Székely Szabadság Napja Budaörsön

(Budaörs, 2017. március 12.- Budaörsi Infó) 2017. március 10-én a Lakótelepi Közösségi Házban tartották meg a Székely Szabadság Napját a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör rendezésében több mint száz résztvevővel.

 

 

Az esemény fővédnöke Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő volt.

 

szekely_szabadsag_napja (4)

 

A helyszínen megtekinthető volt Gligor Attila, székely fotóművész kiállítása.

 

szekely_szabadsag_napja (2)

 

Fellépett székely énekcsokorral a Szélrózsa Néptáncegyüttes.

 

IF

 

Kisberk Balázs, a Gazdakör elnöke a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ezzel a rendezvénnyel az volt a céljuk, hogy hagyományt teremtsenek és bemutassák, hogy összefogással sokkal többre lehet menni, mint az ellenkezőjével.

 

IF

 

“A Gazdakör számára fontosak a határon túliak, így a székelyek is. 2017. március 13-án 17 órakor a Templom téren felvonjuk a székely zászlót. Mindenkit sok szeretettel várunk.”

 

IF

 

2017. március 13-án 17 órakor a program kiegészítéseként Budaörsön a Templom téren az I. Világháborús emlékműnél a Gazdakör a KDNP budaörsi szervezetével közösen felvonja a székely zászlót.

A budaörsi esemény mellett itthon országszerte több helyen megemlékeztek a székely szabadság napjáról; többek között Budapesten, Sárospatakon, Szolnokon, Esztergomban voltak rendezvények.

 

Résztvevők mécsest gyújtanak a Székelyföldért Társaság megemlékezésén Budapesten, a Hősök terén a székely szabadság napján, 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Résztvevők mécsest gyújtanak a Székelyföldért Társaság megemlékezésén Budapesten, a Hősök terén a székely szabadság napján, 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

 

 

Székely és magyar zászló a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésen Esztergomban, a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Székely és magyar zászló a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésen Esztergomban, a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kovács Attila

 

 

 

Az EFA pártigazgatója szerint a román hatóságok kettős mércéje is az autonómia szükségességét igazolja

 

 

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója szerint az autonómia szükségességét igazolja az a tény is, hogy a román csendőrség kettős mércét alkalmaz, és bírságokat rótt ki a tavalyi székely szabadság napján az autonómia igényét hangoztató Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistáira.

Günther Dauwen, a 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő párt igazgatója egy szombati kolozsvári sajtótájékoztatón beszélt a székely szabadság napján tartott tavalyi és idei marosvásárhelyi megmozdulás tapasztalatairól.

A politikus megjegyezte, ha az emberek azt érzik, hogy a központi hatalom elzárkózik a számukra fontos kérdésekről folytatandó párbeszédtől, és a hatóságok megbüntetik őket a véleménynyilvánításukért, akkor radikálisabb törekvéseket fogalmaznak meg. Példaként hozta fel, hogy a madridi kormányzatnak a katalánok gazdasági tárgyú kéréseit elutasító magatartása a katalán elszakadás híveinek a táborát erősítette.

“Ha nem beszélünk a gondokról, és félünk az autonómiától, az sokkal több problémát szül. Az emberek sokkal inkább a függetlenedés felé fordulnak” – jelentette ki.

Günther Dauwen hozzátette: amikor megtudta, hogy csendháborításért bírságolták meg a székely szabadság napja tavalyi felvonulásának egyes résztvevőit, azzal a kéréssel fordult a román hatóságokhoz, hogy bírságolják meg őt is, mert ő maga is ott volt. Kérésére nem érkezett válasz.

A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke idézte fel, hogy a tavalyi székely szabadság napjának szervezői, rendfenntartói és résztvevői közül nagyjából százat bírságolt meg a csendőrség. Hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvek nagy részét első fokon már érvénytelenítette a bíróság. Felháborítónak tartotta azonban, hogy a csendőrség azokban az esetekben is fellebbezett az elsőfokú ítéletek ellen, amelyekben a megbírságolt személyek bizonyíthatóan részt sem vettek a megmozduláson.

László György, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője, a pénteki marosvásárhelyi megmozdulás fő szervezője elmondta: a székely szabadság napján az elmúlt évek mindegyikében petíciót adtak át a román kormány képviselőinek, ám ezen beadványok egyikére sem érkezett válasz. Megjegyezte: a marosvásárhelyi csendőrség idén együttműködött a szervezőkkel, de ennek ellenére több tucat tüntetőtől elvette a székely zászlók rúdjait, arra hivatkozva, hogy a farudak – ha ezeket kettétörik – éles fegyverré alakíthatók. László György megjegyezte: maga is részt vett az elmúlt hetek marosvásárhelyi kormányellenes tüntetésein, de ott szabadon lehetett lengetni a román zászlókat, a csendőrség egyáltalán nem foglalkozott a zászlórudak hosszával.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság napját a székely közösség demokratikus politikai akaratnyilvánításának kell tekinteni. Sajnálatosnak tartotta, hogy Bukarest figyelmen kívül hagyja a székely nép korábban 200 ezer aláírással is szentesített akaratát, és mindig talál olyan magyarokat, akik lemondanak az autonómia igényéről, vagy csak a választási kampányokban, szavazatszerzési céllal hivatkoznak erre. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak újból egymásra kell találniuk az autonómiatörekvések képviseletében, hiszen az autonómia nem konfliktusgerjesztő, hanem konfliktuskezelő közigazgatási megoldás.

