Nyílt nap a Herman Ottó Általános Iskolában – “Egyéniségként a közösségben”
- Budaörsi Infó
- 2013 március 23.
(Budaörs – 2013. március. 23., Budaörsi Infó) A Herman Ottó Általános Iskola (2040 Budaörs, Ifjúság u. 6.) március 22-én 9-12 óra között tartotta nyílt napját. Az intézménybe április 8-án 7.30–18.00 között, valamint április 9-én 7.30–18.00 között lehet majd beiratkozni. Az iskola a 2013-2014. tanévben három első osztályt indít. Az intézmény igazgatója, Turcsik Viktor a lapunknak adott interjúban részletesen bemutatta a tanoda oktatási alapelveit és előnyeit.
Korábbi cikkeink között megtalálják az olvasók az 1. Számú Általános Iskolában és a Kesjár Csaba Általános iskolában tett látogatásunkról készített beszámolónkat, március 23-án pedig a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola tart nyílt napot. Így olvasóink már a hétvégén teljes képet kaphatnak a budaörsi általános iskolák tevékenységéről, valamint cikkeink alapján összevethetik az egyes tanodák oktatási programját, kínálatait, és írásainkon keresztül betekintést nyerhetnek a falakon belüli hangulatba is.
Turcsik Viktor előadása – “Dobog a Herman-szív”
Turcsik Viktor, a Herman Ottó Általános Iskola igazgatója tartott előadást a beiratkozó gyermekek szüleinek; a második emeleti nagyterem zsúfolásig tömve volt érdeklődőkkel.
Az igazgató úr részletes tájékoztatójában elmondta, hogy “a család az iskola legfontosabb partnere… Különböző szakszolgálatok is a diákok rendelkezésére állnak, többek között a Logopédiai Intézet segíti a munkánkat, és jó kapcsolatot tartunk az óvodákkal is, így segítve az óvoda-iskola átmenet – nem könnyű, de egyébként kivitelezhető – feladatát… Integráció és differenciálás kapcsán az egyik legnehezebb feladat az, hogy – egy olyan rendszerben, ahol hatszáz gyerek működik – minden egyes gyereknek megtaláljuk azt a területet, ahol Ő nagyon jól érzi magát és amiben ki szeretne bontakozni.”
“Általában azt tapasztaljuk, hogy első és második osztályban a gyereket minden érdekli. Rendkívüli módon lelkesedik a tanítójáért, lelkesedik a rendszerért, amiben van, hiszen iskolásnak lenni nagyon jó dolog. Szépen fokozatosan alakul ki az a terület, amit Ő szívesebben csinál, mint a többi területet. A Hermanban elképesztő lehetőségek tárulnak a gyerekek elé, tehetséggondozó munkánk már az első osztályban megkezdődik, és egészen a felső tagozat végéig tart, és minden műveltségi területen vannak szakköreink.”
Turcsik Viktor röviden arról is beszélt, hogy miként lehet egy iskolai közösségben az összetartozás érzését erősíteni: 
“Dobog a Herman-szív… Jó kapcsolatot építettünk ki a helyi Helytörténeti Múzeummal, és nagyon fontos, hogy megismerjék a gyerekek a szűkebb lakóhelyüket, Budaörsöt. Természetesen nemcsak Budaörs a szűkebb lakóhely – hiszen más településekről is vannak nálunk gyerekek –, hanem a térség, amit Zsámbéki-medencének hívunk. Az erdei iskolai programjaink gyakorlatilag Magyarország összes természetvédelmi területére elkalauzolják a gyerekeket különböző évfolyamokon. Az egyik legbüszkébbek a “Miénk a színpad” rendezvényünkre vagyunk; ezen a rendezvényen minden tanuló színpadra léphet, akinek bármilyen indíttatása van. A farsangi rendezvényen, ami Budaörs város legmagasabb szintű iskolai, farsangi rendezvénye, több százan vesznek részt, és minden osztály fellép valamilyen jelmezes produkcióval.”
Az infrastrukturális feltételeket tekintve a város legnagyobb sportcsarnokával rendelkezik az intézmény; műfüves labdarúgópályáik vannak, korszerű taneszközrendszert építettek ki és erős informatikai háttérrel rendelkeznek (130 számítógép és vezeték nélküli internet áll minden diák és pedagógus rendelkezésére).
A Herman Ottó Általános Iskolában a Budaörsi Logopédiai Intézet által megálmodott olvasástanítási “zenezörejes” módszert alkalmazzák, amelynek alapjául Meixner Ildikó logopédus-pszichológus olvasástanítási módszere szolgált, melyet diszlexia terápiában, diszlexia reedukációban, és persze a többségi oktatásban is használnak. A programról további részleteket itt olvashatnak.
Az előadás végén Turcsik Viktor igazgató úr egy intézményen belüli barangolásra invitálta a szülőket, majd humorosan a következő instrukcióval bocsájtotta útjára az érdeklődőket: “Kérdezzenek bátran a pedagógusainktól, nincsenek tabu témáink, kollégáink jól ki vannak képezve arra, hogy mit mondhatnak és mit nem.”
Ugrálóvár a tanoda tornatermében
“Egyéniségként a közösségben”
Mialatt Turcsik Viktor igazgató a szülőknek tartott előadást az iskolában folyó programokról, az iskola fontosabb alapelveiről és a szakkörök hálózatáról, addig a gyerekek csoportos foglalkozásokon vettek részt a földszinti tantermekben.
A gyermekközpontú foglalkozásokon a leendő kisdiákok megismerkedhettek a tanító nénikkel; közös játékok, képfestések, tornagyakorlatok tarkították a színes délelőtti programot.
Az iskola diákjainak egy kisebb csoportja épp egy előadásra, bemutatóra készült, így a gyerekek arcát a tornaterem melletti öltözőkben festették ki tanáraik. A maszkírozás titokzatossága nemcsak a gyerekeket hozta lázba, hanem tanáraik arcán is egyértelműen látszott a játék felhőtlen öröme.
Vajon ki élvezi jobban a maszkírozást? :)
A tanoda három osztálytermében különböző csoportos foglalkozásokon vehettek részt a leendő kisiskolások. A helyiségek színes, figyelemfelkeltő díszítései és berendezése egy izgalmas játékszoba hangulatát keltették, ahol minden kis csemete hamar kiszemelte a neki leginkább tetsző szabad foglalkozást.
Sakkozó diákok – a játszma kezdete
A lányoknál a memóriajáték győzedelmeskedett
Gergő bácsi (történelemtanár) segédletével készülnek a zsíros kenyerek
Turcsik Viktor igazgató: “Én azt mondom, hogy a szabadság nem a rendszerekben adódik, hanem az egyénben.”
Szerkesztőségünk az osztálytermek bebarangolása után egy rövid interjút készített az intézmény vezetőjével, Turcsik Viktorral. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy mit/milyen értékeket képvisel a Herman Ottó Általános Iskola. “Igazából mi egy családias, meghitt légkört szeretnénk kialakítani. Annak ellenére, hogy a méretek egy kicsit “ipariak” – tehát körülbelül 600 tanulónk van –, az “Egyéniségként a közösségben” jelmondat vezet minket. 
Három első osztállyal indulunk, három irányultsággal, de nálunk nincsen irányultságválasztás az első és a második osztályban egyáltalán.
Megpróbáljuk az óvoda-iskola átmenetet minél zökkenőmentesebbé tenni. Nagyon elnyújtott az alapozó szakasz nálunk, a Meixner-módszert alkalmazzuk, ami egy diszlexiaprevenciós módszer, ami azt eredményezi, hogy szépen, komótosan, a betűket megízlelgetve egy stabil olvasási és írási készséget próbálunk kialakítani. A második osztály második félévében ülnek össze a szülők a tanítóval és a gyerekkel közösen, és ekkor állapodnak meg abban, hogy milyen irányultságot szeretne választani magának a csemete. Így az irányultságváltások nagyon-nagyon lecsökkentek, tehát mindenki oda megy, ahova tényleg szeretne menni. Mi hiszünk abban, hogy az oktatás egy olyan terület, ahol a nagyon látható, tananyagszerű dolgok a jéghegy csúcsát alkotják (10%), és ami igazából az iskolában folyik, az a nevelés (90%). Nagyon hiszünk abban, hogy a nevelés, a példamutatás az, ami a gyerekeket aztán továbbviszi.
Nagyon hiszünk abban, hogy elsősorban az emberi tartás az, amit az általános iskolában megtanul a diák, a munkabírás, a monotonitástűrés, az alkalmazkodás, a team-ben dolgozás; ezeket akarjuk mi elsősorban kiemelni. Mindezek mellett intézményünk részt vesz a felnőttoktatás folyamatában is. Az egyik program a “Tudásod a jövőd”, valamint egy számítástechnikai iskola, ami hétvégenként, illetve esténként működik az iskolában.”
A Herman Ottó Általános Iskolában jellemző továbbtanulási tendenciákról is kérdeztük az igazgató urat, aki kérdésünkre elmondta, hogy: 
“Elsősorban a gimnáziumokat választják az itt tanuló diákok. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nálunk az “Illyés” áll mindenek felett, az “Illyés” országos szinten is rendkívül színvonalas iskola, és bizony nagyon-nagy elszívó tényező a tehetséges gyerekek számára, tehát már hatodik osztály után sokan mennek – főleg a tehetségesebbek közül – az “Illyésbe”. De nagyon közel vannak további remek iskolák is: a városmajori iskola, a Szent Margit és a Szent Imre Gimnáziumok.
