A CERN még pontosabban mérte az antiproton tömegét

Még pontosabb adatokkal szolgált az antiproton tömegéről az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN, amely japán kutatókkal együttműködve ért el áttörést jelentő eredményt.

A mérés egymilliárdod résznyi pontosságot tesz lehetővé, ez olyan előrelépés, amely segíthet megérteni, hogy a “természet miért preferálja az anyagot az antianyaggal szemben” – hangzott el.

“Nagy megelégedésre szolgáló eredmény. Azt jelenti, hogy mérésünk az antiproton tömegéről – amely hasonlít az elektronéhoz – majdnem olyan pontossá vált, mint a protoné” – mondta Hori Maszaki japán kutató, a projekt vezetője. A kutatásban magyar tudósok is részt vettek – áll a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (www.mta.hu).

Az univerzum felét – beleértve az embert magát is is – protonok alkotják. Az antiprotonok ezzel szemben rövid élettartamúak, mert bármilyen protonnal történő ütközés mindkét részecske megsemmisülését okozza. Keletkezéséhez 10 billió Celsius-fokos hőmérsékletnek megfelelő energia szükséges, ez az ősrobbanástól eltekintve nem fordult elő a természetben.

“Ennyi protonnal természetesnek tűnhetne, hogy pontosabban tudjuk mérni a proton tömegét, mint az antiprotonét” – jegyezte meg a tudós. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy az elkövetkező kísérletek után az antiproton mérése pontosabb lehet, mint a protoné.

A proton és antiproton között mutatkozó különbség fontos felfedezés lehet az új fizika számára, mert azt sugallhatja, hogy a természet törvényei különbözők lehetnek az anyagra, illetve az antianyagra nézve – foglalták össze a tudósok.

“Képzeljük el, hogy meg akarjuk mérni az Eiffel-torony súlyát. A mi mérésünk hibaszázaléka megfelel annak, mintha egy veréb szállna a torony csúcsára” – taglalta Hori. Összehasonlításképpen elmondta, a kísérletek következő szakasza után már egy madártoll súlyára csökken ez a mérték.

Comments Closed