“Egy fecske nem csinál nyarat” – Megvannak a szólás-mondás pályázat győztesei

(Budaörs, 2016. június 3. – Budaörsi Infó) Szólás-mondás gyűjtő pályázatot hirdetett a Zsámbéki-medence és Térsége Gazdakör. A győztesek névsora a cikkben.

A Gazdakör azt kérte a budaörsiektől, hogy minél több mezőgazdasággal és állattartással vagy időjárással kapcsolatos szólást és közmondást gyűjtsenek össze.

A nyereményeket 2016. június 11-én 10 órakor adják át a Budaörsi Gazdapiacon a három legjobb pályázatot benyújtónak.

Ajándékcsomagban részesülnek teli finomságokkal:

Egy kis ízelítő a gyűjteményből

Sváb mondások (Steinhauser Klára gyűjtése):

Korai égzörgés, később éhínség. (Frühe Donner, später Hunger)

Nedves április, hűvös május növeli a búzát és szénát. (Nasse April,khüle Mai, ziehe viele Frucht und Heu – nyelvjárásban)

Elvetsz áprilisban – jövök, amikor akarok.

Elvetsz májusban – jövök rögtön. (burgonya)

Érdekes tény: A krumplit a svábok hozták be 300 évvel ezelőtt Magyarországra. Az alföldi gazdák sokáig nem akarták termeszteni még az 1800-as években sem, pedig az uraságok támogatták (pl: földet adtak). Kiderült, hogy miért: a német családok nagyon szaporák voltak, a magyarok azt hitték, hogy az a sok krumpli evéstől van.

Időjárással összefüggő mondások (Nagy Anna és Jávor Gellért gyűjtése):

1. Rossz szél az, mely szombaton sem áll meg.

2. Kiberetválkozik az ég. (kiderül)

3. Szól már a nagybőgő. (dörög az ég)

4. András napi hó vetésnek nem jó.

5. Őszi eső vizet áraszt, tavaszi szél vizet apaszt.

6. Ha böjt első napján esik, akkor kicsírázik a kéve.

7. A nap is szokásból kel fel.

8. Egy fecske nem csinál nyarat.

9. Sok fecske az ősz jele.

10. Kinn hál az idő. (fagyni fog)

Időjárás (Réthyné Fejes Mónika gyűjtése):

1. Szeszélyes, mint az áprilisi idő.

2. Csípős, mint az őszi szél.

3. Ismeri a széljárást.

4. Tudja, honnan fúj a szél.

5. Aki szelet vet, vihart arat.

6. Kapós, mint télen a szalmakalap.

7. Télen kenyered, nyáron gúnyádat el ne hagyd.

8. Fel se vedd, mint nyáron a subadarabot.

9. Ravasz, mint a tavasz.

10. Megérik, mint ősszel a kökény.

11. Hullik, mint ősszel a légy.

12. Eső után köpönyeg.

13. Borúra derű.

14. Bolond lyukból bolond szél fúj.

15. Január, február, itt a nyár.

16. Egy fecske nem csinál nyarat.

17. Hol van már a tavalyi hó.

18. A jég hátán is megél.

19. Kutya hideg van.

20. A felhők fölött mindig kék az ég.

Steinhauser Klára gyűjtése

Január havára: Szép januárius jó esztendőt hoz. Hajnalpír januárban: sok zivatar nyáron. – Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince. Pálfordulása ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Ha pedig havas, vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves. Pál fordulásának napja után 40 napig hasonló idő lesz.

Csillagos újévi éjszaka esetén rövid télre számíthatunk. Hosszú, kemény telünk lesz azonban, ha reggel hideg, északi szél fúj.

Vízkeresztkor fura a népi logika: ha “csurog az eresz”, azaz olvad, akkor hosszú; ha fagy, akkor viszont még hosszabb telünk lesz. Ha vízkeresztkor havazik, akkor hamar megjön a tavasz.

Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy.

Február havára: Ha Gyertyaszentelő napján süt a nap s meleg van, a medve barlangjában marad, mert még tartós hideg lesz; ha havazik, úgy megrázkódik, s künn marad, mert nem fél tovább a téltől.

Más megfogalmazásban: Gyertyaszentelő napján “ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Ha viszont “az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába”, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. Ha februárban a szúnyogok hegedülnek, márciusban elhallgatnak.

Ha jeget talál Mátyás, töri s rajta likat ás. Ha pedig nem talál,csinál. Pásztorok megfigyelése alapján, ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy. Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. Viszont ha Dorottya locsog, Julianna kopog.

Hamarosan itt a tavasz egy Bálint-napi hangos, csivitelős “veréblakodalom” esetén. Ha üszögös Péter és Mátyás hideget hoz, úgy az negyven napig tart. Február végén az északi szelek az esztendőre áldást jelentenek. A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint “Zsuzsánna elpisálja a havat”. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.

Március havára: A márciusi hó ártalmas. Mennyi harmat húsvét előtt, annyi fagy lesz húsvét után. Ha villámlik és dörög márciusban, majd havazik májusban. Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március. “Gergely rázza a szakállát”, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása. Sándor, József, Benedek, jönnek a jó melegek. Amennyi eső esik márciusban, annyi zivatar lesz száz nap múlva.

