világszervezet Közgyűlésében rendezendő szavazást illetően az államtitkár kijelentette: az EU-nak álláspontja kialakításakor képviselnie kell azt a nemzetközi jogelvet, hogy a konfliktusok rendezésekor az unilateralizmus elve nem célravezető.

Németh Zsolt a vendégével közösen tartott külügyminisztériumi sajtótájékoztatón hasznosnak mondta, hogy partnere tájékoztatta őt az izraeli álláspontról, amelyet – tette hozzá – közvetít a kormány felé.

Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az EU-államok külügyminiszterei a soros uniós elnökséget adó Lengyelországban szeptember 2-3-án informális értekezlet tartanak, amelyen “jó eséllyel” megszületnek a kialakítandó kompromisszum körvonalai.

Németh Zsolt a magyar-izraeli kapcsolatok tekintetében fontosnak nevezte, hogy a két ország kedden oktatási és kulturális egyezményt köt. Kiemelte, hogy Magyarországon nagy számban, ezres nagyságrendben tanulnak izraeli diákok, főleg az orvosi egyetemen.

Az arab tavasz kapcsán azt mondta, a magyar és az izraeli álláspont egyezik: az arab világ demokratikus átalakulása történelmi esélyt jelent arra, hogy a világnak ez a része végre meginduljon a modernizáció és a demokratizálódás útján. Hozzáfűzte, ebben nagyon fontos szerepet tölthet be a Nyugat, mindenekelőtt meg tudja fogalmazni a demokráciával és a piacgazdasággal szemben támasztható mércéket.

A Németh Zsolt meghívására Budapestre látogató izraeli külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a palesztin önállóság elismeréséről szóló ENSZ-határozat elfogadása a “lehető legveszélyesebb” lépés lenne, a békefolyamat, a párbeszéd végét jelentené, és újabb konfrontációhoz vezetne a közel-keleti térségben.

Azt mondta, országa nagyra értékeli az EU-nak és Magyarországnak az unilateralizmust elítélő álláspontját, megjegyezve, hogy a palesztinok egyoldalú lépéséről van szó, amely szembemegy a korábbi izraeli-palesztin megállapodásokkal, a problémák tárgyalásos, külső felek bevonása nélküli rendezésével. Hozzátette: az ENSZ-határozat elfogadása tovább rontana az amúgy is törékeny helyzetű térség stabilitásán.

Ajalon leszögezte: országa folytatni fogja a megbékélés, a kiegyezés politikáját, és ismételten arra szólítja fel a palesztinokat, hogy előfeltételek nélkül üljenek tárgyalóasztalhoz.

Az izraeli külügyminiszter-helyettes az MTI-nek arra az utalására, hogy Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője múlt pénteki nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte az izraeli kormány kelet-jeruzsálemi telepbővítési politikájának folytatását, kijelentette: Jeruzsálem nem telep, Izrael történelmi fővárosa, és nem ez a békefolyamat fő kérdése, csak a megoldandó szerteágazó kérdések egyike. (Ashton állásfoglalásában újból kiemelte, hogy a telepbővítési tevékenység aláássa a tárgyalások újrafelvételére tett erőfeszítéseket, és fenyegetést jelent a kétállamos megoldásra. Az uniós diplomácia vezetője azután bocsátott ki nyilatkozatot, hogy Éli Jisáj izraeli belügyminiszter csütörtökön 1600 lakás építésére adott engedélyt a kelet-jeruzsálemi Ramat-Slómó negyedben.)

Danni Ajalon a sajtótájékoztatón azt mondta: a telepbővítési politika nem lehet a béke akadálya, “nem építünk új telepeket”. Moratórium van érvényben, az építkezéseket befagyasztották, 2001 óta nem létesültek új telepek – tette hozzá, megjegyezve, “1967 előtt semmiféle telep nem létezett, mégsem volt béke, de volt palesztin terror”.

A diplomata kijelentette: Izrael a telepekről is hajlandó tárgyalni a palesztinokkal. Azt mondta, a telepek ügye mellett a menekültek, a biztonsági megállapodások, a végleges határok és a kölcsönös elismerések egymással összefüggő kérdését is meg kell oldani.

Danni Ajalon arra az újságírói kérdésre, hogy nem aggódik-e Izrael a magyar demokrácia állapota miatt, hiszen az izraeli sajtóban is megjelentek az új alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban aggodalmakat megfogalmazó cikkek, elmondta: Izrael nem avatkozik bele más országok belügyeibe, és nem kommentálja azokat. Hozzátette, hogy felnéznek Magyarországra mint “nagy demokráciára”.

Ami azonban aggasztó – jegyezte meg -, hogy az antiszemitizmus időről időre felüti a fejét a világ különböző részein, Magyarországon is. Izrael arra ösztönzi a magyar kormányt és népet, hogy ítélje el ezt, tegyen meg mindent ezen visszataszító és veszélyes jelenség felszámolására – tette hozzá.