Kovács Zoltán: Brüsszel olajembargó-javaslata „nagyon messze van” attól, amit Magyarország el tudna fogadni

Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ, és ebből is világosan látszik, hogy az orosz nyersolaj embargójáról szóló brüsszeli javaslat „nagyon messze jár attól”, ami Magyarország számára elfogadható lenne – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC televíziónak.

A BBC HardTalk című politikai magazinműsorában csütörtökön elhangzott interjúban Kovács Zoltán kijelentette: ez nem politikai vagy bármilyen egyéb ízlés miatt van így, hanem azon egyszerű fizikai oknál fogva, hogy nincsenek helyettesítő források, és bármiféle ilyen kérés teljesítése teljesen romba döntené a magyarok életvitelét és a magyar gazdaságot.

Arra a felvetésre, hogy olyan EU-országok, amelyek Magyarországnál jóval nagyobb mértékben függnek az orosz energiahordozó-szállításoktól – köztük például Litvánia vagy Finnország – nem hajlanak az orosz olajimport embargójának megakadályozására, az államtitkár úgy válaszolt: a fizikai realitás az, hogy Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. Hozzátette: a legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, 3-4 év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon az új realitáshoz.

Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti-e, hogy ha az Európai Bizottság a tagországok elé terjeszti az orosz olajembargó ügyét, Magyarország élni fog vétójogával, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: a rövid válasz az, hogy igen, de végső soron azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió miként működik.

A javaslat nem a tagállamok, hanem Brüsszel részéről érkezett, és Brüsszelben pontosan ismerik az orosz olaj és földgáz arányát a magyar energiaellátási portfólión belül. Így pontosan tudják azt is, hogy amit javasolnak, az ellentétes Magyarország érdekeivel, és ellentétes azzal is, ami fizikailag egyáltalán megvalósítható – fogalmazott a BBC-műsorban a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány tette a legnagyobb erőfeszítéseket az energiaellátás diverzifikálására, ám nem Magyarország tehet róla, hogy a nyugatról és a délről érkező vezetékek kapacitása nem elégséges a magyar gazdaság földgáz- és olajellátásához, és arról sem, hogy a nyugatról érkező vezetékek ugyanazt az orosz olajat és földgázt szállítják, mint a keleti irányból érkezők.

Kovács Zoltán szerint a magyar gazdaság és a magyar háztartások számára elengedhetetlen az energiaellátás, és ebben nincs helye kompromisszumnak.

Arra a felvetésre, hogy az orosz olajért történő fizetés módjának és Ukrajna felfegyverzésének kérdésében Magyarország teljesen más úton jár, mint a többi EU- és NATO-tag, az államtitkár kijelentette: Magyarország mindig is a béke oldalán állt, és a háború előtti, illetve a háború kitörése óta tett diplomáciai erőfeszítései is azt mutatják, hogy Magyarország az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások leghangosabb szószólója.

Ennek van egy különleges oka is, mégpedig az, hogy 150 ezer magyar él a határ másik oldalán – mondta Kovács Zoltán.

Úgy fogalmazott: Magyarország pontosan tudja, hogy ki az agresszor, teljes mértékben kiáll Ukrajna mellett, és világosan értésre adta, hogy minden humanitárius segítséget megad, „de ne kérjenek olyasmit, amire a magyar választók pár hete egyértelműen nemet mondtak”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e Ukrajnát az orosz agresszió elleni fegyveres területvédelmi küzdelemben, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy Magyarország támogatja Ukrajnát, de nem katonai eszközökkel, mert ez a magyar választók döntése. A magyar választók a békére adtak mandátumot a kormánynak, és ezzel elvetették Magyarország részvételét a háborúban – mondta az államtitkár.

Kovács Zoltán „az ostobaságok és hazugságok birodalmába tartozónak” nevezte azokat a BBC-riporter által idézett találgatásokat, hogy Magyarországnak esetleg területszerzési reményei lehetnek, és kijelentette, hogy „a hazugságok hazugságok maradnak, akárki terjessze is ezeket”.

Londoni elemzők: 20 százalékkal zuhanhat az idén az orosz olajexport, ha az EU elfogadja az embargótervet

Londoni árupiaci elemzők szerdai előrejelzése szerint 20 százalékkal zuhanhat az idén Oroszország nyersolajexportja, ha az Európai Unió elfogadja az orosz olajimport fokozatos betiltására kidolgozott tervet, a rendkívül magas földgázárak azonban így is komoly mértékben javítják az orosz fizetési egyensúlyt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, az ukrajnai háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitában azt mondta, hogy az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajimportot, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Edward Gardner, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics nyersanyagpiaci folyamatokkal foglalkozó főközgazdásza szerda este összeállított elemzésében közölte: a ház azzal számol, hogy ha az uniós embargótervezetet a jelenlegi formájában elfogadják, az orosz kőolajkivitel 2022 egészében 20 százalék körüli mértékben eshet vissza, és ez 100 dollár felett tartaná a nyersolaj hordónkénti árfolyamát.

Ez azt jelentené, hogy az orosz olajexport mennyisége az ukrajnai háború előtti napi 5 millió hordóról 3,5-4 millió hordóra esne vissza az idei év végére.

A Capital Economics vezető szakértője szerint valószínű, az év későbbi szakaszában emelkedik a nem nyugati országok által vásárolt orosz nyersolaj mennyisége, részben azért, mert Oroszország jelenleg hatalmas árengedményekkel szállít olajat.

A ház azonban nem számol azzal, hogy ez teljes mértékben ellentételezné a nyugati import csökkenését.

Az elemző szerint ennek egyik oka az, hogy ezek az importőrök sem akarják veszélybe sodorni a Nyugattal fenntartott kereskedelmi kapcsolataikat, másrészt az EU javaslatai között szerepel az is, hogy a tagországok ne nyújthassanak szállítási, brókeri, biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat az orosz nyersolaj továbbításához, és ez is távol tarthatja az importőröket.

A Capital Economics szakértője szerint az Európai Unióba irányuló orosz nyersolajexport kiesését az orosz gazdaság megszenvedné, mivel ennek a kivitelnek az értéke tavaly az orosz hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 4 százalékával volt egyenlő.

A cég a maga részéről azzal számol, hogy az EU-piacra szállított orosz nyersolaj és olajtermékek mennyisége az idén 90 százalékkal zuhan, az EU-n kívüli export ugyanakkor 15 százalékkal emelkedik. A Capital Economics számításai szerint ez azt jelenti, hogy az uniós export kiesésének 20 százalékát sikerül ellentételezni más piacokon.

A ház szerint az orosz nyersolaj árengedményes – a Brent alaptípus hordónkénti árfolyamához képest 35 dollárral olcsóbb – forgalmazása és az uniós export kiesése együtt legalább 70 milliárd dollárral csökkenti az idei orosz olajexport-bevételt ahhoz a jövedelemhez képest, amelyet Oroszország változatlan exportmennyiség és a piacon korábban tipikusnak számító 3 dolláros diszkont mellett elérhetett volna.

Mindez azt jelenti, hogy Oroszország az idén 180 milliárd dollár bevételre tehet szert az olajexportból, de jövőre várható a nagyobb hatás, amikor az EU-olajembargó kiteljesedik, ez ugyanis 100 milliárd dollár alá csökkentheti az orosz olajexport-bevételt 2023-ban – áll a Capital Economics szerdai elemzésében.

A ház szerint ugyanakkor az egekbe szökő földgázárak az idén 125-130 milliárd dollárral emelik az orosz földgázexportból eredő bevételeket, azzal együtt is, hogy az EU az év végéig kétharmadával tervezi csökkenteni az orosz földgáz importját.

A Capital Economics számításai szerint ez több mint a kétszeresére, 260-270 milliárd dollárra – a hazai össztermék 17 százalékára – emeli az orosz folyómérleg-egyenleg 2022-re várható többletét, vagyis a globális nyersanyagárak és a nem nyugati országokba irányuló orosz export egyidejű meredek visszaesésére lenne szükség ahhoz, hogy az orosz energiaszektorra kirótt szankciók keményen megszorongathassák az orosz gazdaságot.

facebook:

0 Komment