Munka törvénykönyve – NGM: nem újdonság a munkavállalói biztosíték

Az új Munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatban szereplő munkavállalói biztosíték nem újdonság, a gyakorlatban ma is létezik és a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el – hívja fel a figyelmet MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A törvényjavaslat szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki “munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít” a munkaáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Az NGM hangsúlyozza, hogy a biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ, erről a munkavállalóval szerződésben meg kell állapodnia.

A munkavállalói „óvadék” nem újdonság, a gyakorlatban ma is létezik és a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el – áll a közleményben. A Legfelsőbb Bíróság korábban kimondta: munkaviszony keretében is helye van biztosítékadásra vonatkozó megállapodásnak. A gyakorlatban el is terjedtek az ilyen megállapodások. Ezt a jelenséget igyekszik a Munka törvénykönyve a munkavállaló számára is garanciákat biztosító, szabályozott keretek közé szorítani.

Az NGM a közleményben kiemeli, hogy a munkavállalói biztosíték már a Munka törvénykönyve júliusban nyilvánosságra hozott konzultációs tervezetében is szerepelt, és “az azóta lebonyolított számos személyes egyeztetés egyikén sem kifogásolták a szakszervezetek”. Sőt, korábban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) egyik vezetője még úgy vélekedett, pénztárhiány esetén szerencsésebb, ha az érintettel megfizettetik a kárt, mintha elbocsátanák – olvasható a tárca közleményében.

Sáling József, a KASZ elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón ugyanakkor úgy vélekedett, hogy tisztességtelen és életszerűtlen munkavállalói biztosítékot kérni a pénzzel dolgozóktól.  Hangsúlyozta, hogy a pénzért így is mindenki felel, vagyis ha hiány van a nap végén, akkor azt így is ki kell fizetnie a pénztárosnak. A kaució bevezetése az elnök szerint azért tisztességtelen, mert a legtöbb embernek nincs annyi tartaléka, hogy befizesse a biztosítékot.

A minisztérium emlékeztet arra , hogy több hónapos társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új Munka Törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvényjavaslatot. A törvénykönyvhöz több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a javaslatba. Az új szabályozás segíthet abban, hogy 2020-ra legálisan egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon.