Szakértő: nem kell számítani a devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítésére

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az Európai Bíróság logikus és helyes ítéletet hozott a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a devizahitel-szerződések tömeges érvénytelenítésére nem kell számítani.

 

A nemzetközi jogász szerdán az MTI-nek azt mondta: nem volt meglepő az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának döntése, hiszen jelentős átfedést mutat a korábbi főtanácsnoki véleménnyel, amely bár nem köti a testületet, ritka, hogy az ítélete azzal ellentétes lenne. Hozzátette: azért is erre az ítéletre lehetett számítani, mert ez a logikus és helyes döntés.

Lattmann Tamás kiemelte: döntésével az Európai Bíróság megőrizte a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályoknak azt a sajátosságát, hogy fő vonalaikat az uniós jog határozza meg, de egyes, kisebb jelentőségű kérdésekben megfelelő teret enged a tagállamok joghatóságának.

A luxembourgi döntés következménye lehet, hogy innentől kezdve minden akadály elhárul az elől, hogy a tagállami bíróságok – “nem feltétlenül maga a Kúria, hanem akár alsóbb fokú bíróságok is” – mérlegeljék azokat a fogyasztóvédelmi szempontokat, amelyek meghatározhatják egy devizahitel-szerződés tartalmát – magyarázta. Véleménye szerint eddig bizonytalan volt, hogy egy magyar bírónak ilyen fogyasztóvédelmi probléma uniós jogi értelmezése milyen mértékben enged mozgásteret. Most az Európai Bíróság döntése megmutatta, hogy van ilyen mozgástér, a tagállami bíróságoknak megvan a lehetőségük, hogy értelmezzék az ügyet a helyi viszonyok alapján – tette hozzá.

A nemzetközi jogász úgy véli, az ítélet következtében biztosan nem fogják tömegével felülvizsgálni, érvényteleníteni a devizahitelesek szerződéseit. Ennek oka, hogy a legtöbb devizahitel-szerződés nem tartalmaz olyan feltételt, amely fogyasztóvédelmi szempontból tisztességtelennek minősülne – mondta.

Lattmann Tamás hangsúlyozta, hogy az azonnali, tömeges hitelérvénytelenítés olyan mértékű adósságtörlesztést tenne lejárttá, amelyet “egészen biztosan nem bírna el a társadalom”. De ilyesmi nem várható, mert a legtöbb hitelszerződésben nem valószínű, hogy olyan jellegű fogyasztóvédelmi probléma lenne, mint a most vizsgált ügyben – mutatott rá.

A szakértő kitért arra is: ha bizonyos hitelintézetek szerződési gyakorlatáról kiderül, hogy eleve tisztességtelen, akkor elképzelhető, hogy e hitelintézetek szerződési állományának jelentős részét érinteni fogja az ügy. Ennek a mostani döntés eredményeként elvileg uniós jogi akadálya nem lesz – közölte.

A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. A luxembourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban szerdán megállapította: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására.

A Kúria sajtótitkársága szerdán az MTI érdeklődésére arról tájékoztatott: tanulmányozzák az Európai Bíróság ítéletét, és ennek alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt döntés születik a Kásler házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert.

Arra a kérdésre, hogy a Kásler-ügy lezárása után mi lehet a menetrend, a Kúria közölte: más magyar bíróságokhoz hasonlóan július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak, ez alatt az időszak alatt jogegységi döntést nem hoz a testület, és egyedi határozatot is csak azokban az ügyekben hozhatnak, amelyekre a törvénykezési szünet nem vonatkozik.

Mindezek alapján leginkább az tűnik valószínűnek, hogy a devizahiteles ügyben tavaly decemberben hozott jogegységi határozat kiegészítésére az ítélkezési szünet után, vagyis ősszel kerülhet sor – tették hozzá.

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.