Pedagógiai szakmai nap – Wittinghoff Tamás: Budaörs az oktatási ügyekben is egyfajta szigetként működik

(Budaörs, 2023. november 14. – Budaörsi Infó)  2023. november 13-án pedagógiai szakmai napot tartottak Budaörsön az 1. Számú Általános Iskolában. A rendezvényt a polgármester beszédével nyitották meg.

A program egy zenei nyitánnyal indult.

A jelenlévőket Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere köszöntötte, majd pedig megkezdődtek a szakmai nap plenáris előadásai.

Wittinghoff Tamás megnyitó beszédében elmondta, hogy jó lenne egy pedagógiai szakmai napon tényleg kizárólag szakmai kérdésekről beszélni. Csak az óvodapedagógusok problémáiról, a szakszolgálatnál felmerülő esetekről vagy éppen arról, hogyan taníthatnának még hatékonyabban a pedagógusok.

„Mégsem tehetünk úgy, mintha nem alapjaiban határozná meg a teljes pedagógus társadalom mozgásterét az a keretrendszer, amit a jelenlegi oktatáspolitika kényszerít rájuk, és persze ránk is, önkormányzatokra.

Ez az oktatási szemlélet korszerűtlen, fittyet hány a nemzetközi, tapasztalatokra, az összes olyan objektív mutatószámra, amelyek mind azt jelzik, hogy a magyar oktatási rendszerrel súlyos gondok vannak.

Az Európai Unió országait összehasonlítva szinte minden kategóriában a rangsor végén kullogunk. Legyen szó arról, hogy mennyi pénzt fordít oktatásra az állam, hogy mennyi a bére a tanároknak, óvodapedagógusoknak vagy éppen a pedagógiai szakszolgálatok dolgozóinak. Rendre rosszul szerepeltünk a PISA felmérésekben is. És, ami talán a legtragikusabb, hogy szinte megszűnt Magyarországon a mobilitás. Vagyis alapvetően az határozza meg az egyén sorsát, hogy hová születik. Az esélyek növelésének legkézenfekvőbb terepe az oktatás lenne, az óvodától kezdődően egészen az egyetemekig. De ehhez hiányoznak a feltételek.

Az elmúlt évek az oktatás területén a kemény küzdelmek és szomorú kudarcok sorozata volt. A kormány egyszerűen nem akarja meghallani sem a racionális érveket, sem a jajkiáltásokat, de még azokat a durva tényeket sem, hogy a legjobb pedagógusok tömegesen hagyják el a pályát – talán már örökre. Szerencsére Budaörsnek volt annyi megtartó ereje, hogy tőlünk még nem távoztak annyian, ami veszélyeztetné a működést.

Azért az iskolákból hiányzó 18,5 betöltetlen álláshelyet megérzi a rendszer, különösen a Hermanban, ahonnan 10 pedagógus hiányzik. Kicsit jobb a helyzet az óvodákban, ahol valamivel több, mint 5 álláshelyet (5.25) kellene megoldani.

De itt is valami furcsa számháborút láthatunk. Rétvári Bence államtitkár szerint 1205, szerinte elenyésző mennyiségű tanár hagyta el a pályát, s megköszönte a pedagógusok 99%-nak, hogy nem ült fel a rémhíreknek. Kicsit elkezdtem fejben számolni.

Ha mi jól állunk 18,5 betöltetlen álláshellyel, akkor mennyi lehet ez országosan, ahol rosszabb a helyzet? Nem bonyolult a matek, ez jóval több mint 5000-et jelent. Aztán hamar kiderült a bekért, ám lassan csordogáló és még hiányos tankerületi adatokból is, hogy az államtitkár által említettnek több mint kétszerese a pályát most elhagyók nem végleges adata.

De a kormányt nem érdekli a diákok hangja sem, akik ezerféle módon jelzik, hogy ez az oktatás nem jó nekik, nem készíti fel őket a jövőre, a valódi életre. De süketek a szülők követelései iránt is, akik arról beszélnek, hogy a befizetett adójuk alapján, alkotmányos jogon jár a gyerekeiknek a minőségi oktatás. De legalább minden tantárgyból egy szaktanár, egy nyelvtanár.

Kár tagadni, hogy az eddigi ellenállási kísérletek alapvetően kudarcba fulladtak. Valódi reformok helyett bosszútörvényt kaptak a pedagógusok, amelynek jó néhány passzusa inkább tovább nehezíti a helyzetüket. És persze kaptak sok-sok kecsegtető ígéretet a távoli jövőre vonatkozóan. Szomorú volt szembesülni azzal, hogy az egykor sokak által lenézett Romániában a tanárok bátor összefogással pár nap alatt elintézték azt, ami nálunk évek óta nem sikerült.

