Dr. Csorba Krisztina: KARANTÉNNAPLÓ 2020

(Budaörs, 2020. július 8. – Budaörsi Infó) A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vers-, novellaíró és rajzos alkotás pályázatot hirdetett májusban, amelynek eredményeit cikkünkben találják. Internetes hírportálunkon minden nap megosztunk önökkel egy-egy gyöngyszemet az alkotásokból, de a júliusi nyomtatott Budaörsi Infóban is találnak majd belőle. Gratulálunk a szervezőknek és a pályázóknak!

A pályázat helyezettjei

I. kategória – Gyerekvers és novella

1. helyezettek: Christmann Ákos 4.c: Karantén-álom és Zoltán Zorán 2.c: A koronás rém

2. helyezettek: Mikó Korina 2.c: Ezt gondolom és Molnár Zsófia 6.a: Miért támadta meg a vírus a bolygónkat?

3. helyezettek: Barabás Léna 6.a: Óbalatóniai diskurzus, és Dakó Márton 7.b: Karant-ÉN

Különdíj: Vida László 4.a és Vida Krisztina 1.b

II. kategória – Gyerek rajzos alkotás

Alsósok –

1. helyezett: Arutyunyan Mariam 4.d

2. helyezett: Salajev Léna 2.b

3. helyezett: Krasznai Nóra 3.c.

Felsősök –

1. helyezett: Ligeti Barnabás 6.d,

2. helyezett: Szegő Kincső 5.b

3. helyezett: Erdélyi Réka 6.a

III. kategória – Szülő vers és novella

1. helyezett: dr. Csorba Krisztina: Karanténnapló 2020

2. helyezett: Kisfaludy Emese: Lázadás

3. helyezett: Faluvégi Balázs: Babanapló a Karanténból

Dr. Csorba Krisztina: KARANTÉNNAPLÓ 2020

Karantén 1. hét

Az egész egy csodás tavaszi napon azzal kezdődött, hogy a miniszterelnök azt mondta, bezárnak az iskolák, a főnök azt mondta, home office, Győrfi Pál meg azt, vigyázzunk idős honfitársainkra és maradjunk otthon. Királyság, gondoltam, mindig arra vágytam, hogy egész nap mackóban mászkálva, mamuszba bújtatott lábamat feltéve a dohányzó asztalra, a laptoppal az ölemben dolgozzak. Közben elmegy egy mosás, lesz idő a lomtalanításra, ki lehet majd menni futni, tele vagyok tervekkel. Maszk van, kesztyű van, nagytakarítás lesz, hatféle fertőtlenítőt vettem, biztos, ami biztos. Itt még az ebola is kipusztul, nemhogy néhány csoffadt koronavírus.

Szépen kidolgozott terveim a második napon összeomlottak. Kedden csak kapkodtam a fejem, anyagok a Krétában, e-mail listát adjunk le, classroom kódok hol? Pörög a Facebook csoport, ömlenek az e-mailfolyamok, zoom beállítás, skype telepítés, teams, hangouts, még jó, hogy a kölyök érti, miről van szó. Végre jelzi az Informatika, beállították a távoli elérést, hurrá, lehet dolgozni. 17 olvasatlan e-mail, 5 szerződés a dokumentumkezelőben és a boss beosztja a napi jogi ügyeleteseket jogszabály figyelésre. 11 óra és még pizsamában pörgök a technikai – informatikai felszereltség beállításaiban. A kölyök nyugodtan x-boxozik, majd felnéz, rezignáltan kérdezi, mi az ebéd? Ebéd? Ebéd? Inkább a nyelvtant meg az irodalmat csináld, most jött, és egyél csokit.

Csütörtök. Érkezik a rajz, technika és ének, zeneművek sora, kötelező olvasmány, programozás. Soha nem érünk a végére. Közben 2 teams hívás. Ez egy rémálom. Xanax-szal kevert pálinkát kell inni, tuti, csak így élhető túl. A mosatlan hegyekben áll, a szennyes kosárból dől ki a cucc. Nem értem. Ketten élünk ebben a lakásban, de mintha itt táborozna az 1. Ukrán Front. Egyedül a macska boldog. Egész nap a klavitúrához bújva dorombol, és valahányszor kimegyek a konyhába, szalad kaját kérni. Szerintem hízott legalább 3 kg-t.

Karantén 2. hét

Oké, szedjük össze magunkat, ez nem mehet így tovább. Ahogy a maca mondja a navigáción: újratervezés. Minden reggel 6.20-kor ébresztő, megnézzük a napi adagot, mit tud a gyerek egyedül, mit velem, mit az apjával, én például matekból csak a kockákat ismerem fel a füzetben. 7-kor bejelentkezek a távoli elérésre és megnézem, mi van aznapra fix feladat (teams, call, szerződés, ma vagyok ügyeletes vagy holnap???). Feladom a tökéletes háziasszony szerepet, nem főzök ebédet, rendelek, azt csak meg kell melegíteni, oké, legalább tányérra kiteszem. Egy gonddal kevesebb. Heti egyszer mosás, mondjuk pénteken.

Kétnaponta fertőtlenítés, úgyse nagyon megyünk sehová. Fontos elhatározás: megtartom az onlájn tesi órát, minden nap lemegyünk futni, bringázni legalább fél órára. Ez fix, ennyi kell, így eresztjük ki a gőzt. Pedzegetik, hogy elrendelik a kijárási tilalmat. Nagyon helyes, támogatom. Ez a rohadék csak így fog eltűnni. Láttuk, mi volt az olaszoknál, elindultak északról délre és szerteszét vitték a vírust.

A második hét végére már annyira fáj a nyakam, hogy ergonómiai vizsgálatot végzek a számítógépasztal környékén. Egy Munka Törvénykönyve Nagykommentárt és két társasjátékot teszek a monitor alá. Na, így már jó, a masszőr barátnőm büszke lenne rám, mértani pontossággal szemmagasságban van a monitor.

Karantén 3. hét

És elrendelték. Igaz, nem tilalom, „csak” korlátozás. Hosszan próbálom a rendeletet értelmezni, gyakorlatilag mindenhová mehetek a pedikűröst kivéve. Na, jó, ezt még kibírom, cserébe nem megyek postára, benzinkútra és dohányboltba (most milyen jól jön, hogy nincs kocsim és nem dohányzom…). Minden bezár 15.00-kor, sebaj, legalább nem költök annyit cipőkre. Újra tanulom a mássalhangzó törvényeket és az irodalmai műfajokat, a gyerek apja pedig a present perfectet és a tizedes törtek összeadását. Az élet egy folyamatos tanulás. Hogy a gyerek, mit tanul, az majd jövőre kiderül.

A cégnél felállt a Társasági Operatív Törzs, a TOT. Félelmetes neve van, és olyan távoli ködbe vesző, óriási hatalommal bíró szervezetnek gondolom, pedig minden tagját személyesen ismerem. Bevesznek a munkajogi stratégiai csoportba. Értem én, mostantól 0- 24-ben ugráltathatnak. Meg is teszik. Csütörtök este 10 óra, jön az sms: sürgős Kollektív

Szerződés módosítás, jó lenne reggelre. Kész szerencse, hogy nem vagyok traumatológus orvos. Persze lehet, hogy ezek összekeverik a doktorimat, aztán meg majd csodálkoznak, ha majd megoperálok valakit vakbéllel vagy epekővel.

Karantén 4. hét

Az első hónap összegzése:

1. Tomi megtanulta levinni a szemetet.

2. Már felismeri a porszívót is, igaz, közelről.

3. A tanár néni belejött a skype használatába. A gyerekeknek még gyakorolni kell.

4. Gergő bá’nak elkezdett őszülni a haja.

5. A tanárok lelkesen és pozitívan értékelik a családi alkotómunkákat (húsvéti tojás, stb.).

6. Az ötös pontra tekintettel a karantén összehozza a családot. Eddig erre csak a krumplinyomó volt képest – ugyanis az egész család összeszaladt a konyhában, ha beakadt a fiókba.

7. Terjednek a kreatív viccek a virágládában ücsörgő operatív törzsről, illetve a Győrfi Pállal kapcsolatos húsvéti versekről, úgyhogy inkább ne kérdezzük meg a gyerekeket, hogy mit tanultak a karanténban. A válasz ugyanis 1. cifra káromkodás lesz, 2. Győrfi Pált kifigurázó húsvéti versek tömkelege.

8. Sokat tanultunk egymásról a gyerekkel, és elkezdtük megtalálni a másikban az értékeket.

Két konferenciabeszélgetés között odaégettem a rántott sajtot, de Tomi azt mondta, „sebaj anya, így is ez a legjobb étel, amit főzni tudsz.”

9. A karantén lehetőséget adott arra, hogy kicsit elcsendesedjünk és magunkba forduljunk (miután elvégeztük a home office-ban kiadott megannyi feladatot és a gyerek is kész az összes tanulnivalójával, továbbá a háztartás is rendben). Tegyünk olyan megállapításokat, hogy ilyen helyzet nemcsak a mi, hanem a szüleink életében sem volt. Vajon a történelemkönyvekben hogyan fog ez megjelenni, ez az egész világra kiterjedő (egészségügyi, társadalmi, gazdasági) válság?

10. Megállapítottam, hogy én ezzel a gyerekkel ennyi időre összezárva utoljára akkor voltam, amikor csecsemő volt és itthon voltunk. Igaz, akkor ahova letettem, ott maradt és nem beszélt vissza. Nehéz a kamaszkor, túlélésre játszom.

Karantén 2. hónap

Szerintem egész jól belejöttem a home office – home school – home work Bermudaháromszögében való zsonglőrködésbe. Nincs minden nap főzés, mosogatás, mosás, vasalás, felmosás, fertőtlenítés, nincs minden házi feladat, minden szerződés, minden válaszlevél készen, mindig jut valami másnapra is, 3-4 naponta jutok el boltba és megszoktam, hogy 9.00 és 12.00 között nem mehetek, de legalább se a gyerek, se én nem vagyunk befeszülve. A családdal minden este viber videókonferencia, a barátnőkkel szombat este messengeren videó ötye-bulit tartottunk, négy órán keresztül egy-két pohár borral a kezünkben egymás szavába vágva csipogtunk, ugyanúgy, ahogy a Nótafában szoktunk. Futás közben elképzeltem, ahogy a mostani 5.b osztály 2053-ban, a 30 éves osztálytalálkozóján levetíti a történelem órára készült videót, melyben Gergőbá’ egy hercegnős koronával a fején, lila törölközőbe csavarva Julius Caesarról mesél a gyerekeknek.

Rajz: Vass Kinga Tünde 6b.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment