Először osztódnak három magyar politikai szervezet között a szavazatok Romániában

Első alkalommal tartanak olyan önkormányzati választásokat Romániában, amelyeken három politikai szervezet verseng a magyarok szavazataiért.

A legtöbb önkormányzati képviselői polgármesteri és megyei tanácselnöki mandátumra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számíthat. A nem pártként, hanem civil szervezetként bejegyzett szövetség 22 éve látja el a magyar közösség politikai képviseletét az önkormányzatokban és a törvényhozásban. Ez idő alatt a törvényeket is úgy sikerült alakítania, hogy azok saját versenyelőnyét biztosítsák. Az RMDSZ kapja a magyar közösségnek szánt romániai költségvetési támogatást, és ha a választásokon egy másik kisebbségi szervezet akarna a magyar közösség nevében jelölteket állítani, annak húszezer tag aláírását kellene bemutatnia nehezen teljesíthető megyei bontásban.

Az RMDSZ jelöltjeit a 2008-as önkormányzati választásokon 184 településen választották polgármesterré, jelöltlistáiról 2195-en szereztek települési és 89-en megyei tanácsosi mandátumot. Az RMDSZ-nek Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében sikerült megnyernie a megyei tanácselnöki tisztséget. Az RMDSZ jelöltjei több erdélyi településen sikeresen szólították meg a román választókat is. A szövetség jelöltje szerezte meg a polgármesteri széket a bánsági Zsombolyán (a magyarok helyi aránya 11,6 százalék), a Maros megyei Szászrégenben (a magyarok helyi aránya 26 százalék) és a román-magyar határ közelében fekvő Szatmárnémetiben (a magyarok helyi aránya 37,6 százalék). Nem sikerült viszont megszereznie a szövetségnek a 2000-ben elveszített polgármesteri tisztséget Marosvásárhelyen (itt a magyarok aránya 44,9 százalék). Kelemen Hunor, a szövetség elnöke a kampány kezdetekor azt nyilatkozta, a 2008-ashoz hasonló eredményre számít a mostani választásokon is.

Az RMDSZ-nek a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon kellett először szervezett magyar ellenzékkel felvennie a versenyt. Noha a Magyar Polgári Pártot (MPP) 2008-ban három hónappal a választások előtt jegyezték be, annak mégis a magyar szavazatok 15 százalékát sikerült megszereznie Erdélyben, Székelyföldön pedig a voksok több mint egyharmadát kapta. Az akkori támogatottság 11 polgármesteri, 489 helyi és 10 megyei tanácsosi mandátumra volt elég. A párt jelöltjei a székelyföldi városok közül Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Baróton és Tusnádfürdőn szereztek polgármesteri tisztséget. Presztízscsatát vesztett azonban Szász Jenő, a párt elnöke Székelyudvarhelyen az RMDSZ jelöltjével szemben. Szász korábban függetlenként vezette három cikluson át a várost, és most is visszatérni készül a város élére. A kampány kezdetekor azt nyilatkozta, a párt célja, hogy megőrizze a 2008-ban megszerzett polgármesteri tisztségeket, és növelje az önkormányzati képviselői számát.

Először áll a választók elé a 2011 szeptemberében bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amelyet a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) hozott létre, és amelyben a volt püspök a védnöki szerepet vállalta. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a kampány kezdetekor azt hangsúlyozta, hosszú távra kívánnak berendezkedni, ezért most azt tartják a legfontosabbnak, hogy az EMNP képviselői minél nagyobb számban és minél több önkormányzati testületbe bekerüljenek.

A jelöltállítás szakaszában elsősorban az EMNP szorgalmazta, hogy azokon a településeken, ahol a magyar-magyar verseny veszélyezteti a képviseletet, fogjanak össze a magyar pártok, és közösen állítsanak polgármesterjelöltet. A törekvés azért hiúsult meg, mert az RMDSZ csakis a saját jele alatt indított “közös jelölt” támogatására mutatkozott hajlandónak, ezt pedig az ellenzéki pártok nem fogadták el.

Az MPP országos koalíciót szorgalmazott az EMNP-vel, hogy közösen mutassanak fel “jobboldali alternatívát” az RMDSZ-szel szemben. Ez a koalíció azonban csak Kolozs, Szatmár, Szilágy és Kovászna megye egyes településein alakult meg.

Romániában június 10-én tartják az önkormányzati választásokat.

facebook:

0 Komment