 

Marosvásárhelyen párbeszédet követeltek Székelyföld státuszáról petíciójukban a tüntetők

 

A román kormány és a székely nép legitim képviselői közötti párbeszéd elkezdését követelték petíciójukban pénteken a székely szabadság napján Marosvásárhelyen összegyűlt tüntetők.

 

szekely_szabadsag_napja_2017marc10_marosvasarhely

 

A Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót a székely vértanúk emlékműve mellett felállított pódiumon olvasta fel Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, és “Autonómiát!” felkiáltással fogadta el az összegyűlt tömeg.

Ebben leszögezték, hogy a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten kinyilvánítják: követelik Székelyföld területi autonómiáját.

“Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek” – állapították meg.

Aggasztónak vélték, hogy Székelyföld a belső leszakadás pályájára került abban a fejlesztési régióban, amelyhez jelenleg tartozik. Azt is aggasztónak találták, hogy az autonómia ügyében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösséget ért megaláztatások, a közösségi szimbólumok és intézmények elleni támadások.

“Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát!” – áll a dokumentumban. Úgy vélték, Románia érdekeit is szolgálná, ha a székely-magyar közösség történelmi szülőföldjén a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenné a közügyek jelentős részének a megoldását.

“Mindez csakis párbeszéddel, a helyi közösségek szabad akaratával, a demokratikus elvek betartásával, az állampolgárok közötti szolidaritással és konstruktív együttműködéssel valósítható meg” – hangsúlyozták petíciójukban a megmozdulás résztvevői.

A tüntetők azt követelték, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót, melynek kialakításánál a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezetet vegyék alapul. Kérték, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Tiltakoztak ugyanakkor a székelyföldi oktatási intézmények ellehetetlenítése, az önkormányzatok zaklatása, az anyanyelvhasználat korlátozása, a székely szimbólumok üldözése ellen. A tüntetők egyben kinyilvánították szolidaritásukat a jogállam védelmében Románia nagyvárosaiban szervezett megmozdulásokkal. Azt is követelték, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

“Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a Székely Népnek!” – zárul a székely szabadság napján Marosvásárhelyen elfogadott petíció, melyet a tömeg “Autonómiát!” felkiáltása szentesített.

 

Tőkés László: Ma is az árulás árnyékéban kell küzdeni a szabadságért

 

Tőkés László szerint az erdélyi magyarságnak ma is az árulás, az önfeladás és hatalombarát opportunizmus árnyékában és közegében kell folytatnia küzdelmét szabadságáért, szülőföldje ártó szándékú területi-közigazgatási átrendezése ellen.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről a székely szabadság napján. Mint felidézte, a székely vértanúkat is magyar áruló küldte 163 éve a vérpadra.

 

szekely_szabadsag_napja_tokes_laszlo_2017marc10_marosvasarhely

 

Arany János forradalmi verssorait idézte: “Haj, ne hátra, haj, előre! / Vérmezőről vérmezőre! / Mert ott az a virág terem, / Melynek neve győzedelem”. Tőkés László Arany gondolatait folytatva kijelentette: “Ne rettentsen bennünket se halál, se félelem! Igazságos és jogos szabadságharcunkban ne hátráljunk meg!”

Az európai parlamenti képviselő megemlítette: az adminisztratív hátráltatás, a gáncsoskodás, az ellenséges politikai hangulatkeltés, a megfélemlítések megannyi akadályát kellett leküzdeniük azoknak, akik eljöttek Marosvásárhelyre, “de mi ez a vértanúk áldozatához képest, akik életüket adták népükért és hazájukért?”

Felelevenítette, hogy a hét elején Brüsszelben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Romániában ma is használt “szekus módszerekre” panaszkodott. “Csak azt nem értjük, hogy akkor mire való a balliberális kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési egyezség, és mit keres a vásárhelyi illetőségű Borbély László államtanácsos a Grindeanu-kormány csapatában?” – tette fel a kérdést. Az EMNT elnöke az Európa Tanács 2003/1334-es határozatát idézte, amely szerint “az autonóm régiók pozitív tapasztalatai inspirációs forrásként szolgálhatnak a belső politikai konfliktusok megoldását célzó lehetőségek keresésekor”. Úgy vélte: joggal elvárható, hogy ennek megfelelően rendeződjön a Székelyföld sorsa.