Mégsem mondhatjuk azt, hogy haszontalan volt, ami eddig történt.

Hiszen a folyamatos demonstrációk eredményeként alig akad ma már olyan ember az országban, aki ne értene egyet azzal, hogy a pedagógusok keveset keresnek, és súlyos gondok vannak az oktatásban. Ha kevesen is mertek kiállni magukért, azért összességében valamilyen módon mégis sokan megtették ezt.

Ebben is példamutató volt a budaörsi tanárok jó részének kiállása, beleértve az óvodai pedagógusokat is. Nem elhanyagolható az sem, hogy a fiatalok egész generációja szembesült azzal, hogy a politika nem elvont ügy, nagyon is szükség lenne a saját érdekeik képviseletére.

Ugyanez vonatkozik a szülők egy részére is, akik attól függetlenül, hogy nem mernek láthatóan és tömegesen ellenállni, azért a probléma tudatosodott bennük is. Mint ahogyan nincs ma már egyetlen olyan kormánypárti politikus sem, aki ne tudná, hogy előbb-utóbb kezdeniük kell valamit ezzel a területtel.

Újdonságot hozott a magyar politikai életbe az is, hogy eddig egyetlen társadalmi csoportnak sem sikerült ilyen tartósan napirenden tartania a saját ügyét. Köszönhető ez a pedagógusok érdekvédelmi szervezeteinek, néhány civil szervezetnek és a fiatalok új generációjának, akik újabb és újabb ötletekkel állnak elő. Elég itt az elmúlt napokban lezárult 7 igenes alternatív népszavazásra utalni.

Mint annyi más területen, Budaörs az oktatási ügyekben is egyfajta szigetként működik. Tanáraink megőrizték a személyes autonómiájukat, nem félnek szembeszállni az ostoba intézkedésekkel és túllépni a korszerűtlen tananyagokon. Ennek és persze a rengeteg túlmunkának köszönhetően például az Illyés Gimnázium továbbra is a középiskolák élvonalában maradt, de kiválóan teljesítenek az általános iskoláink is.

A Budaörsi Tanoda munkatársai az esélyegyenlőség megteremtésén dolgoznak, miközben a tehetségeket is tudatosan gondozzák. Az óvodáinknak köszönhetően pedig az iskolába kerülő gyermekek közötti különbségek addigra már jelentösen csökkennek. Ugyanilyen fontos a pedagógia szakszolgálat tevékenysége is, ahol pszichológusok, logopédusok és egyéb szakemberek adnak támogatást a legkülönfélébb nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Ez így együtt ad az országos átlagnál jóval nagyobb esélyt a budaörsi óvodásoknak, iskolásoknak.

A kormányzati oktatáspolitika nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatokat is. Az olyan városoktól is elvették az iskoláikat, mint például Budaörs, amelyek képesek voltak nagyon magas szinten működtetni ezt az intézményrendszert, és kiemelten fontosnak tartották az oktatás ügyét. Át kellett adnunk az épületeinket is, amely azzal járt, hogy az állam gondatlan gazdaként egyre inkább lepusztítja ezeket az ingatlanokat.

Hiába kötelezi törvény és aláírt szerződés a KLIK-et, hogy az épületek értékének meghatározott százalékát köteles lenne karbantartásra fordítani, ezt nem teszik meg. Összességében már egymilliárd forint körüli összeg az, amit állagmegóvásra kellett volna fordítaniuk. Eközben az önkormányzattól, nagyrészt jogtalanul, évente milliárdokat vonnak el, idén már közel 4 milliárd forintot, ezzel lehetetlenné téve, hogy legyen annyi forrásunk, amivel kiválthatnánk az állam mulasztását. A KLIK egyébként sajnos, más területeken sem túlságosan együttműködő. A kötelező minimumokon kívül sem az önkormányzattal sem az iskolákkal nem építettek ki egyenrangúságon és szakmaiságon alapuló jó viszonyt.

Az iskoláink kezét természetesen nem engedtük el egy pillanatra sem. A Budaörs pótlékot az iskolák esetében Clementis ösztöndíjjá alakítottuk át. Az iskolai alapítványokon keresztül támogatjuk a szakmai munkát, és, mint például ezzel a konferenciával is, igyekszünk besegíteni a szakmai továbbképzésekbe is.

