Euróövezeti csúcs – Megállapodtak az euróövezeti állam- és kormányfők az újabb görög támogatási programról

Megállapodtak az euróövezet tagországainak állam- és kormányfői csütörtökön a Görögországot segítő újabb nemzetközi programról.

Mint Herman Van Rompuy, az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke a találkozó befejezése után fogalmazott, a 17 érintett EU-tagország és az uniós intézmények vezetői olyan döntéseket hoztak, amelyek növelik a görög államadósság fenntarthatóságát, csökkentik az adósságválság kiterjedésének veszélyét más országokra, és javítják a válságkezelés lehetőségeit az eurózónában.

A közös zárónyilatkozat szerint Görögország számára összesen 109 milliárd euró többletfinanszírozást jelent az új nemzetközi támogatási program. A programban az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rész vesz.

A magánszektor részesedése eléri a 37 milliárd eurót. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök azt is bejelentette, hogy tíz év alatt a bankok összesen mintegy 135 milliárd euróval járulnak majd hozzá az adósság csökkentéséhez.

Van Rompuy a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a támogatás a gyakorlatban adósság-visszavásárlást is jelenthet.

A zárónyilatkozat megerősíti azokat a korábban már kiszivárgott változásokat, amelyek szerint a kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára, 15 évre emelkedik, de szükség esetén akár 30 évig is terjedhet.

Az új intézkedéscsomag kiegészíti azt a három évre szóló, már futó hitelezési programot, amelynek keretében az EU, az euróövezet tagországai és az IMF összesen 110 milliárd euróval segítik Görögországot.

Az állam- és kormányfők a zárónyilatkozatban azt is megerősítették, hogy továbbra is mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért az euróövezetban és annak országaiban. Megállapították, hogy a fellendülés folytatódik az övezetben, és a közös pénz továbbra is szilárd gazdasági alapokon áll.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után hangoztatták annak fontosságát, hogy Görögország tartsa magát pénzügyi konszolidációs programjához.

Részt vett a közös sajtótájékoztatón Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök is, aki erre ismét ígéretet tett, és üdvözölte, hogy a jóváhagyott program fenntarthatóvá teszi országa adósságteljesítési képességét.

Valamennyi nyilatkozó, köztük Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is kiemelte, hogy a Görögország számára kidolgozott program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra.

A zárónyilatkozatban minden más euróövezeti tagállam vezetője “ünnepélyesen megerősítette hajíthatatlan eltökéltségét” arra, hogy országa teljes egészében teljesíti a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok terén tett vállalásait.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a találkozó után azt is bejelentette, hogy hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására.

A résztvevők jelezték azt is, hogy a jövőben még rugalmasabbá válik az uniós stabilitási támogatási mechanizmus. Ez azt is jelenti, hogy immár nemcsak a közvetlenül hitelre szoruló országokban vehető igénybe, és új tevékenységek is finanszírozhatók lesznek belőle, így például bankok feltőkésítése.

Fontos üzenet a piacoknak, hogy a mechanizmus ezentúl a másodlagos piacokon is forrásokhoz juthat, feltéve, hogy az EKB ehhez hozzájárul.

Ismét felszólított a zárónyilatkozat annak a hat jogszabálynak a végső jóváhagyására is, amelyek célja az euróövezeti stabilitást garantáló új intézkedések bevezetése az EU-ban, beleértve a túlzottan nagy adóssággal küzdő országok szankcionálását is.

Az általános következtetések között Van Rompuy azt is megemlítette, hogy csökkenteni kell a függőséget a hitelminősítő intézetektől.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.