Az orvos segít – Az étkezés

(Budaörs, 2024. február 22. – Budaörsi Infó) Orvosi szakértői cikksorozatunkat folytatjuk. A témában szakértőnk Dr. Medgyesi János, aki 20 éve háziorvos Budapesten, oktató a Semmelweis Egyetem Családorvostani Tanszéken, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, valamint orvosigazgatója a MedFood Életvezetési Kft.-nek. A 2023-ban indult egészség- és életmód-sorozatunkat idén is folytatjuk. (A cikk a Budaörsi Infó februári nyomtatott számában is megjelent.)

Dr. Medgyesi János a sorozat februári részében az étkezésről beszélgettünk.

Mielőtt mai témánkra, az étkezésre rátérnénk, említett egy érdekességet…

Érdekes történet, egy kedves barátom Budaörsről, üzleti útjáról hazatérve jött a rendelőnkbe és mesélte.

Amikor nemrégiben megérkezett Szingapúrba, már este tíz óra múlt, természetesen vonzotta a város, el is indult felfedezni. Mivel ott még este is párás 27-28 fok van, így hamar megszomjazott egy – általa itthon megszokott – kólára. Azonban ekkor jött a meglepetés, mert hiába próbált venni egyet valahol az utcákon, ugyanis a hagyományos európai árut áruló élelmiszerüzletek városszerte már zárva voltak.

Végre az egyik metrómegállóban talált egy élelmiszer áruházat, amely nyitva volt ugyan, de kínai volt. A hosszabb nyitvatartás oka az volt, hogy közeledett a kínai új év, így rengeteg kínai turista gyűlt össze az ünnepekre. Betért az üzletbe tehát abban a reményben, hogy gyorsan felkap egy üveg kólát és folytatja a városnézést. Tűvé tett mindent, de kólát bizony nem talált.

Kizárólag a kínai hagyományokhoz és életmódhoz kapcsolódó ételek és italok garmadája volt mindenfelé, így más választása nem maradt, mint hazatérni és vizet inni a szállodában.

Miért tartotta említésre méltónak a fenti esetet?

Azt hiszem egy nemzet élő hagyományai alkotják a túlélésének, vitalitásának, stabilitásának meghatározó elemeit. A hagyományok olyan dolgok, amelyek már kiállták az idők – különösen a nehéz idők próbáját! Az egészségmegőrzés szempontjából kiemelkedő jelentősége van egy nemzet étkezési kultúrájának. A páciensem elmondása alapján a szingapúri bolt, késő este tele volt vásárlókkal, fiatalokkal, akik napi ételeiket a hagyományos kínai konyha szerint állítják össze ma is. Jól ismert, hogy ebben döntő szerepet kapnak a zöldségek, gyógynövények, növényi alapú fehérjék – jellemzőjük a változatos íz- és színvilág, kevés finomított szénhidrát, csökkentett zsírtartalom.

Tudja, elgondolkodtam, hogy a mai budaörsi étkezési kultúránk vajon a generációnkat, nemzetünket mennyire támogatja az egészségében, életkilátásaiban, testsúlyának megőrzésében? Vajon a sok édesség, péksütemény, cukorka és üdítő hány évet vesz el az egészségünkből? Milyen mértékben rontja immunrendszerünk hatékonyságát? Különösen most, amikor már 2024-ben 100 napos köhögésről beszélnek!

Ha már szóba hozta a kínai kultúrát, gasztronómiát, milyen gyakran keresik fel kínai páciensek a rendelőben?

Már 20 éve vagyok háziorvos Budapesten, a második kerületben, ahol köztudottan nagy számban élnek kínai lakosok. Mégis a havi rendszerességgel rendelőbe járó betegeim között, akik krónikus betegségben szenvednek, kínaiak nem fordulnak elő! Ez nemcsak az én praxisomban figyelhető meg, mert már több kollégánál is érdeklődtem!

Nem találkozunk magas vérnyomásos, cukorbeteg, magas koleszterinszintű vagy mozgásszervi panaszokkal bíró kínai beteggel a háziorvosi rendelőben, sem kórházi belgyógyászati osztályainkon.

Feltehetőleg az életmódjuk, a hagyományaik védik hosszútávú egészségüket. Szokatlan talán, hogy említem ezt a népet, de ők itt élnek velünk együtt Magyarországon. Közösen éljük át a mindennapi stresszes helyzeteket, a nyüzsgő belvárost, az egyre gyorsuló életet, az egyre változékonyabb jövőt.