Szabolcs Attila, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke beszédében felidézte, az elmúlt hetekben románok százezrei vonultak az utcákra, mert azt érezték: lopják az országukat. “Román barátainknak üzenem, az erdélyi magyaroktól, a székelyektől a szabadságot is lopják. Pedig ez a minimum” – fogalmazott a fideszes politikus. Úgy vélte, a baszkoktól, flamandoktól, katalánoktól kell megtanulni az “autonómia mesterségét”.

Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamad Szövetség politikusa arról biztosította a székelyeket, hogy nincsenek egyedül. Hozzátette: az EFA ugyan Európa-párti, de sajnálatos módon az Európai Unió ma jobbára a tagállamok fővárosainak az érdekeit képviseli, és a fővárosok befolyása a baszkok, katalánok, flamandok és székelyek kárára erősödik. Úgy vélte, ezen változtatni kell.

Wouter Patho megnyugtatta a megmozdulás résztvevőit, nem követnek el törvénytelenséget, ha kiállnak az autonómia igénye mellett. Ez szerinte nemcsak jog, hanem kötelesség is a következő nemzedékekkel szemben. “Eljön a székelység ideje, eljön az autonómia ideje! Számíthatnak ránk!” – jelentette ki a flamand politikus.

Aitor Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának az elnöke a résztvevők általános elismerését kiváltva jelentette ki, hogy nem kell bánkódni a tüntetőket végig áztató eső miatt. “Ez az eső annak az ígérete, hogy jó lesz az aratás, és szép lesz a székely jövő!” – jelentette ki.

Hozzátette, ez év januárjától immár a központosított Franciaországban élő baszk közösség is bizonyos fokú autonómiát élvez. “Ha megtörténhetett Franciaországban, miért ne történhetne meg Romániában is?” – tette fel a kérdést. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a párbeszéd az egyedüli elfogadható eszköz a székely szabadság érvényesítésére, az erőszak soha nem lehet semmilyen törekvés megvalósításának az elfogadott eszköze. “Az erőszak sehova sem vezet, csak elveszi mások szemében az önök szabadságigényének a jogosságát” – fogalmazta meg a baszk szabadságvágy tanulságait.

Izsák Balázs, a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Az SZNT nevében Szűcs Péter, a Marosszéki Székely Tanács alelnöke mondott beszédet. Kijelentette: a szabadság először a fejben születik meg. Az egyéni akaratokból összeálló közösségi akarattal hegyeket lehet megmozgatni. “Építjük azt a szabadságot, ami még nincs, de lesz” – jelentette ki az ifjú szónok.

A demonstráción felolvasták Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott levelét is. Az Országgyűlés volt elnöke úgy vélte: az új, önmagára kicsit is adó Európa nem mehet el érzéketlenül és válaszok nélkül az olyan jogos közösségi igények mellett, melyek a szabadságjogok kiteljesítését biztosítják. Szili Katalin elfogadhatatlannak tartotta, hogy “büntetőjogi tényállást faragjon bárki egy közösség, egy nép önigazgatásának, önberendezkedésének megfogalmazásáért”.

A több ezres tömeg a magyar és a székely himnusz eléneklése után székely és magyar zászlókat lengetve, rendezett sorokban indult el Marosvásárhely főtere felé, hogy egy több mint két kilométeres felvonulás után képviselői átadják a megmozdulás petícióját a román kormány képviselőjének.

 

 

Incidensek nélkül zárult a megmozdulás

 

Incidensek nélkül zárult Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés és tiltakozás – mondta az MTI-nek Adina Chis, a román csendőrség marosvásárhelyi mobil egységének a szóvivője a rendezvény végén.

A többezres tömeg Autonómiát!, Magyar iskolát! jelszavakat skandálva, Kossuth-nótákat énekelve vonult Marosvásárhely főterére, ahol a prefektusi hivatal képviselője átvette a tüntetők képviselőitől, és iktatta a demonstráció petícióját. A tömeg a székely himnusz eléneklése után feloszlott.

A mostoha időjárási viszonyok között megtartott rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az elmúlt évek hasonló rendezvényein. A felvonulás után a marosvásárhelyi kultúrpalota dísztermében ünnepélyes keretek között adták át a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kitüntetését, a Gábor Áron-díjat az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselőinek.

 

 

Kézdivásárhelyi résztvevők transzparenssel a székely szabadság napja alkalmából rendezett megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön a Turul téren 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kátai Edit

Kézdivásárhelyi résztvevők transzparenssel a székely szabadság napja alkalmából rendezett megemlékezésen Sepsiszentgyörgyön a Turul téren 2017. március 10-én. MTI Fotó: Kátai Edit

 

 

 

(Budaörsi Infó / MTI)

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.