Külügyminisztérium: súlyos kérdéseket vet fel az ET monitoring bizottságának döntéshozatala

Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága 21:20 arányban úgy döntött, hogy a szervezet parlamenti közgyűlése júniusi plenáris ülésén vegye napirendre a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását, azonban a döntéshozatal körülményei súlyos eljárási, módszertani és tartalmi kérdéseket vetnek fel – közölte a Külügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Kifejtették: az eddig követett gyakorlattal szemben a bizottság ülésén a véleménytervezetet csak az egyik raportőr képviselte, mert a másik jelentéstevő, Jana Fischerová a tervezet egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításai miatt lemondott. Ezen túlmenően a szavazást a jelentéstervezet részfejezeteinek csütörtöki vitája előtt tartották meg, ami nem felel meg a bizottság eddig követett gyakorlatának, és így beárnyékolhatja a rá eddig jellemző átlátható munkamódszert – írták a közleményben.

Kifogásolták azt is, hogy a jelentéstervezet nem várta be az ET Velencei Bizottságával és az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció eredményét, és nem veszi figyelembe, hogy az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő jogszabályokat az Országgyűlés jelenleg is tárgyalja.

E kételyek miatt az ülés előtt Martonyi János külügyminiszter a parlamenti közgyűlés elnökéhez, Jean-Claude Mignonhoz, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pedig a monitoring bizottság elnökéhez, Andreas Herkelhez fordult, levélben kérve a döntés elhalasztását – közölték. Hozzátették: a kormány nevében mindkét tárcavezető kifejezte készségét a további nyitott, konstruktív párbeszédre.

A megfigyelési eljárást azon ET-tagország ellen indíthatják, amelyben kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban. Magyarországgal kapcsolatban tavaly, az alkotmányozási folyamat alkalmával merült fel ez.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság – az ET égisze alatt működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló testület – titkára 2012. március 22-én újságíróknak Brüsszelben elmondta: az ET eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozó államok – így például a volt Szovjetunió utódállamai, valamint balkáni országok – vonatkozásában indított megfigyelési eljárást.

Fidesz: a baloldal mindent megtett azért, hogy nyomás alá helyezzék az országot

A baloldal ma is megtett mindent annak érdekében, hogy aljas politikai nyomás alá helyezzék Magyarországot – így reagált Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője arra, hogy az Európa Tanács monitoring bizottsága egy Magyarországgal szembeni megfigyelési eljárás elindítására tesz javaslatot a közgyűlés számára.

Zsigó Róbert szerint a javaslat teljesen megalapozatlan, mivel Magyarország ma Európa egyik legjobban teljesítő országa.  Hozzátette: a jelentéstevő cseh képviselő is lemondott posztjáról, mivel nem tartotta teljesen megalapozottnak az indítványt.

“A baloldal ma ismét bebizonyította, hogy semmi sem drága nekik, mindig és mindenkor inkább a külföld érdekeit képviseli, mint a magyar emberekét” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: úgy tűnik számára, mintha néhány baloldali politikusnak személyes érdeke fűződne ahhoz, hogy Magyarországot lejárassa külföldön.

Hangsúlyozta: Magyarországon jogállam és demokrácia van, szemben a Gyurcsány-Bajnai korszakkal, amikor az akkori baloldaliak még az alvilággal is képesek voltak szövetkezni, hogy a választásokat manipulálják.

Zsigó Róbert kérdésre válaszolva közölte: az esetleges eljárás részletei még nem ismernek, de ha a tények alapján dönt a közgyűlés, akkor a vizsgálat el sem indul.

Az Európa Tanács monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban szavazta meg a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot.

MSZP: példátlan és megalázó a monitoring bizottság döntése

Az MSZP szerint példátlan és megalázó, hogy az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot.

