EB-döntés – Mesterházy: egyre valószínűbb, hogy a kormány nem akar megállapodni az IMF-fel

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint egyre valószínűbb, hogy a kormány nem akar megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

Mesterházy Attila szerdán sajtótájékoztatón arra reagált, hogy az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, két témában – az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében – folytatja Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a kormánytól.
Az IMF addig nem kezd tárgyalást Magyarországgal, amíg a kormány és az Európai Unió közötti jogi vita tart – emlékeztetett az MSZP elnöke. Hozzátette, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a kormány – amely korábban gyors megoldást ígért, most viszont újabb egy hónapot kapott a válaszadásra – húzza az időt, “átveri a piacokat, az uniót és a valutaalapot”, de valójában nem akar megállapodni az IMF-fel.

Ez azonban – folytatta – “életveszélyes” magatartás, mert újabb hitelvesztést okoz, veszélyezteti a forint árfolyamát, ebből adódóan sokak megélhetését, és további súlyos gazdasági-társadalmi problémákhoz vezethet.

Mesterházy Attila véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy az áprilisban lejáró hitelek kiváltásához a piacról is lehet forrást szerezni, és ha ez sikerül, nincs szükség az EU/IMF-megállapodásra. Hozzátette, vitatja, hogy ez megalapozott várakozás, de ha a miniszterelnök így gondolja, “tisztességesebb lenne ezt mondani” időhúzás helyett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottságot többségében jobboldali politikusok alkotják, ezért érthetetlen minden olyan magyarázat, amely mögöttes politikai okokat gyanít a mostani döntés hátterében.

Az MSZP elnöke arra is kitért, hogy pártja korábban az alaptörvény módosítását javasolta annak érdekében, hogy az Országgyűlés orvosolja azokat a jogi aggályokat, amelyeket az EB megfogalmazott, de az indítványt a kormánytöbbség nem engedte a parlament plenáris ülése elé.

Kifogásolta emellett, hogy a kormányfő annak ellenére sem hozta nyilvánosságra a bizottságnak küldött, a hírek szerint százoldalas válaszlevelét, hogy a szocialisták ezt kérték tőle.

Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárásokat. A testület egy hónapot adott a válaszadásra, most pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye szerdán azt közölte: két témában, az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelynek során indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt az eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.

Az uniós eljárásrend szerint ha a bizottságot az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem elégíti ki, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető.

Most, a második szakaszban az EB – az ügyek sürgető voltára hivatkozva – szintén egy hónapot ad Magyarországnak a válaszadásra, szemben az ilyen eljárások esetében általában szokásos két hónappal.

facebook:

0 Komment