A szakközépiskolák a második terület, itt elsősorban a vendéglátás és a szolgáltatás az, ami előnyt élvez, és az ipar egy kicsit háttérbe szorul. A harmadik terület pedig egy viszonylag szűkebb terület, ez a szakiskolai továbbtanulás. A magyarországi szakképzés nem volt valami “izmos” az előző időszakban, nem volt olyan sok lehetőség. Több olyan tanulónk van, aki szakiskolában kezdett és végül leérettségizett; és csak egy nagyon szűk réteg az, akik a szakma megszerzése után már nem érettségiznek. Ha százalékokat akarok mondani, akkor körülbelül a diákok 60%-a választ gimnáziumot, 30%-a szakközépiskolát, és a tanulók 10%-a pedig szakiskolában folytatja tanulmányait.”
“Amire nagyon büszkék vagyunk, az a tehetséggondozó programunk: nagyon büszkék vagyunk a médiára, sok filmet készítünk, minden rendezvényünkről felvételeink vannak, melyeket később ki is adunk DVD-n a szülőknek, de a honlapunkon is megtekinthető a legtöbb filmünk. Nyugodtan mondhatom, hogy iskolai szinten nekünk van a legjobb médiaparkunk; komoly, professzionális videokameráink vannak. Nagyon jó kis csapat a “Herman”, és egy nagyon lendületes tantestülettel rendelkezik. A tanítógárdánk szerintem elsöprő, nem tudnék választani; olyan profik és olyan gyerekközpontúak, hogy nagyon nehéz dolguk van a szülőknek, amikor választaniuk kell.”
“Az a pedagógia, amikor segítenünk kell. Nyilván a tehetséggondozás is egy fontos dolog, de sokan vannak azok a gyerekek, akik nehezen veszik az akadályokat, mert a tömegoktatás akadály, akárhogy is vesszük. A tanórán belüli differenciálás egy őrületesen nagy feladat, de még ennél is nagyobb feladat az, amikor szinte egyénileg kell a gyerekekkel foglalkoznunk. A “Hermanban” erre is nagyon jó csapat van…
Mindenki az oktatási rendszer szabadságáról beszél, én azt mondom, hogy a szabadság az nem a rendszerekben adódik, hanem az egyénben. Ha mi elhitetjük az egyénnel, hogy Te megtalálod az utadat itt is, akkor meg lehet találni…és én hiszek abban az útban, amit az egyén jelöl ki, és nem a rendszer jelöl ki.”
A szülőknek április 8-9. között kell meghozniuk a döntést, hogy melyik iskolának óvó szárnyai alá bízzák gyermeküket. Addig még van néhány hetük, mi pedig abban kívánunk segíteni olvasóinknak, hogy akik nem tudtak részt venni az eseményeken, azok is betekintést kapjanak az egyes intézmények működésébe, akik pedig jelen voltak, beszámolóinkon keresztül feleleveníthessék az élményeket. Így nemcsak a döntés lehet egyszerűbb, de az iskolák összehasonlítására is remek alkalom nyílik.
(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)
facebook:
[…] A Herman Ottó Általános Iskolába március 22-én látogattunk el, ahol Turcsik Viktor igazgató adott lapunknak interjút. A szülőknek tartott tájékoztatójában azt is hangsúlyozta, hogy miként lehet egy iskolai közösségben az összetartozás érzését erősíteni: “Dobog a Herman-szív… Jó kapcsolatot építettünk ki a helyi Helytörténeti Múzeummal, és nagyon fontos, hogy megismerjék a gyerekek a szűkebb lakóhelyüket, Budaörsöt. Természetesen nemcsak Budaörs a szűkebb lakóhely – hiszen más településekről is vannak nálunk gyerekek –, hanem a térség, amit Zsámbéki-medencének hívunk. Az erdei iskolai programjaink gyakorlatilag Magyarország összes természetvédelmi területére elkalauzolják a gyerekeket különböző évfolyamokon. Az egyik legbüszkébbek a “Miénk a színpad” rendezvényünkre vagyunk; ezen a rendezvényen minden tanuló színpadra léphet, akinek bármilyen indíttatása van. A farsangi rendezvényen, ami Budaörs város legmagasabb szintű iskolai, farsangi rendezvénye, több százan vesznek részt, és minden osztály fellép valamilyen jelmezes produkcióval.” […]