Harangozó Gábor és Szabó Vilmos, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai szerdai közleményükben hangsúlyozzák, hogy ez a döntés az ET fennállása óta példátlan, hiszen korábban sohasem fordult elő, hogy egy EU-tagország esetében a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban olyan súlyos aggályok merüljenek fel, amelyek a monitoring bizottság szerint indokolttá teszik az eljárás beindítását.

Szerintük a döntés üzenete egyértelmű: Európa nem tekinti Orbán Viktor Magyarországát teljes értékű demokráciának. Európa nem gondolja, hogy az alkotmányos rendszer átalakításával kapcsolatban megfogalmazott széleskörű kritikák alaptalan támadások, és nem hiszik el az Orbán-kormánynak azt sem, hogy készek a demokratikus normákat sértő intézkedések korrekciójára.

Ismertetésük szerint a bizottsági jelentés nem csupán a magyar demokráciát szűkítő intézkedések tartalmát, hanem azt a döntéshozatali módszert is kifogásolja, amely révén az Orbán Viktorhoz köthető politikai és gazdasági érdekcsoportok kezdeményezései mindenféle társadalmi vitát és érdekegyeztetést megkerülve, egyik pillanatról a másikra válhatnak törvényi, sőt alkotmányos normává.

“Tény, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye padlón van. Csakhogy ez az ötvenes éveket idéző kormánypropaganda állításával szemben nem a +balliberális áskálódás+, hanem Orbán Viktor totalitárius hatalomgyakorlásának következménye. Egy olyan politikáé, amely mára a saját európai pártcsaládját is szembeállította a magyar miniszterelnökkel” – fogalmaznak.

A szocialista politikusok szerint érdemes felidézni, hogy az indítvány, amelynek nyomán a jelentés született, néppárti kezdeményezés volt. Emlékeztetnek arra is, hogy a bizottság többsége szintén jobboldali politikusokból áll.

Mint írják, az eljárás megindítására vonatkozó végső döntés csak a közgyűlés június végi ülésszakán fog megszületni. Az Orbán-kormányra nézve azonban kevés jóval kecsegtet, hogy addigra a Velencei Bizottság elemzése is elkészül az alaptörvény negyedik módosításról, amelyet a fideszes kétharmad a hazai és nemzetközi közvélemény által többször megfogalmazott, a bizottság jelentésében is szereplő aggályokat lesöpörve fogadott el – fogalmaznak.

Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán 21:20 arányban szavazta meg a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot.

Együtt 2014-PM: az ET megfigyelési eljárása nem az országról, hanem a kormányról szól

Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért (PM) választási mozgalom véleménye szerint az Európa Tanács (ET) szerdai, megfigyelési eljárás elindításáról szóló döntése nem Magyarországról, hanem a kormányról szól. A testület nem az ország demokratikus és alkotmányos elkötelezettségét vonja kétségbe, hanem a kormányét – mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.

A független képviselő emlékeztetett arra, hogy napra pontosan két évvel ezelőtt fogadták el Magyarország alaptörvényét. Szavai szerint az ET monitoring bizottságának döntésével Orbán Viktor és a Fidesz “nem akármilyen születésnapi ajándékot kapott” a jogszabályhoz. Hangsúlyozta: a határozat példátlan, mert uniós tagállammal szemben eddig még nem indítottak ilyen eljárást.

Karácsony Gergely véleménye szerint a kabinet az ET döntését és az Európai Bizottságban zajló eljárásokat azzal a hazugsággal próbálja elleplezni, hogy a határozat Magyarországról és nem a kormányról szól. Emellett az is hazugság, hogy a harc az európai és magyar bal- illetve az európai és magyar jobboldal között zajlik – mondta a politikus.

Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért elkötelezett amellett, hogy a választások után helyreállítsák az alkotmányosságot és ebben mindenkire partnerként tekintenek, mert az alkotmányosság és a demokrácia a bal- és jobboldaliak közös ügye kell, hogy legyen – zárta mondandóját.

facebook:

0 Komment