Az eddigieknél fertőzőbb szúnyogtörzset találtak

Csaknem 800 ezren haltak meg tavaly maláriában, ami szinte „fejlődésnek” is mondható a 2005-ben számolt egy milliónál. Ráadásul kutatók nemrégiben egy olyan szúnyogtörzset is felfedeztek, amely az ismerteknél is fogékonyabb a malária kórokozójára.
Az, hogy a betegség tavaly már jóval kevesebb áldozatot szedett, egy nemzetközi program eredménye.

Védekezés több fronton
Bánhegyi Dénes, a trópusi betegségek szakértője az MR1-Kossuth Rádió Kihívás című műsorában elmondta, a malária elleni program az ezredfordulón indult, költségvetése a kezdeti néhány ezer dollárról mára 1,7 milliárd dollárra nőtt. A program alatt az érintett országokban, több millió rovarölővel átitatott sátrat tudtak szétosztani, a jól zárható helyiségékben pedig megoldották a rovarölő szerek használatát.

A gyógyításban javították a diagnosztikai feltételeket is, és a korábbinál korszerűbb kezelési módokat vezethettek be. Ezeknél kombinált szereket alkalmaznak, amelyekre nem alakult ki rezisztencia, a maláriával erősen fertőzött vidékeken pedig a terhes nőket pedig több alkalommal is beoltják, amely után kevesebb asszony vetélt el a betegség miatt. A program eredményeként az Afrikában regisztrált megbetegedéseket mintegy 50 százalékkal sikerült visszaszorítani.

A kutatások is fejlődtek
Ám nemcsak a megelőzés és a gyógyítás eszközei gyarapodhattak a fertőzött területeken, a programnak köszönhetően indult el egy olyan kutatás is, amelynek eredményeként Afrika déli részén, Burkina Fasoban több olyan szúnyogtörzset is felfedeztek, amelyek az eddig ismerteknél jóval fogékonyabb a maláriafertőzésre, ráadásul ezek a szúnyogok arra is alkalmasabbak voltak, hogy fertőzést okozzanak. A jó hír, hogy az emberi településektől távol élő állatok még nem váltak rezisztenssé az irtószerekre.

A szúnyog a bőr megszúrását követően először váladékot fecskendez a bőrbe – ebben egyebek közt, véralvadás-gátló és érzéstelenítő anyagok, hangyasav van – ezt követően kezd csak el vért szívni. A malária kórokozója a fertőzött szúnyog váladékával együtt jut be az emberbe, vagy az állatba. A növekvő parazita ezt követően megváltoztatja a vörösvérsejt állapotát, azaz a rugalmas vörösvérsejtet – fejlődése alatt – rugalmatlan falúvá változtatja. Az átalakulás következményeként az nem tudja ellátni az oxigén-cserében betöltött szerepét. A fertőzés után oxigénhiány, kómás állapot következhet be. A malária lappangási ideje három hét, tünetei könnyen összetéveszthetőek az influenza tüneteivel.

Kombinált kezelés a rezisztencia ellen
Bánhegyi Dénes elmondta, a több évtizede tartó oltások miatt mára már a kórokozó rezisztenssé vált bizonyos gyógyszerekkel szemben, a megoldás ezért a kombinált kezelés. Sokan hiszik azt, hogy az oltások teljes védettséget adnak, de az is gyakori, hogy az utazási irodák által ajánlott hatástalan gyógyszert veszi be a gyanútlan utazó.

Az orvosok egyébként azt ajánlják, ha valaki olyan vidékre utazik, ahol maláriafertőzés fenyegetheti, akkor két héttel az utazás előtt adasson be magának olyan oltás, amely az adott területre alkalmas védettséget biztosít. Az orvossal pedig ezután is érdemes kapcsolatot tartani, mert az oltás után lehet, hogy korrigálni kell a gyógyszer fajtáját vagy adagját. A gyógyszer szedését pedig az út után is folytatni kell. (hirado.hu, Forrás: MR1-Kossuth Rádió)

facebook:

0 Komment