Árendás Péter az iskolahelyzetről – A felelősség megmaradt, a hatáskör nullára csökkent
- Budaörsi INFÓ
- 2013 október 29.
(Budaörs – 2013. október 29., Budaörsi Infó) A Budaörsi Infó a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumba látogatott el, hogy feltárja, hogy milyen változások történtek a pedagógusok és az iskola életében a 2013-as évi törvényi változások következtében. Alább megtekinthetik Árendás Péterrel, az iskola igazgatójával készült videóinterjúnkat a témában.
Árendás Péter az intézmény igazgatója válaszolt kérdéseinkre a változásokkal kapcsolatban.
Milyen hatással van az Ilyés Gyula Gimnáziumra, hogy az önkormányzati fenntartásból állami kézbe került az iskola irányítása?
„Budaörs még 1980 -ban egy poros nagyközség volt, egy szinte alvó település. Mára, azonban Budaörs kinőtte magát egy “világ-kisvárossá”. Nem csak az adóbevételek és nem csak a fekvése miatt, hanem azért is lett ilyen fejlett, mert ezek a pénzek a legjobb helyekre mentek. Nagyon vastagon jutott kultúrára, oktatásra, egészségügyre.
Emiatt is nagyon erős törésnek éljük meg a korábbi önkormányzati fenntartásból az állami irányítása alá kerülést. Ez egy nagyon éles választóvonal Budaörsön.”
“A város annyira jó gazdája voltak az intézményeinek. Az állami kézbe kerülés okán, sajnos visszaesés tapasztalható.
Ha egy iskola nagyon innovatív, nagyon kreatív, az nagyon nehezen éli meg a váltást, hogy egy centrum helyzetből egy periférikus helyzetbe kerül. Semmilyen stratégiai döntés mostantól nem az iskolában dől el.
Eddig úgy működött a rendszer, hogy volt egy önkormányzat, aki fenntartott egy iskolát.
Volt egy költségvetési vita az önkormányzat és az iskolája között. Kialakult egy éves költségvetés, és onnantól kezdve egy éven keresztül az iskola teljesen autonóm módon tudta, hogy milyen lehetőségei, milyen forrásai vannak. Minden fontos döntést házon belül hozott meg. Azzal a meglévő költségvetésével gazdálkodva, a jóváhagyott programja szerint működve. Minden fontos döntés az iskola falain belül dőlt el.
Most 2013. január elsejétől ami fenntartási kérdés az a Budakeszi tankerületben dől el, ami működtetési kérdés az pedig a Városházán.
Az iskola ebben az értelemben egy periférikus helyzetbe kényszerült, hiszen semmilyen stratégiai döntést nem hozhat. Ez hosszú távon – mindenféle politikai szemponttól függetlenül -, szervezetelméleti szempontból gyengíti a szervezetet. Ha a döntés a szervezeten kívül történik, akkor az hosszútávon nem lehet egészséges hatású a szervezetre.
A szervezetelméleti alaptankönyvek is leszögezik, hogy a hármas funkció úgy mint az elvégzendő feladat, az ezzel járó felelősség és a hatáskör, vagyis ha ez a hármas egyensúly megbomlik, akkor nem kívánt folyamatok indulnak el.
Az Önök feladata változott valamiben a törvény változást követően?
“2013. októberére el lehet mondani, hogy a feladatunk ugyanaz maradt, hogy a diákot eljuttassuk az érettségiig. A felelősség szintén megmaradt, ugyanakkor a hatáskör nullára csökkent.
Mindent kérvényezünk. Az iskola saját maga, házon belül nem hozhat döntéseket.
Például fontos kérdés, hogy az iskola igazgatója döntött kollégák felvételéről és elbocsátásáról. Ha egy új rajztanárra volt szüksége az Illyésnek, akkor válogatott a jelentkezők közül. Most a tankerület kezében a döntés. A mi esetünkben a tankerület korrekt velünk szemben, mert kikéri a véleményünket. Bár jogi kötelessége nincs ezzel szemben. Az igazgató nem munkáltatója senkinek novembertől. Mindenféle munkáltatói kérdésben a tankerület mondja ki a döntéseket.
Nézzük meg például a munkatervünket. Ha megvan, az éves költségvetésünket eddig az alapján terveztünk. Ezt most be kell költségelnünk és meg kell kérvényeznünk a tankerülettől. Várunk a válaszra, jó esetben néhány nap alatt reagálnak is rá. A legtöbb esetben már lezajlik a program amire megjön a döntés. Régen ez egy-két perces döntés volt. Például, ha mi elmegyünk koszorúzni, akkor nekem a koszorút meg kell kérvényeznem, hogy van-e elegendő pénze az Illyésnek erre. Tehát az iskolának semmilyen önálló költségvetése nincsen.”
Vannak olyan iskolák Ön szerint, ahol ez a működtetési rendszer az intézmény előnyére válhat?
“Ha egy iskola nem szánt megfelelő összeget egy oktatásra, mert nem teheti meg, vagy nem szerette volna megtenni,, akkor ott lehet némi előnye az állami fenntartásnak. Budaörs lényegesen gálánsabban finanszírozta intézményeit mint a többi helység vagy mint az állam.”
A kiesett összeget Budaörs város tudja valamilyen módon kompenzálni a pedagógusok részére?
“A Városháza még többet is megtesz, mint amit a jogszabályok lehetővé tesznek. Nálunk Budaörsön az összes pedagógus kapott úgynevezett Budaörs-pótlékot, ez havi 25 ezer forint volt. Az új felállás szerint, amikor a fenntartó az állam lett, a város bér jellegű dolgot nem adhat, erre találta ki a képviselő-testület, hogy létrehoz egy Clementis nevű ösztöndíjat. Bért, illetve jutalmat nem adhatott, de ösztöndíjat igen.
Amit eddig oda adott bér formájában, ha nem is ugyanabban az összegben, de figyelemre méltó összegben, a továbbiakban is oda adja a tanároknak. Én ilyenről máshol még nem hallottam. A Clementis-ösztöndíjnak három pillére van.
Minden tanár kap karácsonykor egy 13-dik havi fizetést, ez az egyik része. A másik pillére egy fix rész, ami attól függ, hogy igazgató, vagy osztályfőnök, vagy tantárgyfelelős, tehát a funkciójától függően kap egy ilyen pótlékot. A harmadik részében pedig van egy összeg, ami felett az igazgató szabadon rendelkezik. Vagyis nem ugyanannyi juttatást kap minden tanár. Az összegek a terheltségi szintjüktől függ. Ez egy nagyon gesztus értékű az önkormányzat részéről, hogy egy ilyen finanszírozási formát kitalált a támogatásunk további folytatásához. Ez az összes budaörsi iskolára vonatkozik. “
Árendás Pétertől megtudhattuk még, hogy miként változott Budaörsön az intézmények jogköre. Hamarosan a gimnáziumról és a pedagógus hivatás jelentőségéről olvashatnak portálunkon. Tartsanak velünk.
(Budaörsi Infó)
facebook:
[…] Eddig úgy működött a rendszer, hogy volt egy önkormányzat, aki fenntartott egy iskolát. Volt egy költségvetési vita az önkormányzat és az iskolája között. Kialakult egy éves költségvetés, és onnantól kezdve egy éven keresztül az iskola teljesen autonóm módon tudta, hogy milyen lehetőségei, milyen forrásai vannak. Minden fontos döntést házon belül hozott meg. Azzal a meglévő költségvetésével gazdálkodva, a jóváhagyott programja szerint működve. Minden fontos döntés az iskola falain belül dőlt el. Most 2013. január elsejétől ami fenntartási kérdés az a tankerületben dől el, ami működtetési kérdés az pedig a Városházán.Az iskola ebben az értelemben egy periférikus helyzetbe kényszerült, hiszen semmilyen stratégiai döntést nem hozhat. (A felelősség megmaradt, a hatáskör nullára csökkent) […]