Reprezentatív kiállítás nyílik Rippl-Rónai József születésének 150. évfordulóján Kaposváron

Reprezentatív, 138 alkotást bemutató gyűjteményes kiállítással emlékezik meg Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész születésének 150. évfordulójáról szülővárosa, Kaposvár. A nagyközönség szombat délután láthatja először a 4,5 milliárd forint biztosítási értékre becsült tárlatot.

Ez egy egyedülálló kiállítás, nemcsak a művek számosságában, hanem minőségében is – mondta Csák Ferenc művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a pénteki sajtómegnyitón.

“Aki ma Magyarországon Rippl-Rónai József művészetét szeretné látni, annak el kell látogatnia Kaposvárra” – ajánlotta minden művészet iránt érdeklődő figyelmébe a kiállítást a főigazgató, aki úgy vélekedett: az ilyen “kulturális templomoknak”, mint amilyen az e kiállítással a nagyközönség előtt megnyitott Agóra, az a feladata, hogy ezeket a kincseket bemutassa

Szita Károly (Fidesz), Kaposvár polgármestere hangsúlyozta: nagyon sokan nagyon sokat tettek azért, hogy e kiállítás létrejöjjön. A mai nap nagyon jelentős esemény, a másik pedig az lesz, amikor együtt ünnepelhetünk Rippl-Rónai felújított villáját és kertjét – mondta a polgármester, hozzátéve: az lesz a méltó zárása a Rippl-Rónai emlékévnek.

A kiállításra a legtöbb művet – 58-at – a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte a gyűjteményéből, de érkeztek képek a kaposvári, a pécsi, a szegedi és a győri múzeumból, valamint magángyűjtőktől. Ez utóbbiak a tárlat anyagának mintegy harmadát teszik ki.

Az év végéig Kaposvár megújult kulturális központjában, az Agórában látható kiállítás különlegessége, hogy sok képet most először mutatnak be nyilvánosan, továbbá az is, hogy a látogatók Rippl-Rónai négy egymást követő fő művészi korszakából kapnak ízelítőt. Az elsőben készült párizsi fekete képek mellett kiemelt helyet kapnak az 1902-1906, és az 1908-1919 közötti kaposvári enteriőrök és zsánerképek, valamint a mozaikos, a művész által “kukoricásnak” nevezett képek, s a sort végül a budapesti pasztell arcképek teszik teljessé.

Az első kaposvári korszakot főként meghitt, polgári enteriőrök, a családjáról, környezetéről festett csendes életképek jellemzik. A művész több képén is megjelenik egy idős úr, bizonyos Piacsek bácsi, akivel Rippl – Lajos nevű öccsének apósaként – rokoni kapcsolatban állt. A nyugalmazott erdész gyakran vendégeskedett a Róma hegyi villában, Rippl otthonában, ahol – mivel beszélt franciául -, sokszor volt a festőművész francia felesége, Lazarine társaságában. Az egyik – 1900-ból való – festményen, a Piacsek bácsi hölgyek társaságában címűn éppen kártyáznak. Az öregúr dédunokája, Villányi Jenő, aki már szintén éltes úr, a megnyitást követően nem kis büszkeséggel mesélt felmenőjéről az érdeklődőknek.

Rippl-Rónai József képein egyébként sok kaposvári arc tűnhet ismerősnek a tárlatlátogatóknak. Megfestette Székely Ármin egykori posztókereskedőt, akinek leszármazottai adták kölcsön a róla készült festményt, s rajta kívül még sokakat megörökített az egykor jól ismert kaposvári személyiségek közül, de képek tanúskodnak a városban folyó munkálatokról is. Ez utóbbiak közé tartozik például a Kövezik a kaposi főutcát vagy a Búcsú a kaposvári Templom téren című alkotás, melyek pillanatfelvételként két mozzanatot örökített meg 1905-ben.

A művész következő, úgynevezett „kukoricás” korszakából való több a Róma villa kertjében készült festmény, köztük a KOGART-tól kapott Piknik a Róma villa kertjében című kép, és nem hiányzik a kiállításról e korszakának egyik fő műve, a magántulajdonban lévő Lazarine és Anella, melyen feleségét és nevelt lányát örökítette meg.

Rippl utolsó korszakának, az 1919 utáni pasztellel készült portréinak egyik főszereplője időskori szerelme, Bányai Zorka. A kiállításon a kamasz lány, az érett nő, és az egy évtizedes kapcsolatuk végén ábrázolt hamvadó szépségű szerető sort alkot a festő korszakait az óra járásával egyezően végigkalauzoló tárlaton. Az ebből a korszakból válogatott képek között a művészt ábrázoló utolsó, 1927-ben készült önarcképe is helyet kapott. Ezt már agyvérzései után, félig bénult kézzel készítette, s miként a kurátor fogalmazott, inkább kente, mintsem rajzolta a pasztellt a vászonra.
A tárlathoz segédanyagként Horváth János Milán egy 260 oldalas katalógust készített, amelyben elemzi Rippl-Rónai József mind a négy korszakát.

Comments Closed