Jobb a helyzet az óvodáinknál, amelyek a mi kezünkben maradtak, és igyekszünk a lehető legjobb körülményeket biztosítani a szakmai munkához, egyúttal a béreket is szinten tartani. Bár az elszabadult inflációval nagyon nehéz lépést tartani. Évente százmilliókat költünk állagmegóvásra, karbantartásra és fejlesztésre is.

A budaörsi pedagógustársadalom elkötelezettségét mutatja, hogy a felsorolt sok-sok negatívum ellenére nem adták fel, és ilyen sokan tartják fontosnak például a szakmai továbbképzést is. Átnézve a mai nap programjait, azt hiszem senkit nem fog csalódás érni. Számtalan izgalmas és sokakat érdeklő témát érintenek majd az előadók, és nyilván lesznek hasznos beszélgetések is.

Kívánom, hogy töltődjenek fel, kapjanak inspirációt, ötleteket a munkájukhoz. És reménykedjünk együtt, hogy eljön majd az idő, amikor tényleg csak a szakmával foglalkozhatunk.

A következő előadásokat hallgathatták meg a jelenlévők a nap folyamán: 

Steigervald Krisztián generációkutató, mentor, tréner – Pedagógusnak lenni a XXI. században – Érezzük, hogy egy olyan időszakban élünk, ahol folyamatosan változik a környezetünk. Olyan globális kultúraváltás átélői és szemtanúi vagyunk, amely mindannyiunk életére kihat.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, címzetes főiskolai docens – A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény bevezetésének feladatai

Budaörsi Latinovits Színház előadása

Borda Hajnalka mesterpedagógus 1. számú Általános Iskola – Paradigmaváltás a 21. századi nemzetiségi oktatásban – A hálózatos tanulás és a fenntartható hagyományápolás

Erdélyiné Kovács Erzsébet mesterpedagógus Kesjár Csaba Általános Iskola – Környezettudatos nevelés alsó tagozaton” – Elmélet és gyakorlat

Görög Ibolya protokollszakértő – A hiteles tanító ember – Egy hiteles tanító ember a saját példáján át tud hatni a tanulóra, rá tudja őket vezetni a helyes viselkedésre

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány dr. Rácz Dominika jogász és Stáhly Kata pszichológus – Példák a jó együttműködésre közösségen belül – Nehéz helyzetek szülők és intézmény, szülők egymás közt és a közösség internetes felületein.

Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum Zsolnainé Harczi Ildikó közgazdaságtan szakos tanár, Karlik Zsuzsanna matematika-kémia szakos tanár, Keresztes Emília angol szakos tanár – Digitális vándorokból telepesek, avagy az IKTeszközök használata tanórákon – Legyünk-e mindenáron digitálisak? Érdemes-e kifordítani az osztálytermet? Érvek és ellenérvek, az Erasmus+ programon megismert és a gyakorlatban jól bevált online eszközös és játékok.

Kis Anita mesterpedagógus 1. számú Általános Iskola – Egyszer volt, hol nem volt – Olvasóvá nevelés a népmeséken keresztül

Nádori Gergely az AKG természetismeret-tanára, a Tanárblog alapítója és szerkesztője – 21. századi képességek – Milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy a diákok megállják a helyüket a 21. században? Hogyan tudja ezt fejleszteni az iskola?

Pappné Gazdag Zsuzsanna gyógytestnevelő és Vasváry Noémi gyógypedagógus Budaörsi Csicsergő Óvoda – Pedagógiai munkát segítő Kovács-féle terápiás lufi, valamint Sportpoharak használata a mindennapos óvodai és iskolai gyakorlatban

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, címzetes főiskolai docens – Munkajogi problémák az óvodában és az iskolában a Státusztörvény bevezetésekor

Séllei Beatrix, Dr. pszichológus, tréner, gyógypedagógus, egyetemi oktató, coach – A kiégés – Teljesítményorientált világunkban a kiégés egy Európa-szerte terjedő szindróma. Nem véletlenül!

Simó Judit, dr. gyermekpszichiáter Nemzetközi Cseperedő Alapítvány – „Más vagyok, nem kevesebb” – Eltérő fejlődésű gyerekek az óvodai és iskolai közösségekben.

Szűcs Antal Mór, Dr. logopédus, zeneterapeuta Eötvös Loránd Tudományegyetem és Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat – Mesezene módszer hatásai –12 év és egy doktori kutatás tükrében

Vörös Ferencné, Dr. r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, osztályvezető, FVMRFK Bűnügyi Igazgatóság Bűnmegelőzési Osztály – Az Ovi-Zsaru rendőrségi prevenciós program szerepe az óvodások biztonságra nevelésében – Milyen lehetőségei vannak a rendőrségnek az óvodás korosztály biztonságra nevelésében?

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment