Filep Sándor: “Meg kell tanítani a néptáncot, mert ettől vagyunk azok akik vagyunk.”
- Budaörsi INFÓ
- 2014 május 26.
(Budaörs, 2014. május 26. – Budaörsi Infó) A Szélrózsa Fesztiválnak köszönhetően minden évben megismerhetünk egy kicsit a határon túl élő magyar táncosok és énekesek kultúrájából, gondolataiból és munkásságából. A Fesztivál ideje alatt volt lehetőségünk minden egyes Budaörsre látogató tánccsoport vezetőjével beszélni, és feltérképezni, hogy ők hogyan állnak a hagyományőrzéshez, és hogy mit gondolnak a tánc és a zene jelentőségéről. Kövessék figyelemmel cikksorozatunkat, és ismerjék meg a határon túl élő magyarok gondolait is.
A széki fiatalok összefogásával létrejött 1998-ban a Szalmakalap Hagyományőrző Néptánccsoport, melynek céljai között nemcsak a helyi hagyományok összegyűjtése és ápolása szerepel, hanem kiterjed ezek terjesztésére – mind a község lakói, mind idegenek számára.
Ezen kívül célja, hogy a székieket, mind azokat, akik a faluban élnek, mind azokat, akik elszármaztak onnan összetartsa, és hagyományaik, székiségük megtartására ösztönözze.
Vezetőjükkel Filep Sándorral beszélgettünk a hagyományőrzésről és a tánc fontosságáról a fiatalok életében.
A széki Néptánccsoport ebben az éven vett először részt a Szélrózsa Fesztiválon, és elmondásuk szerint nagyon jól érezték magukat.
Filep Sándor a Budaörsi Infónak elmondta, hogy szerinte azért fontos, hogy a székiek ismerjék és megőrizzék a hagyományaikat és a kultúrájukat, mert az ő táncuk és viseletük nem hasonlít a környező településekéhez, nagyon egyedi.
“Mivel ekkora kincset, és ekkora értéket örököltünk, én úgy gondolom, hogy ezt érdemes megőrizni és továbbadni. Ezért alakult meg a Néptánccsoportunk is.
Annak idején nekünk volt lehetőségünk a táncokat megtanulni az aprók táncán. Voltak nem intézményesített keretek között szerveződött táncalkalmak, amelyek spontán módon szerveződtek. Hétvégenként eljártunk az aprók táncára, és miután konfirmáltunk akkor pedig eljártunk a nagyok táncára is.
Jelen esetben ez nincs így, mert a 89-es fordulat után nagyon hirtelen irányt váltottunk, és elkezdtünk mindenből kivetkőzni. A viseletünkből, a kultúránkból, és a hagyományainkból is. Ezt megállítandó jött létre a Pro Urbe Szék Alapítvány.
Az Alapítvány a kultúránkat hivatott megőrizni az utókor számára. Az alapítvány keretén belül működik a tánccsoport is.”
A széki fiatalok közül hányan tartoznak az Önök Néptánccsoportjához?
“Széken sem mindenki táncol, de minden egyes korcsoportból a falu fiatalságának 50%-a hozzánk tartozik. Ezeknek a gyerekeknek meg kell tanítani a néptáncot, mert ettől vagyunk azok akik vagyunk.
Ha én nem tanulom meg a saját táncomat, és nem adom tovább, akkor csak egy ember vagyok a sok közül. Ha megtanulom, és tudom táncolni és tovább adom, megmutatom másnak, akkor én széki vagyok, nem veszek el az európai tömegben.
A fiatalokat azonban nem egyszerű motiválni, mert a mai világ, az internet, a Facebook megöli az embereket.
Eleinte, amikor elkezdenek hozzánk járni a gyerekek, akkor főként szülői biztatás miatt teszik, mert nem egyedül vagyok ezzel széken aki úgy gondolja, hogy ezt a hagyományt tovább kell adni. Szerencsére sok szülő gondolja így.
Miután a gyerekek ráéreztek a tánc ízére, utána már nagyon szívesen járnak hozzánk, és már nem kérésre teszik, hanem igényük van rá, hogy táncolhassanak.
Főleg az motiválja őket, ha elmegyünk közösen valahová, ha nőttek már akkorára, hogy tudják ezt értékelni. Amikor még nagyobbak lesznek, akkor meg már tudatosan járnak táncolni, ugyanazt érzik mint én, hogy tovább kell csinálni, hogy őrizni kell a népi hagyományokat, mert ez a legnagyobb kincsünk.”
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment