Zsák András tanulmánya az Új Magyar Közigazgatásban – Közösségi városháza projekt Budaörsön

(Budaörs, 2023. július 20. – Budaörsi Infó) Nemrég az Új Magyar Közigazgatás című folyóirat 2023. április, 16. évfolyam 1. számában megjelent egy írás a közösségi városháza modellről Budaörsön.

Zsák András, a Polgármesteri Kabinet osztályvezetője a budaörsi Közösségi városháza modellt mutatja be tanulmányában.

Leírása szerint a fejlesztéseket az generálta, hogy a rendszerváltást követően Budaörs vezetői hamar felismerték, hogy a város kedvező fekvése, „a főváros nyugati kapuja”, az M1-es és M7-es autópályák közös bevezető szakasza, a hasznosításra váró önkormányzati és egykori ipari területek, valamint egy kedvező, egyedi gazdaságpolitika, ide vonzhatják a cégeket, vállalkozásokat.

„A cégektől származó adóbevételek olyan stabil gazdasági hátteret biztosítottak a városnak, amely egyre magasabb szolgáltatási színvonalat tudott biztosítani az itt megtelepedett vállalkozásoknak és Budaörs lakosainak. Az adósságkonszolidációt követően a befolyt adóforintokat a város további infrastrukturális és szolgáltatási színvonalat növelő fejlesztésekre költötte.

Az épített környezet, parkok, közutak, sportpályák, az oktatási-nevelési infrastruktúra és oktatási színvonal dinamikus fejlesztése, a lakótelepek tudatos renoválása, zöldítése sok fővárosit vonzott továbbra is a településre. A 2000-es évek elejére egy élhető kisvárossá fejlődött Budaörs, Budapest közvetlen közelében.

A fejlődéssel együtt megváltozott a helyi társadalom összetétele is. Budaörs lakosságszáma 1990–2021 között nagyságrendileg 19.000 főről 29.000 főre duzzadt.”

A népesség növekedését már a mindennapokban is érzékelhetjük. Az új lakókkal új igények is megjelentek városunkban. 

„A közösségi városháza célja, elméleti megközelítése külföldi példákon keresztül:

Alapvetésként elmondható, hogy a modern társadalom igényeinek megfelelően, a tervezők és a szakemberek szakítani kívánnak a korábbi rossz beidegződésekkel, a hivatal monumentális, félelmet és hatalmat sugárzó építészeti megoldásaival és működési struktúrájával. Az embereket közelebb akarják hozni a hivatalhoz, bevonzani őket.”

Zsák András tanulmányában arra is rávilágít, hogy más országokban, például a német kultúrában a városháza és általában az alagsorában elhelyezkedő söröző, étterem – „Ratskeller” – az ottani közigazgatási kultúra szerves része. Budaörs testvértelepülésén, Bretzfeldben az a szokás, hogy valamennyi Képviselő-testületi ülés egy étteremben zárul, ahol vacsora és egy pohár ital mellett lezárják a politikai vitákat.

De nem csak a belső, hanem a külső kommunikáció fejlesztésére is nagy figyelmet szenteltek Budaörsön az elmúlt években.

Ahhoz, hogy közelebb hozhassák a lakosokhoz az Önkormányzatot, megnyitották számukra a Városháza auláját, ahol helyi művészek, alkotók kapnak így lehetőséget kiállításra.

2005–2022 között 150 kiállítást rendeztek a Városházán. 

A kiállítások között találhattunk: fotó, festmény, szobor, kisplasztika alkotásokat, de teljesen egyedi alkotások és tematikák is megjelentek.

A Városháza díszterme beépített hang és fénytechnikával, mobil színpaddal, kiváló akusztikával, rendezvénytől függően 100-180 ülőhellyel rendelkezik, ahol koncereteket és hangversenyeket is lehet tartani.

„A Budaörsi Polgármesteri Hivatal élére 2002-ben egy új, a közigazgatás megreformálását célként kitűző jegyző, Tevanné dr. Südi Annamária került és vele együtt olyan elismert szakemberek vállaltak részt a közigazgatás működési reformjában, akik modern elképzelésekkel közelített a hivatal és az önkormányzat működése felé.

Az ő gondolatuk volt, hogy egy szolgáltató, polgárbarát, ügyfélközpontú és minőségorientált hivatal alakuljon ki, ahol a nyitott városháza széles körű szolgáltatásai mindenki számára elérhetőek. A korábbi önkormányzati rendszer átalakításra, modernizálására szorult, ebből alakult ki a szolgáltató és a közösségi önkormányzat eszméje.” – emelte ki Zsák András írásában.

A tanulmány azt is bemutatja, hogy a budaörsi önkormányzatnak elsősorban a kommunikációját kellett fejlesztenie az elmúlt években ahhoz, hogy közelebb kerülhessen a lakossághoz.

Így jöttek létre a közösségi ünnepek, fesztiválok.

„Valamennyi fizikai tér és megjelenés üzenet a polgároknak, ezért a régi városháza átépítése is üzenetet hordoz. A korábbi szocreál stílusú épület egy nyitott, közösségi terekkel gazdagon ellátott hivatallá vált.”

Zsák András, a tanulmány zárásaként összegezte, hogy az elmúlt közel 20 év bebizonyította, hogy a Városházát mint kulturális színteret, megismerték, elfogadták a város lakói és a programok szervezői is.

„A Közösségi Városháza, azaz a hivatal, mint kulturális központ és a város kulturális életének egyik szereplője betölti az eredetileg megálmodott funkcióját, célját. A városháza, a közigazgatási funkcióin túl, egy nyitott, keresett és az évek során megszeretett közösségi, kulturális színtér lett.

Az itt zajló munka segítette a város közösségépítését, bővítette a kulturális kínálatot, széles körben szolgálta ki a lakosságot, rászoktatta az itt élőket, hogy részt vegyenek a különféle közösségi projektekben. A kulturális élet szereplői, a különböző civil szervezetek, művészek számára kiemelt esemény, ha itt léphetnek fel. A visszajelzések nagyon kedvezőek.

A további bővítéshez, fejlesztéshez elengedhetetlen az anyagi erőforrások erősítése, amelyet sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet nem tesz lehetővé. Ezért, tovább kell fókuszálnunk arra, hogy azokat a programcsoportokat megtartsuk és népszerűsítsük, amelyek a városháza erősségei, így a kiállításokat és a civil szervezetek zenei programjait.

A Közösségi Városháza projekt megvalósítása során elvárt céljaink között szerepelt, hogy a Városháza, mint kulturális helyszín is beépüljön a budaörsiek köztudatába, azon túl, hogy természetesen elsődleges, közigazgatási funkciója nem sérül. Mindenki számára elérhető, ugyanakkor városi szinten mégis kiemelten elegáns, magas presztízsű színtér lett.

A megvalósítás évei során rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak, melyek mentén folyamatosan újra terveztük a Közösségi Városháza projektet.”

A teljes tanulmány megjelent az Új Magyar Közigazgatás című folyóirat 2023. áprilisi, 16. évfolyam 1. számában, az 53. oldalon.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment