A szudétanémetek németországi szervezete már nem követeli vissza az elkobzott vagyont

Törölték a jelenlegi Csehország területén elkobzott vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó követelést a II. világháború után elüldözött, illetve kitelepített szudétanémeteket képviselő németországi szervezet alapszabályából.

A müncheni központú Szudétanémet Bajtársi Szövetség (Sudetendeutsche Landsmannschaft, SdL) hét végén tartott közgyűlésén módosított alapszabályából kikerült az tétel, hogy a szervezet működésének egyik célja a szudétanémetektől elkobzott tulajdon visszaszolgáltatására, illetve az elkobzott tulajdon értéknek megfelelő értékű kárpótlásra vonatkozó jog érvényesítése.

Az SdL honlapján megjelent közlemény szerint nem szerepel a módosított alapszabályban az a pont sem, hogy a szervezet céljai közé tartozik a haza “visszaszerzésére” és a hazához kapcsolódó önrendelkezési jog biztosítására vonatkozó jogigény érvényesítése.

A módosított pontok szerint az SdL azért tevékenykedik, hogy a nemzetek és államok olyan rendbe szerveződjenek, amelyben érvényesül a nemzeteknek és népcsoportoknak a hazához és az önrendelkezéshez fűződő joga, és hogy világszerte törvény büntesse ezeknek a jogoknak a megsértését – például a népirtást, az etnikai tisztogatást, a vagyonelkobzást és hátrányos megkülönböztetést -, ahol pedig ilyen jogsértés történik, ott az “igazságos rendezés” elve alapján orvosolják a sérelmeket.

Német hírportálok vasárnapi beszámolói szerint Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter üdvözölte az SdL döntését, hangsúlyozva, hogy a kárpótlási igények feladása “a kapcsolatok javításának egyik feltétele”.

Szudétanémetnek a két világháború közötti Csehszlovákia nyugati és délnyugati vidékein élt német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a II. világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a szervezett kitelepítés követte, a csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták. A népcsoport elűzésének jogszabályi alapját Eduard Benes elnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek irányozták elő a felvidéki magyarság kitelepítését is.

A Benes-dekrétumok ügye hosszú ideje feszültséget okoz a cseh-német, illetve cseh-bajor kapcsolatokban. A feszültség azután kezdett enyhülni, hogy tavaly februárban Petr Necas akkori cseh kormányfő a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt.

A Csehországgal szomszédos Bajorországban azért kiemelt jelentőségű a szudétanémetek ügye, mert az elűzöttek többsége ott telepedett le, és az általuk alapított szervezetek számottevő politikai befolyással rendelkeznek.

A II. világháborút követően a Baltikumtól a Balkánig húzódó térségből csaknem valamennyi őslakos németet eltávolították, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott kitelepítések során több mint tízmillió német kényszerült elhagyni szülőhelyét.

facebook:

0 Komment