„Álmok és utak” margójára – Különleges kiállítás a PostART-on

(Budaörs, 2021. november 21. – Budaörsi Infó) Ismét egy különleges kiállítás várja az érdeklődőket a budaörsi PostART-on. „Álmok és utak” címmel nyílt meg nemrég Jánosy Zsuzsa kiállítása.

A kiállítást Csontos Orsolya, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója a következőképpen méltatta:

„Kell lennie valaminek… Kell lennie valaminek, valami sokkal elemibbnek
Ami nem az, amint mondunk, amit cselekszünk vagy a szándékaink
Azok mind csak torz formák a vízfelszínen, csak utalás a mélységre, melyet maga alatt rejt

Kell lennie valaminek, hisz nem véletlen keressük ilyen megszállottan
Kell legyen valami oka annak, hogy vágyunk mindig a távolba, az ismeretlenbe, ismeretlen szavakra, ismeretlen érintések után
Van valami, ami hajt, űz és fojtogat
Becézget és magához hív

Ennyi volna?
Hogy lehet az, hogy ha becsukjuk a szemünket bennünk terek nyílnak meg és sokkal hatalmasabbak, mint amit valaha láttunk
Nem csak az van, amit látunk
Nem csak az van, amit mondunk, csinálunk, nem csak a szándékaink vannak

Tévedünk
Az idő nem telik
Sosem indultunk el, mégis folyamatosan úton vagyunk
Nem tudjuk hol kezdődünk, sem azt, hol érünk véget
Saját távlataink áldozatai vagyunk és magunkat veszejtjük el tévképzeteink labirintusaiban
Hiábavaló a lázas kutakodás
Nincsen más, csak ez a pillanat, minden, amiről álmodunk és amire vágyunk az itt van
Csak egymásban nyugodhat meg végre űzött lelkünk

A minket körbevevő képek körülbelül 2 év alkotásának produktumai, de ami valóban mögötte van az egy élet tapasztalata, figyelme, odaadó és következetes munkája.

A képek szűrrealitásukkal sokkal pontosabban elmondják valóságunkat, mint azt bármilyen meghatározás. Zsuzsi képei amennyire személyesek, annyira kollektívek: utat mutatnak egymáshoz és ezáltal magunkhoz.

Kívánom mindannyiunknak, hogy most, ha csak egy rövid időre is, de meg tudjunk érkezni.

Ezúton is szeretném megköszönni Zsuzsinak, hogy saját életével inspirál és bátorít minket, békességet és teret teremt nekünk, hogy megtapasztaljuk azt, ami bennünk rejlik és megajándékozhassuk egymást vele.

Kellemes bekapcsolódást kívánok!”

Az alkotó Jánosy Zsuzsa a Budaörsi Infónak elmondta, hogy a kiállított képeit nem feltétlenül kell bármilyen műfajba bekategorizálni mivel mint ahogy a képek maguk is mutatják, megjelenik köztük a szürreális, az absztrakt és a realista ábrázolásmód valamint a digitális rajztáblával készült játékos alkotás.

„Nem is annyira az esztétikára, az anatómiai pontosságokra, hanem inkább a mondanivalójukra tenném a hangsúlyt.

A kiállítási anyag nagyrészt a pandémiás időszakban készült, s bár első benyomásra a színkavalkádok vonzzák be a tekintetet megtaláljuk köztük a Godotra várakozókat, Sziszifusz minden erejét meghaladó hiábavaló munkálkodását, a Bohóc édes álmát, a Király szűrreálálmát, a fiatal művészek útjait a Fiúk álmában és a saját viszonyunkat mindezekhez, mert eléggé fontos filozófiai kérdéseket feszegetnek a saját álmaink és útjaink során, ezért is ez a két számomra fontos kérdés a kiállítás mottója.

Egy öt darabos kis sorozat nőalakjaiban megjelenítődik az előadóművészek iránti tiszteletadás, akik a pandémiás időszakban lelki és szellemi erejüket meghaladva próbálták megtartani Önmagukat és mindazt, amit nagyon fáradtságos és áldozatos munka árán felépítettek, létrehoztak.

A nyitány, A készülődés, A díjátadó, A jelmezes főpróba és a Lámpaláz ezeket a folyamatokat jeleníti meg, mindemellett szinte bármelyik nőtársunk életútja egészen a felnőtté válásig valamint az elmaradt ,,díjazások” is kiértelmezhetőek.

 
A képek alján látható kis táblaképek, kép a képben, a korlátozottságot szimbolizálják.

Továbbá a színes négyszögű absztrakciók ezen belül a ventilátorok, a spirális elemek dinamikája a blokkolt tudatalatti energiák folyamatos újraindítását hivatottak szolgálni.

Persze van azért vicceskedős is, például A pasik álma KRESZ-sorozat, a nők, autók és utak, de ebbe ne menjünk bele.

Mióta foglalkozol festéssel?

„Erre a kérdésre nehéz lenne válaszolni, mert nem igazán tudom, hogy ez mikor születik meg az emberben igazán, mert szerintem egy művész akkor is dolgozik amikor éppen nincs eszköz a kezében, mert a művek ott zakatolnak folyamatosan a fejekben és létrejönnek sokszor úgy is, hogy külső szemlélő számára talán soha nem lesznek láthatóak vagy talán csak egy töredékük lesz érzékelhető.

Az alkotómunkát sajnos sokszor blokkolják az anyagiak is, nem is beszélve a rendelkezésre álló időről amit nyugalomban ennek szentelhetünk.

Bizakodó vagyok viszont, mert úgy gondolom, hogy a művészet, legyen az előadó vagy alkotóművészet gondolkodásra sarkallja az embert, felfrissíti a szellemet és ezáltal olyan szinten lételeme az emberiségnek, hogy bármilyen körülmények között talál ,,támogatókat”a szó minden értelmében.”

A kiállítás megtekinthető: 2021. november 26-ig a PostART nyitvatartási idejében.

A PostART teljes területén a szájat és orrot eltakaró maszk használata kötelező!

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment