A közjegyző segít – Ági van?

(Budaörs, 2023. július 6. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben az ági örökléssel kapcsolatban beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Az öröklési jogban viszonylag kevésbé ismert a laikusok számára ez a terület. Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az ági öröklés egy régi magyar jogintézmény, és többször felmerült már annak az igénye, hogy ezt megszüntessék, de a hagyománytisztelet a túlélése mellett döntött, és ezért lényegében megmaradt apró módosításokkal.

Mikor beszélünk ági öröklésről?

Ez az öröklési rendszer akkor lép működésbe, ha az örökhagyó úgy hal meg, hogy nincs leszármazója. Ha az örökhagyó úgy hal meg, hogy van leszármazója, akkor már ági öröklésről nem beszélhetünk, ugyanis ennek az öröklésnek az a célja, hogy az adott családon belül szerzett és örökölt vagyonösszesség az ugyanannál a családnál maradjon, és ne szerezze meg az örökhagyó túlélő házastársának a családja az örökhagyó családjához kapcsolódó vagyontárgyakat. Ez a nemesi birtokoknak a keveredését akarta kordában tartani, hogy az adott nemzetségen belül tartsa például a földterületet, de nyilván minden más vagyonra is vonatkozott.

Mi történik akkor, ha az örökhagyónak nincs se gyermeke se unokája?

Az ági öröklés azt biztosítja ebben az esetben, hogy azok a vagyontárgyak, amelyeket az örökhagyó a szüleitől vagy távolabbi felmenőitől ingyenesen szerzett – azaz ajándékba kapott vagy örökölt – a családban maradjanak. Például ha a szülő ajándékba adott egy lakást az örökhagyónak, akkor ezt vissza fogja örökölni a leszármazó nélkül meghalt fiától, akkor is, ha van felesége az örökhagyónak. Ha a szülő már nem él, akkor a szülő többi leszármazója: az örökhagyó testvérei – ha nem élnek már, az ő gyerekeik – fogják megszerezni örökségként ezt a vagyontárgyat. Ugyanez igaz az örökölt vagyonra, például, ha az örökhagyó a szülőjétől vagy nagyszülőjétől örökölte az adott ingatlant, autót stb.

Ki az, akinek a legkevésbé kedvez ez az öröklési típus?

Itt aki pórul jár, az rendszerint a házastárs. Abban az esetben, ha gyerek nincs, de házastárs van, akkor tipikus ági öröklés. Ha van egy túlélő házastárs, de nincsen leszármazó, de van olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó az ő felmenőitől örökölt, akkor ha még él a szülő, akkor ő, ha nem, akkor a szülőnek a leszármazója, az örökhagyó testvére fogja ez a vagyontárgyat megörökölni.

Ha se szülő, se szülői leszármazó (testvér, annak gyermekei stb.) nincs, akkor a nagyszülő is lehet ági örökös, de az ő leszármazói – nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, az ő gyermekeik – már nem. Hogyha a szülő és a testvér is meghalt, és a testvérnek sincs leszármazója, és az adott ágon a nagyszülő, dédszülő sem él, akkor nincs ági öröklés. Az unokatestvérek már nem lehetnek ági örökösök, velük szemben a házastársnak erősebb joga van az öröklésre, de az örökhagyó testvérével – azaz a sógorával – szemben nem.

Ilyenkor, amikor az ági öröklés bekövetkezik, akkor a házastárs haszonélvezeti jogot örököl. Ez nem azt jelenti, hogy a közösen használt nyaralóból ki kell költöznie, hanem élete végéig használhatja, de nem tudja tovább örökíteni a családja irányába, vagy a nem az örökhagyótól származó gyerekére hagyni. A tulajdonjog marad az elhunyt házastársának a családjában. Ági öröklés esetén lehet kérni a haszonélvezeti jog megváltását, ilyenkor az a szabály, hogy a házastárs 1/3-nyi tulajdonjogot kap a haszonélvezet helyett.

Az új Ptk. lehetőséget biztosít arra, hogy az ági vagyon helyébe lépett vagyontárgyra támasszanak igényt az ági örökösök. Ez azt jelenti, hogyha én örököltem az apámtól egy lakást, aztán ezt eladtam, és vettem belőle egy másikat, vagy beraktam a családi kasszába, és a feleségem pénzével együtt vettünk valami mást, akkor az a vagyonrész, amit itt valójában én az apámtól örököltem, megőrzi az ági vagyoni jellegét ebben az új lakásban is, amibe belefektettem. Ezt az új szabályozást sok kritika éri, mert gyakorlatilag kibogozhatatlan jogvitákhoz vezethet.

Ha az ember a házastársát nem akarja olyan helyzetbe hozni, hogy neki a sógoraival kelljen vitatkozni, egyezkedni, akkor mindenképpen végrendelkezni szükséges.

A végrendelettel az ági öröklés kizárható.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment