Elfogadták a reklámadót

A reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek.

Az Országgyűlés szerdán 144 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el az erről szóló javaslatot.

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.

A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Erről egy módosító javaslat nyomán döntött a Ház szerdán. A törvény ezen pontját az ellenzéki pártok élesen bírálták, többen Lex TV2-ként emlegették.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.

A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene.

L. Simon szerint a reklámadó nem médiaadó

A reklámadóról szóló törvény nem az újságírók ellen szól, az Országgyűlés nem médiaadót vezetett be – mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a reklámadó-javaslat parlamenti elfogadása után.

Az indítványt előterjesztő politikus szavai szerint a reklámadó – amely “senkit nem érhetett meglepetésként” – a kereskedelmi médiumok reklámbevételeit érinti, “függetlenül attól, hogy ezek (…) tevékenységükben, irányukban, hírműsoraikban közel állnak a kormánypártokhoz vagy sem”.

A képviselő ugyanakkor nem zárta ki a reklámadó rendszerének későbbi esetleges “finomítását”, de – mondta – “erre ráérünk visszatérni”.

Szerinte egyébként a jogszabály a politikai újságírást sem veszélyezteti, mint fogalmazott, “az az érdekünk és az a célunk, hogy a véleménypluralizmus Magyarországon megmaradjon”.

L. Simon László a törvényalkotási bizottság által benyújtott, a parlamentben elfogadott módosító indítványról kifejtette: ennek lényege, hogy a veszteséges médiaszolgáltatók átmenetileg leírhatják a reklámadóból a veszteségeik egy részét. Ám “ezt az irányt tartósan nem akarjuk fenntartani”, mert a veszteséges médiavállalatokat sem lehet kivonni az adózók köréből – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy ellenzéki szereplők ezt a módosítást lex TV2-ként, a csatorna érdekében hozott változtatásként emlegetik, a fideszes képviselő azt válaszolta: “a TV2-t sok mindennek nevezném, de kormányközeli médiumnak semmiképpen sem”.

Azt nem tudta megmondani, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vajon miért szavazott nemmel a törvényalkotási bizottság módosító indítványára.

A Jobbik módosító javaslatát – amely arról szólt, hogy a reklámadóbevételt a lakossági internet-szolgáltatás ingyenessé tételére kellene fordítani – a Fidesz azért nem támogatta, mert jelenleg irreálisnak tartja – közölte L. Simon László. Jelezte ugyanakkor, egyetért azzal, hogy az ország versenyképessége érdekében előre kell lépni az internet-szolgáltatási piacon, mert “eléggé lemaradtunk”.

A reklámadó miatti esetleges újságíró-elbocsátásokat firtató kérdésre úgy felelt: “ha a törvény hatására újságírók kerülnek utcára, akkor erre a kérdésre térjünk vissza”.

A politikus az RTL Klub kérdéseire nem válaszolt, miután a csatorna riportere egyebek mellett azt vetette fel neki, hogy a testvére azzal vádolja, nehéz helyzetbe hozta őt egy öröklési üggyel kapcsolatban.

Egy másik kérdésre L. Simon László arról beszélt, nem tartja kizártnak, hogy a mostani kormányzati ciklusban hozzányúljanak “sajtóetikai” kérdésekhez, és megszüntessenek bizonyos médiaszabályozási “kiskapukat”. Példaként a magyar zenei kvótát említette, valamint azt, hogy a hírműsorokban milyen arányban szerepelnek katasztrófa- és bulvárhírek. Szerinte a reklámhangerő kérdésére is vissza kell térni, mert – példázta – a hétvégén, amikor moziban volt a gyermekeivel, annyira hangos volt a reklám, hogy arra az időre be kellett fognia a nyolcéves lánya mindkét fülét.

facebook:

0 Komment