Az egészség megőrzésben a megfelelő táplálkozásnak egyre drámaibb jelentősége, hiszen a magyar lakosság körében ijesztő mértékben emelkednek a krónikus betegségek, elsősorban a túlsúlyt és a hozzá kapcsolódó bélrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, cukorbetegséget, szív-érrendszeri és daganatos betegségeket.

Mi a baj a mai „nyugati” étkezésünkkel?

Patrick Holford brit üzletember írja könyvében: „Kétségtelen, hogy sokan késsel-villával ássák saját sírjukat. A társadalom nagy része többé már nem a szegénységtől szenved. Ellenkezőleg: a nyugati világ betegségeinek nagy részét az okozza, hogy túl sokat eszünk, nem pedig túl keveset, és ráadásul nem a megfelelő ételeket fogyasztjuk.”

Mint háziorvost és orvosi diétával foglalkozó orvosigazgatót különösen megérintett ez a megállapítás a mai étkezési kultúránkról és egészségügyi kilátásainkról! A puritán, egyszerű étkezéseknek sajnos nincs ma divatja. A heti böjtöknek, lemondásoknak, kis adagok rendelésének sem. Emlékszem, itt Budaörsön is 30 évvel ezelőtt jól ismertek voltak az un. „zóna” adagok, amelyek kisebbek voltak egy normál adagnál és így nem jelentettek akkora megterhelést a szervezet számára. Ehhez járult hozzá akkoriban a jóval több fizikai tevékenység!

Az étkezés élettani feladata a testünk táplálása, nem pedig lelkünk fáradtságát, örömtelenségét kell a folyamatos etetéssel enyhíteni! Fontos volna, hogy mielőtt a hűtőszekrényhez lépünk és automatikusan kinyitjuk az ajtaját valami finomságért, megkérdezzük magunktól: „mire van valójában szükségem? Éhes vagyok tényleg? Fáradt vagyok? Szorongok? Egyedül érzem magam? Unalmas az életem? Szeretném valamivel feldobni ezt a pillanatot?

Ha elkezdjük feltenni ezeket a kérdéseket önmagunknak, akkor előbb-utóbb válaszok érkeznek a bensőnkből. Ez hozzásegít minket ahhoz, hogy megismerjük valódi szükségleteinket és valóban azt adjuk meg a testünknek, amire szüksége van!

Háziorvosként, ritkán látok 90 év feletti, túlsúlyos embert a rendelőben, sajnos már a temetőben nyugszanak. Mindnyájan hoszszabb és egészségesebb életet akarunk élni, de hogy ezt képesek legyünk megvalósítani, akkor az étkezésünkben is mértékletességet és visszafogottságot kell tanúsítanunk! Az idősebb budaörsiek jól emlékezhetnek, hogy 50 évvel ezelőtt a pékségekben kiflit kizárólag reggel lehetett kapni, és kalács pedig csak szombaton volt kapható.

Ma esténként, üzlet zárás előtt, a leértékelt pékárút bőségesen vihetjük haza. Elképzelni is szörnyű mit tesz ez az emésztésünkkel!

Tudna egy példát mondani az egészségesebb étkezésre?

Egy törökbálinti páciensemről szeretnék beszélni. Sok gyermekes 45 éves férfi, vezető beosztásban dolgozik. Tavaly nyáron beszélgettünk a túlsúlyáról, akkor 125 kg volt, amihez 175 cm-es testmagasság társult. Mivel édesapaként fölmérte, ha a gyerekeit föl szeretné nevelni, akkor ilyen túlsúly mellett számos rizikótényező teszi ezt kétségessé a jövőben.

Ennek alapján életmódváltozásba kezdett, aminek megfelelően csak meghatározott ételeket fogyasztott, azokból azonban annyit, amennyi jólesett számára. Olyan ételféleségeket választott, amik eredetileg az erdőben is megtalálhatók, mint hús, hal, tojás zöldség, ezeket színesen és ötletesen állította össze. Mosolyogva mesélte, hogy a hétvégi törökbálinti piacon háromfajta ízesítésben található töpörtyű, amiből ő rendszerint a fokhagymásból vásárol!

A gyerekeitől karácsonyra nem a korábban megszokott szaloncukrot kapta, hanem szaloncukor papírba csomagolt töpörtyűt! Nem régiben járt nálam a rendelőben, tavaly nyár óta, immár közel 18 kilót fogyott!

Ezzel együtt hosszútávú egészségügyi kilátásai hihetetlen mértékben javultak! Ahogy ez a példa is mutatja, igenis létezik életmód változás!

Ehhez kellő önmegértés, némi táplálkozási ismeret, és ami a legfontosabb – étkezési tervezés szükséges! 

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment