Az új tűzgyújtási szabályozással kapcsolatos fontos információk budaörsieknek

(Budaörs, 2015. március 13. – Budaörsi Infó) 2015. március 5-én új jogszabály lépett életbe a szabadtéri tűzgyújtási szabályok vonatkozásában: az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet. Többek között a belterületi és külterületi tűzgyújtással kapcsolatos feladatokat is értelmezi ez a jogszabály.

 

 

Az új tűzgyújtási szabályozással kapcsolatban Petró Tiborral a Budaörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökével beszélgettünk.

 

“Azokon a településeken, ahol az önkormányzat nem rendelkezik saját hatáskörben a tűzgyújtással kapcsolatos szabályokról, ott a szabadtéri tűzgyújtás tiltott, ez azt jelenti, hogy az avarégetés nem megengedett ezen települések belterületén. Viszont a kialakított főzőhelyeken, felügyelet mellett, a továbbiakban is lehet bográcsozni. Azon településeken, ahol az önkormányzati rendelet a tűzgyújtást és égetést szabályozza, ott az önkormányzati rendelet az irányadó.”

 

Mivel büntethető aki megszegi a szabályokat?

“Ha valaki tüzet rak és azt őrizetlenül hagyja, majd áthordja a szél az égő pernyét a szomszéd telkére és az kigyullad, akkor ezért akár 200 ezer forintos bírságot lehet kapni.

Jó ha ismerik az állampolgárok milyen tűzvédelmi szabálysértést követhetnek el, és azokért milyen „retorzióval” kell számolniuk.

Aki engedély nélküli időszakban például avart éget, rá – többek között – tűzvédelmi bírság vár, melynek mértékét a 259/2011-es kormányrendelet határozza meg. E rendelet értelmében, ha valaki a tűzvédelmi szabály megszegése miatt tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 100 ezer forinttól 3 millióig szóródhat a büntetés összege.”

 

petro_tibor
Petró Tibor

 

Miért nem lehet avart égetni?

“A tűzbiztonság növelése és a környezet védelme az elsődleges oka a tiltásnak. Szeretné a jogalkotó arra bátorítani a lakosokat, hogy a zöld hulladék elszállítását, vagy a saját telken belüli komposztálást részesítsék előnyben.”

 

 

Honnan lehet tájékozódni arról, hogy mikor van tűzgyújtási tilalom?

“Minden önkormányzatnak a saját rendeleteit az önkormányzat weboldalán fel kell tüntetnie. Ha valaki megszeretné nézni a tűzgyújtással és égetéssel kapcsolatosan az aktuális önkormányzati rendeleteket, a város weboldalán teheti meg.”

 

 

 

2015. március 05-én új jogszabály lép életbe a szabadtéri tűzgyújtási szabályok vonatkozásában:

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet  (a továbbiakban: OTSZ)

Az új OTSZ-ben több olyan használati előírás szerepel, mely a korábbi rendeletben nem volt kellően szabályozva. Ilyen például a rendelet szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó része. Ezen előírások pontos ismerete szükséges a gazdálkodó tevékenységet végzőkön kívül a lakosság körében is, mivel az előírások megsértése esetén a hatóságnak tűzvédelmi bírság kiszabását kell kezdeményeznie az elkövetők ellen.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben a BELTERÜLETI ingatlanok használata során keletkezett növényi hulladék szabadtéri ÉGETÉSE TILOS a rendeletben szabályozott időpontok kivételével.

 

Ezen rendeletünk értelmében Budaörs belterületi ingatlanjain belül a kerti hulladék, avar égetésének időpontja március 1- és április 30, valamint október 15. és november 30-a között csak hétfői napokon – abban az esetben, ha munkaszüneti nap, akkor a soron következő munkanapon engedélyezett –, kivéve a tűzgyújtási tilalom időtartamát.

Az égetést csak cselekvőképes nagykorú személy végezheti, abban az esetben, ha gondoskodik a helyszínen a tűz oltásának feltételeiről.

Az avar égetésén kívül a környezetre ártalmas, vagy az égés közben azzá váló anyagokat (pl.: műanyag, gumiabroncs, éghető települési szilárd hulladék, stb.) égetni tilos.

Javaslom a lakosságnak a szigorodó tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások miatt, hogy az égetés helyett a zöld hulladék komposztálását, vagy a BTG által biztosított zöld zsákos hulladékelszállítást részesítse előnyben.

KÜLTERÜLETEN kizárólag az ingatlan tulajdonosa, használója  a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól  a katasztrófavédelmi szerv állománya, a tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.  Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

A tervezett tarló,- lábon álló növényzet,- avar,- és egyéb növényi hulladék égetésére vonatkozó kérelmet az irányított égetés helyének, időpontjának és terjedelmének megjelölésével a megkezdés előtt legalább 10 nappal az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatósághoz írásban be kell nyújtani, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.


Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Új előírás, hogy a szabadtéren keletkezett tüzek megelőzése érdekében a terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles a közút mindkét oldalán a közút szélétől mérve legalább 3 m széles védősávot kialakítani, a védősávval érintett területet  éghető aljnövényzettől, gallytól folyamatosan tisztán tartani.

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak!

 

(Budaörsi Infó)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.