A közjegyző segít – Dologi igények a hagyatéki eljárás során

(Budaörs, 2022. november 3. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk keretében, folytatjuk a hagyatékkal szembeni különböző igényekről szóló beszélgetést dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

 

 
A hagyatéki eljárásban bejelentett igényekről beszéltünk az elmúlt lapszámokban, ezt folytatjuk tovább. A mostani részben a dologi igényekre térünk ki.

„Dologi igényről akkor beszélünk, ha nem arról van szó, hogy az örökhagyó tartozott valakinek, hanem a hagyatékban olyan dolog van, amiről valaki azt állítja, hogy az ő tulajdona és nem az örökhagyóé. Erre a legtipikusabb esett a házastárs vagyonközösségi igénye. A mostani cikkben ezzel foglalkozunk.”

 

Mi az, ami törvény szerint jár a házastársnak a másik fél halála esetén?

„Magyarországon a házasfelek közötti törvényes vagyonjogi rendszer a vagyonközösségi rendszer, ami azt jelenti, hogy a házastársak az együttélésük alatt közös vagyonszerzők. Amit ezalatt az időszak alatt szereznek, azon ½ – ½ arányú közös tulajdon jön létre, még akkor is, ha az adott nyilvántartásban ez nincs jelezve.

Pl: az ingatlan nyilvántartás esetén. Ha a házas felek az együttélésük alatt úgy vesznek a közösen szerzett vagyon terhére egy nyaralót vagy egy lakást, hogy csak az egyik felet tüntetik fel a földhivatali nyilvántartásban, attól az még a másiknak is fele részben a tulajdona lesz.

Őt hívjuk ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak. A házastárs akkor is tulajdonos, ha nem látszik a telekkönyvben.”

 

 

jog_jogi_torveny_igazsagszolgaltatas_paragrafus

 

 

Van olyan vagyontárgy is, ami nem kerül közös vagyonba házasság esetén? 

„Vannak külön vagyoni jellegű vagyontárgyak, amelyek a törvényes vagyonjogi rendszer szerint sem kerülnek közös tulajdonba. Ezek azok a vagyontárgyak, melyek már az együttélés előtt is megvoltak. Ilyen vagyontárgy továbbá a valamely házastárs által örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve az előzőekben felsoroltaknak az értékén vett újabb vagyontárgy is, mert ilyen módon az megőrzi a különvagyoni jellegét. Ha én öröklök az apámtól egy fél lakást, az a házastársammal nem lesz közös. Ha eladom, akkor az ebből vásárolt dolog is szintén az én kizárólagos tulajdonom marad.”
Van lehetőség a vagyonjogi szabályokat felülírni?

 „A házassági vagyonjogi szabályokat, a törvényes vagyonjogi rendszert a házasfelek házassági vagyonjogi szerződéssel felülírhatják. Máshogy is rendelkezhetnek, pl.: a különvagyoni rendszerben mindenki önálló vagyonszerző és a felek nem kötelesek elszámolni egymással. Sokféle módon el lehet a törvényes rendszertől térni, de az emberek döntő többségének nincs házassági vagyonjogi szerződése.Abban az esetben, ha valaki meghal, a közjegyzőnek le kell kérdeznie a vagyonjogi házassági szerződések nyilvántartását, hogy benne van-e az örökhagyó.Viszonylag ritkán van találat ebben a nyilvántartásban, mert a bejegyzést vagyonjogi szerződés esetén is külön kérni kell a közjegyzőtől.”

 

 

igazsag_merleg_jog0

 

Mi történik akkor, ha közös vagyonból vásárolnak a házastársak egy ingatlant, de csak az egyikük neve szerepel a földhivatali nyilvántartásban?

„Ha a nyaralót az egyik vagy a másik házastárs nevére vették meg, és ez az illető meghal, akkor a hagyatéki eljárásban úgy tűnik, mintha ez csak az elhunyté lenne, ilyenkor a házastárs támaszthat házassági vagyonközösségi igényt arra vonatkozóan, hogy annak a vagyontárgynak a fele valójában az övé, és az ne hagyatékként kerüljön átadásra, hanem az ő tulajdonjoga érvényesüljön rajta.Mondhatja azt, hogy ezt magának igényli, és a közjegyző intézkedjen, hogy ez az övé lehessen.

Ilyenkor több lehetőség van.

Abban az esetben, hogyha a házastárs az egyetlen örökös, és az ügy összes körülménye alapján valószínű amit állít, akkor a fele rész házassági vagyon címén lesz a házastársé, és a másik része pedig öröklés jogcímén. Látszólag ez jogászkodás, de olyan szempontból van értelme, hogyha az örökhagyónak van egy tartozása, akkor csak az örökség részéig fog felelni az özvegy.

A következő eset, amikor többen vannak, ha például vannak gyerekek. Ebben az esetben van lehetőség az egyezség kötésre. Általában, ha közös gyerekekről van szó, akkor ebből viszonylag ritkán szokott gond lenni.

Az esetek többségében egyértelmű a helyzet. Ebben az esetben a házastárs megkapja a fele részét az egyezség alapján, mint házassági vagyon, a maradék fél pedig öröklés alá esik, és onnan is fog örökölni, attól függően hogy hányan örökölnek (egy gyerekrészt).

 

 

jog_ptk_per_jogszabaly_torveny

 

A harmadik verzió, amikor nem akarják a rokonok elismerni a házastárs igényét, nem hajlandóak nyilatkozni arra. A közjegyző az utóbbi esetben végzéssel felhívja őket, hogy nyilatkozzanak valamit az igényre.

Ha nem reagálnak határidőben, akkor a közjegyző végzéssel megállapítja, hogy az igényelt vagyontárgy a házastársat illeti házassági vagyonközösség címén. Az utolsó eset, amikor a többi örökös vitatja, hogy a házastársat illeti meg az érintett vagyontárgy.

Ilyenkor a házastárs nyilatkozhat, hogy pert kíván indítani arra, hogy a bíróság állapítsa meg az ő tulajdonjogát, hogy ez a vagyontárgy házassági vagyonközösség alapján a fele részben az övé, és így ez nem hagyatékként kerül átadásra, hanem közvetlenül kapja meg. Per indítása esetén a közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást az érintett vagyontárgy tekintetében, míg a hagyaték többi részére folytatja azt. 

Ha azt mondja az özvegy, hogy nem szeretné az igényét perrel érvényesíteni, akkor a közjegyző azt hagyatékként adja át. Viszont ez egy tulajdoni igény marad, ami nem évül el. Ilyennel is találkoztam már, amikor nem szerettek volna családon belül pert, és minél előbb le akarták zárni a hagyatéki eljárást. De az özvegy nincs elzárva attól, hogy később mégis bírósághoz forduljon az ügyben.”

 

 

jog_paragrafus_torveny_012

 

 

Hogyan előzhetők meg ezek a helyzetek?

„Először is célszerű a nyilvántartásokban rendezni a tulajdonviszonyokat a házastársak közötti szerződéssel.

Érdemes továbbá végrendelkezni is. Ha végrendelkezik a tulajdonos, akkor a végrendeletben célszerű nyilatkozni, hogy a házassági vagyonközösség címén mi illeti a házastársat. Még ebben az esetben is mondhatják az örökösök, hogy nem értenek egyet, de ha per van ezek alapján könnyen eldönthető a jogvita.”

 

 

kozjegyzo

 

Az a legjobb, ha az ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás stb. a tényleges állapotokat tükrözi. Ezt tudjuk mindenkinek javasolni.

 

 

(Budaörsi Infó)

 

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.