Átnevezik a megyei kormányhivatalokat – Vármegyei kormányhivatalok lesznek

(Budaörs, 2022. július 12., Budaörsi Infó) – A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja és fogadhatja el ma az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól, valamint politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást. Átnevezik a megyei kormányhivatalokat is.

A katáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek, amely a kormány kérésére hozzá is járult az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásához. (Ennek részleteiről korábbi cikkünkben olvashatnak.)

Döntés lesz a 2023-as költségvetés főösszegeiről is. Az összegző módosító javaslat, az eredeti előterjesztéshez képest, némileg több bevétellel és kiadással számol, de a hiányt változatlan mértékben határozza meg.

A gazdasági bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást, vagyis az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását a globális minimumadóval kapcsolatban.

A képviselők újraválaszthatják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjává Kardkovács Kolost, aki 2016 óta tagja a testületnek.

A határozathozatalokat követően tárgyalják azt a törvényjavaslatot, amely alapján az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás részes feleinek nyolcadik konferenciáját szeptember 26-30. között rendezhetik meg Budapesten. A tanácskozást a koronavírus-járvány miatt halasztották el 2021 októberéről erre az időpontra.

Megvitatják a Magyarország és Szerbia közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodást.

Szerepel a napirenden a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is:

A sürgősséggel tárgyalt javaslat értelmében a megyei kormányhivatalok a jövőben vármegyei kormányhivatalok lesznek.

Vármegye

A vármegye (latinul comitatus) vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége volt 1000–1949 között – áll a címszó alatt a Wikipédiában.

A második világháború végéig a hivatalos elnevezés a vármegye volt, de ennek szinonimájaként széles körben használták a megye szót is. Az 1949. augusztus 18-án elfogadott, szovjet mintára megalkotott Alkotmány hivatalossá tette a „megye” megnevezést, és ettől kezdve csak történeti megjelölésekben fordul elő a „vármegye” szó.

A főispán volt a vármegye feje; közvetlenül utána az alispán foglalta el a második helyet fontossági sorrendben, majd a vármegye főjegyzője következett; közigazgatási, igazságszolgáltatási valamint kormányzási teendőket láttak el egyszerre a maguk különböző szintjén.

A főispánt a király nevezte ki, az alispánt és főjegyzőt a vármegye nemessége választotta meg. A vármegye különböző járásokra volt felosztva, ezeket egyenként egy főszolgabíró kormányozta; szintén választotta őket a vármegye nemessége, a vármegyei törvényhatóságnak kültisztviselőjei voltak, és az alispánnal közvetlenül érintkeztek.

2022. június 21-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az Országgyűléshez az Alaptörvény tizenegyedik módosítását célzó javaslatot, amelyben – többek között – indítványozza, hogy – a történelmi hagyományok miatt – a megyék neve változzon ismét vármegyére.

Kapcsolódó cikk:

A kata szigorításáról szóló törvényjavaslatról kivételes eljárásban dönt a parlament

(Budaörsi Infó / mti)

facebook:

0 Komment