A közjegyző segít – Agrárgazdaság-átadási szerződés

(Budaörs, 2023. május 31. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben az agrárgazdaságok átadásáról szóló szerződéssel kapcsolatban beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Ez egy vadonatúj jogintézmény. Az előző cikkekben bemutattuk azt, hogy a termőföldekre vonatkozó öröklési szabályok hogyan változnak. Ez ugyanehhez a témakörhöz tartozik, mert január elseje óta van arra lehetőség, hogy az idős gazdálkodók, még a haláluk előtt a teljes gazdaságukat átadják az átvevőnek.

Mi a célja ennek az új törvénynek?

„Az a célja, hogy a gazdaságok folyamatosan működjenek, és ne szakadjon meg a vállalkozó nyugdíjba vonulásával az ő gazdaságának a tevékenysége, hanem egy folyamatos átmenetet biztosítson, úgy, hogy még az ő életében valaki másra szálljon át a vállalkozás. Eddig nem volt erre jogintézmény. Az újítás az, hogy nem pusztán a föld, az állatok, az istálló stb. egyedi átruházásról van szó, hanem holisztikus szemlélettel az egész agrárgazdaságot egy egységként kezelve ragadja meg a törvény és teszi lehetővé, hogy ezt a vagyonösszességet adja át az agrárvállalkozó egy másik személynek.”

Milyen feltételei vannak ennek a szerződésnek?

„A legfontosabb feltétel, hogy az átadó elmúljon 60 éves és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként végezzen agrárgazdasági tevékenységet. Fontos, hogy ez tényleges tevékenység legyen, vagyis az elmúlt években legyen jövedelme ebből a vállalkozásból. Az átvevőnek olyan személynek kell lennie, aki még nem múlt el 50 éves és vagy az agrárvállalkozónak a közeli hozzátartozója, vagy pedig olyan személy, aki vele 7 éve munkaviszonyban áll.

Ami nagyon fontos, hogy milyen vagyonelemek tartozhatnak ebbe a szerződéscsomagba: a termőföldek, a különböző gazdasági ingatlanok (magtár, istálló, raktár, feldolgozó üzem, tanya stb.); ezen kívül azok a járművek, gépek, berendezések, amelyek a gazdasághoz tartoznak. Az állatállomány, a vetőmag, az állatok tápja. Gyakorlatilag minden, ami egyébként a józan ész szerint ide kell, hogy tartozzon.

Viszont ez a szerződés nem csak fizikai dolgokra vonatkozik, hanem különböző jogokra és szerződésekre, engedélyekre is. Például, ha valakinek van egy agrárhitele, akkor ezzel az is átruházható, és így nem kell az új tulajdonosnak a nulláról elkezdenie a tevékenységet, hitelt felvennie, hanem csak a banki hitelnél egy személycserét kell végrehajtani. A különböző mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó engedélyek, amelyek az idős vállalkozó nevére szólnak, gyakorlatilag egy tollvonással átkerülnek az új gazdálkodó nevére.

Itt is egyfajta jogutódlás történik, ami azért jó, mert nem kell mindenre új szerződéseket kötni új hatósági eljárásokat lefolytatni, hanem engedélyestől, hitelestől, a vevői körrel együtt átruházható minden.”

Mire kell odafigyelni a szerződés megkötésekor?

„Mint mindig, itt is minden a részletekben rejlik. Nagyon fontos, hogy milyen jogcímen történik meg az átruházás. Ez lehet adásvétel, ajándékozás, tartási- és életjáradéki szerződés. Mind a négy esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv (MISZ) engedélyezi ezt a szerződést.

Miután a közjegyző elkészítette az okiratot, utána ezt kell, hogy küldje a MISZ-nek, ezután ők megvizsgálják, hogy értékarányos-e az átruházás, emiatt pedig fel kell becsülni a gazdaság piaci értékét is a gazdaságnak. Tehát a MISZ megvizsgálja, hogy az átruházás piaci értéken történt-e, nem színlelt-e a szerződés, stb. Itt nem gyakorolhatók a termőföldekre egyébként fennálló elővásárlási jog. Ezek az elővásárlási jogok nem élnek. Természetesen a termőföld szerzési maximumot nem lehet meghaladni.

Tehát az átvevőnek sem lehet 300 hektárnál több a földtulajdona, illetve haszonbérlet esetén 1800 hektárnál több. Ha az idős vállalkozó haszonbérlő volt a területen, akkor nem kell, hogy új szerződéseket kössön majd az új vállalkozó, hanem ezeket is meg fogja kapni. Ezek szerintem összességében a legpozitívabb változások.”

Milyen más lehetőségek vannak még ebben a törvényben?

„Nagyon fontos dolog az, hogy nem csak húzunk egy vonalat, eddig én voltam, most pedig a fiam jön, hanem lehetőség van arra is, hogy az átadó és az átvevő öt évig közösen gazdálkodjanak, így át tudja adni az idősebb a fiatalnak azt a szükséges tapasztalatot, amivel jól működhet a gazdaság. Ami talán az egyetlen komoly probléma a törvénnyel, az az, hogy csak azt engedi meg, hogy egy személy egy személynek ruházzon át tulajdont. Vagyis olyat nem lehet csinálni, hogy két gyerekem van és elfelezem a gazdaságot. Így felmerülhetnek öröklési problémák.

Ha az örökhagyónak három gyermeke van és a halála előtti 10 éven belül odaajándékozza a 200 millió forintot érő agrárgazdaságát az egyik gyerekének, de ezen kívül van még 10 millió forintot érő vidéki háza, és összesen három gyereke, akkor ez az ajándékozás kötelesrészi igényt fog teremteni a másik két gyerek javára: ezt az ajándékozást a 10 millió forintos örökséggel együtt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani, és a másik két gyermeknek 20-20 millió forint kötelesrész iránti igénye lesz azzal a gyermekkel szemben, aki megkapta az agrárgazdaságot.”

Erre a problémára megoldást csak azt hozhat, hogy az örökhagyó halála előtt végrendelet készített egy közjegyzővel, illetve a gyermekek megállapodnak az apjukkal a kötelesrészről való lemondásról.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment