Medvegyev: Oroszország nem akar kapcsolatot a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került ukrán vezetéssel

Oroszország kész fejleszteni kapcsolatait Ukrajnával, de nem a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került emberek csoportjával – közölte Dmitrij Medvegyev vasárnap a Facebook közösségi oldalon.

Az orosz kormányfő azt írta: “Ukrajna számunkra nem az embereknek az a csoportja, amely vért ontott a Majdanon (a kijevi főtéren), magához ragadta a hatalmat az alkotmány és országa más törvényeinek megsértésével. Ez (Ukrajna) az egész ország. Nagyon különböző emberek: ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Más népek, akik egyetértésben élnek”.

Dmitrij Medvegyev elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő tekintélye “gyakorlatilag megsemmisült”, de ez az orosz miniszterelnök szerint nem változtat azon a tényen, hogy az ukrán alkotmány alapján ő (Janukovics) Ukrajna törvényes elnöke. Medvegyev szerint ha az ukrán politikust országában bűnösnek tartják, akkor alkalmazzák vele szemben a közjogi felelősségre vonási eljárást és állítsák bíróság elő az ukrán alaptörvény 11. cikkelye alapján. “Minden más önkény. Hatalomátvétel. Az ilyen rend igen bizonytalan és újabb államcsínnyel, újabb vérontással végződik” – vélekedett az orosz kormányfő.

Dmitrij Medvegyev először nyilvánított véleményt azóta, hogy a Kijevben nemrég megbuktatott Viktor Janukovics pénteken a dél-oroszországi Rosztov-na-Donban először megjelent a nyilvánosság előtt, miután elmenekült Ukrajnából. A politikus a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy továbbra is törvényes ukrán államfőnek tartja magát és küzd országa jövőjéért.

Az orosz kormányfő azzal kapcsolatosan is először fejtette ki véleményét, hogy országa parlamentjének felsőháza szombaton felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt, hogy fegyveres erőt alkalmazzon Ukrajna területén “a társadalmi-politikai helyzet stabilizálásáig” az ott élő “orosz honfitársak” védelmében.

NATO: a katonai akció a nemzetközi jog megsértése

Az Ukrajna területén végrehajtott orosz katonai akció sérti a nemzetközi jogot – állapítják meg vasárnap este kiadott közös közleményükben a NATO-szövetségesek.

A NATO elítéli az orosz katonai eszkalációt a Krímben, és súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott erő alkalmazására Ukrajna területén.
“Az orosz fegyveres erők által Ukrajna ellen végrehajtott katonai akció sérti a nemzetközi jogot és ellentétes a NATO-Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel” – jelentette ki a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.
A közös nyilatkozat felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ alapokmányában lefektetett szabályokat, az 1994-ben Budapesten aláírt, biztonsági garanciákat tartalmazó orosz-amerikai-brit memorandumot és az 1997-es orosz-ukrán barátsági szerződést.
A nyilatkozat emellett arra is felszólítja Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogi keretet, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. A dokumentum felszólítja Oroszországot a feszültség mérséklésére, valamint mindkét féltől azonnali hatállyal azt követeli, hogy nemzetközi közvetítéssel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közvetítésével kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a kialakult helyzet békés rendezése érdekében.
A dokumentum olyan, minden érintett bevonásával történő politikai folyamatot sürget a demokratikus értékek, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartásával, amely eleget tesz az egész ukrán nép demokratikus vágyainak.
A tanácskozás után Anders Fogh Rasmussen szervezési és praktikus okokra hivatkozva gyakorlatilag kizárta, hogy külügyminiszteri szintű tanácskozást tartsanak hétfőn Brüsszelben a NATO-szövetségesek. Kitért viszont arra, hogy Oroszországgal szeretnének egyeztetni a tagállamok, a NATO-Oroszország Tanács keretében.
Egy név nélkül nyilatkozó NATO-forrás a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy ha Oroszország pozitív választ ad, akkor a NATO-Oroszország Tanács ülését már hétfőn meg lehet tartani. Úgy értékelte ugyanakkor, nem túl valószínű, hogy az oroszok intézményesített keretek közé óhajtják helyezni a témát a NATO-val, ahol 28 szövetségessel konfrontálódhatnának.
A forrás arra is rámutatott: a tanácskozáson Rasmussen világossá tette, hogy a vasárnapi tanácskozást nem a washingtoni szerződés 4. cikke alapján, a saját biztonságát fenyegetve érző valamelyik tagállam kérésére, hanem saját kezdeményezésként hívta össze a kialakult helyzetre való tekintettel. A név nélkül nyilatkozó tisztviselők szerint ugyanis annak sokkal súlyosabb diplomáciai-politikai üzenete lett volna, ha az Észak-Atlanti Tanács azért ül össze, mert az egyik szövetséges saját biztonságát érzi fenyegetve.
A hét óra hosszúra nyúlt ülésezést követően kiadott kommünikében a NATO-szövetségesek mindemellett megerősítik, hogy továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét, és az egész ukrán nép jogát, hogy külső beavatkozás nélkül dönthessen országa jövőjéről.

Beregszász polgármestere: nem kell aggódniuk a magyaroknak, Kárpátalján nincs mozgósítás

Nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás – közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, miután pánik tört ki Kárpátalja magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének kijevi bejelentése nyomán.

Babják vasárnap találkozott Oleg Paradával, a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjével, aki arról biztosította, hogy Kárpátalján nincs általános mozgósítás. A megbeszélés után a polgármester hangsúlyozta: senkit nem fognak arra kényszeríteni, hogy bevonuljon az ukrán hadseregbe – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál.
A jelentés szerint a polgármester ismételten hangsúlyozta: Beregszászon még csak nem is tervezik általános mozgósítás elrendelését. Egyébként is a városi hadkiegészítő parancsnokság vasárnap egész nap zárva volt – írta a hírportál.
Kárpátalján vasárnap pánik tört ki a magyarok körében a közösségi oldalakon is intenzíven terjesztett hírre, miszerint Ukrajnában általános mozgósítást rendeltek el.
Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnoka vasárnap Ungváron bejelentette, hogy nincs általános mozgósítás Kárpátalján, sőt egyelőre több önkéntesre sincs szükség, miután a nap folyamán közel hatszázan jelentkeztek a hadseregnél szolgálatra.

Kerry Kijevbe utazik kedden

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának – közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője.

A név nélkül nyilatkozó illetékes kijelentette, hogy Oroszország teljes mértékben operatív ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet és hogy az Egyesült Államok a gazdasági, politikai és diplomáciai ellenlépésekre összpontosít az intervenció visszafordítása érdekében, nem pedig az esetleges katonai beavatkozásra. Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz műveletben több mint 6 ezer katona vett rész.
Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő közleményben erősítette meg Kerry március 4-re tervezett kijevi látogatását. A kommüniké szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.
“A miniszter meg fogja erősíteni, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja az ukrán szuverenitást, függetlenséget és területi épséget, valamint az ukrán népnek azt a jogát, hogy saját maga, külső beavatkozás vagy provokáció nélkül határozza meg a jövőjét” – írta Psaki.
Jack Lew amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok “mély aggodalommal” figyeli az ukrajnai fejleményeket. A tárcavezető leszögezte: Washington kész kétoldalú és multilaterális alapon is együttműködni annak érdekében, hogy Ukrajna minden szükséges támogatást megkapjon.
Barack Obama amerikai elnök vasárnap telefonon tárgyalt Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetről és hangsúlyozta, hogy Oroszország krími intervenciója “teljességgel törvénytelen”. A CNN amerikai hírtelevízió szerint a Fehér Ház vasárnap kapcsolatba lépett a lengyel és a litván vezetéssel is.

Másfél ezer afganisztáni orosz veterán utazott a Krímbe

Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre – jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője vasárnap.

Franc Klincevics az Interfax orosz hírügynökségnek azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai “internacionalista harcosok” hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére.
Az Afganisztáni Veteránok Oroszországi Szövetsége elnökének tájékoztatása szerint tagjaik azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak és megvitassák velük az Ukrajnához tartozó félszigeten kialakult helyzetet.
Moszkvában és Szentpéterváron összesen mintegy 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő “orosz honfitársakat” támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság, és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet.
Az orosz fővárosban és Szentpéterváron is akadtak néhány százan olyanok, akik tiltakoztak a szerintük háborúval fenyegető orosz katonai beavatkozás ellen. Moszkvában mintegy 300 engedély nélküli tüntetőt állítottak elő.
A dél-oroszországi Krasznodari területen is szimpátiatüntetés zajlott, amelynek résztvevői gyűjtést kezdtek a krími oroszok támogatására.
Moszkvában szombaton hagyta jóvá az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök, a hadsereg főparancsnoka kérését, hogy “az ukrajnai rendkívüli társadalmi-politikai helyzet stabilizálódásáig fegyveres erőket alkalmazhasson Ukrajna területén”.

facebook:

0 Komment