Április havára: Áprilisi égdörgés jó és hasznos időt jelent.Ha április nedves, a gazda bőséget várhat. Ha Tibor napján a rét még nem zöld, a gazda nem sokat remélhet. Amennyi ideig szólnak a békák Szt. Márk napja előtt annyi ideig hallgatnak azután. Ha Szent Márk napján a fülemile hallgat, változó tavaszt jelent, ha énekel, jó tavaszt hirdet. Ha Szent György a vetésben varjakat lát, az aratás későn és rossz lesz. A Szent György-havi eső kergeti a fagyot.

Május havára: Májusi eső aranyat ér.Hűvös május: sok szalma, sok széna; száraz május: száraz esztendő. A májusi zivatar örömöt hoz gazdának, ha május nedves, június száraz lesz. Pongrác napi eső a mezőnek jó, a szőlőnek ártalmas.Ha Orbán napja  tiszta -jó édes bor, ha esős – savanyú lesz.

Június havára: Ha június nedves és meleg, akkor a gazda nem marad szegény. Ha tiszta az idő Medárd napján, akkor kellemes, szép, napsütéses nyárra lehet számítani. Ha viszont “Medárd napján esik, akkor 40 napig esik.”. Ha Keresztelő Szent János nap előtt a kakukk jókor elkezdi a szólást, olcsó lesz a gabona, ha utána később kezdi, drága lesz. Keresztelő Szt. János nap előtt ha esik, 4 napig esik.

Július havára: Ha a hangyák nagy halmot hordanak, hideg esztendőt várj. Ha Sarlós Boldog Asszony napján esik az eső, sokáig tart. Mária Magdolna napján, ha tiszta, – jó, ha esős – ártalmas. Ha Szt. Jakab éjszakája tiszta, bőség lesz a kertekben. Viszont ha sok a felhő, sok lesz a hó télen, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is a nap és esik is az eső, akkor enyhébb lesz a tél.

Augusztus havára: Augusztusban sok harmat jó időt jelent. Augusztusban az északi szelek állandó időt hoznak. Minél több az eső e hónapban, annál kevesebb lesz a bor. Ha Lőrinc napja szép – szép ősz lesz. Lőrinc napja után a dinnye minősége romlik. („Belepisil a Lőrinc”) Amilyen Bertalan napján az idő, olyan lesz az egész ősz. Ha Szent János fejvétele napján igen esős, ártalmas lesz a kerteknek.

Szeptember havára: A szeptemberi eső a gazda öröme. Meleg őszre, hosszú tél következik. Ha Egyed napján szép az idő, – utána 4 napig jó idő lesz, és ha az ég dörög ezen a napon – jövő esztendőre bőséget várhatni. Ha Máté evangélista napján szép az idő – ez tartós és a jövő esztendőre sok gyümölcs terem. Ha Szt. Mihály napján az ég dörög, – jó őszt, de kemény tél várható. Ha sok makk terem ekkorra, sok hó lesz karácsony előtt. Ha a gólyák, fecskék, vadludak, darvak hamar elmennek, – hamar beköszönt a hideg.

Október havára: Meleg október hideg februárt hoz; októberi fagy és szél enyhe januárt és februárt teremt. Ha a fák levelei soká hullnak, – nagy telet, ha hamar lehullanak, hamar hideget és a jövő esztendőre bőséget jelentenek. Ha sok levél marad a fákon – sok hernyó lesz jövőre. Midőn eljön Simon Judás, didereg, fázik a gatyás. Ha Dömötör ünnepén hideg szél fúj, hideg télre számítsunk.

November havára: Ha Mindszentek napja telet hoz, úgy Mártonra  nyár lesz. Mindszentek napján vágj le a cserfáról egy ágat, ha száraz belül – kemény tél; ha nedves, – nedves tél lesz. ha ez a nap nedves, – lágy telet; ha tiszta – erős, havas telet mutat. Mindenszentek napján ha szép, tiszta az idő, kemény, havas telünk lesz. Ha a Márton lúdja mellcsontja veres – nagy hideg; ha fehér – sok hó; ha fekete – esős ősz és háborgó rút tél lesz. “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Ha Márton hideggel jő, akkor hamarosan hó esik.

Márton fehér lovon jön. (már előfordulhat a havazás)Márton és András jobb szárazon, mint nedvesen. Amilyen az idő Erzsébet és Katalin  napján, – olyan lesz karácsony havában. Ha Erzsébet “megrázza a pöndölyét”, azaz a napján esik a hó, lesz hó karácsonykor is. Ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egyébként is gyakran ilyenkor, november közepén esik le az első hó.

András napja egészen komplex jóslást nyújt: a napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák naptára szerint azok a hagyma-hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készül.

December havára: Ha december hideg hóval, sok gabona lesz tavasszal. December változó és enyhe, az egész tél lesz nagyon gyenge. Hideg december esetén hamar jön a tavasz. Kicsit pontosabban: ha a december első része enyhe, akkor keményebb telünk lesz, ha viszont a hó vége melegebb a szokásosnál, akkor március elején eltűnik a tél. A Luca napja utáni 12 nap a következő 12 hónap időjárásának feleltethető meg.

Mennydörgés e hónapban sok későbbi hideget jelent. Midőn karácsony hava zöld, húsvét napján havas a föld. Karácsony éjszakáján ha esik földre hó, ez reménységet ad, hogy lélszen minden jó. Ha Szilveszter éjszakáján az eső esik, reggel pedig a nap fénylik – nincs reménység a termésben, de ha éjszakája és napja egyenlő, akkor Szilveszter jól végezte nekünk az időt s várhatunk utána boldog jó esztendőt.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment