A kormány döntött az extraprofitadóról, valamint az önkormányzatok és kisvállalkozások kiléptetéséről a rezsicsökkentésből

A kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva. Karácsony Gergely főpolgármester az intézkedésekre reagálva úgy értékelt: „a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás”.

A miniszter elmondta, az adó részletszabályai a hétvégén jelennek meg a Magyar Közlönyben.

Megjegyezte, a többek között a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek.

    “A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük” – mondta. Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.

Nagy Márton megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.

A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást.

A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent – mondta.

Kiemelte, a kormány emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.

Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.

    A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.

Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.

A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat – tette hozzá.

Kiemelte, az új kormányzati intézkedések évente több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást jelentenek és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

A tárcavezető kijelentette, a kormány továbbra sem köt kompromisszumot abban, hogy a családok érdekében megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóerejét, a családtámogatásokat, valamint a rezsicsökkentést.

Karácsony: meg kell védeni Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól!

Meg kell védeni Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól – jelentette ki a főpolgármester vasárnap a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely bejegyzésében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentéseire reagált.

A főpolgármester úgy értékelt: “a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás”. “Az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést. Tette mindezt előzetes egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül” – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint nem igaz az az állítás, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek kigazdálkodni annak hatásait, hogy kikerülnek a rezsicsökkentés alól. “A járvány, a válság, a háború és a foglalkoztatási gondok által meggyötört vállalkozások ennek hatásait áremelkedésekkel tudják csak kezelni, ez tovább gerjeszti az inflációt, vagyis a most bejelentett kormányzati megszorítások mindenkit érinteni fognak” – szögezte le.

A főpolgármester azt írta: azt kérték a kormánytól, hogy bővítse, és ne szűkítse a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területeket. Egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyag árának növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest – közölte.

Karácsony Gergely azt írta: a lehető leghamarabb összehívja a fővárosi önkormányzat szakértőiből, a legnagyobb fogyasztójú fővárosi tulajdonú cégek vezetőiből álló testületet, továbbá egyeztetést kezdeményez a fővárosi országgyűlési képviselőkkel.

Mindemellett a június 13-ai héten Brüsszelben tárgyalni fog az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy a fenntartható energiapolitikára uniós forrásokat szerezzenek Magyarországnak és Budapestnek. “Tárgyalást kezdeményezek továbbá a budapesti gazdasági élet meghatározó szereplőivel, és a már korábban is javaslatokat kidolgozó civil szervezetek képviselőivel, valamint a tudományos élet meghatározó szereplőivel. Ennek a  ‘Budapest150 – Energia és fenntarthatóság csúcsnak’ a célja, hogy a város életére általános érvényű javaslatokat dolgozzanak ki közösen az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében” – írta Karácsony.

“Ezen alkalmakkor a kormánnyal is módunk lesz az elmaradt egyeztetések lefolytatására. Mert Budapest nem lehet a rezsicsökkentés megszüntetésének kárvallottja” – zárta bejegyzését a főpolgármester.

facebook:

0 Komment