Az állatorvosokat és állattartókat is érinti – Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások

(Budaörs, 2021. augusztus 22. – Budaörsi Infó / mti) – Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások, amelyek az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egyaránt érintik – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

„A nemzetközi tapasztalatok alapján az új előírások jelentősen hozzájárulnak az AMR terjedésének visszaszorításához, és ezáltal a köz- és állategészségügy védelméhez” – emelték ki.

Azt írták: az állatgyógyászati termékekről szóló rendelet – már megjelent – módosítása elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén. A több szakaszban életbe lépő rendelkezések az antibiotikum-felhasználás mérséklését, illetve azok körültekintő, felelős alkalmazását segítik, összhangban az új uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.

Fontos változás többek között, hogy augusztus 19-től legfeljebb hétnapos kezelésre elegendő mennyiségű antibiotikumot írhat fel az állatorvos és azt kizárólag vényen teheti meg. Az antibiotikumok esetében tehát már nem alkalmazható a kevesebb adatot tartalmazó úgynevezett megrendelő. Emellett az állatorvosnak az AMR kockázatáról is tájékoztatnia kell az állattartót.

Élelmiszer-termelő állatok kezelésekor a humánegészségügyi szempontból kritikusan fontos hatóanyagok megelőző célú alkalmazása ezentúl tilos. Nem megelőző célú alkalmazáskor a használat indokoltságát laboratóriumi érzékenységi vizsgálattal kell alátámasztania az állatorvosnak.

További lényeges változás, hogy a közvetlen kiszolgálás érdekében a nagy létszámú telep állattartójának írásban nyilatkoznia kell a nagykereskedő, a kiskereskedő, vagy a közforgalmú gyógyszertár felé az általa megbízott szolgáltató állatorvos személyéről, FELIR azonosítójáról, valamint a felhasználás helyének tenyészetkódjáról.

Azt is kiemelték, hogy az ellenőrzések hatékonyabbá tétele és az adatminőség javítása érdekében a nagy- és kiskereskedőknek október elsejétől ügyleti nyilvántartásaikat elektronikus formában kell vezetniük. Emellett a nagykereskedőknek augusztus 19-től a beszállító és vevő neve, valamint címe mellett – magyarországi partner esetén – a FELIR azonosítót is rögzíteniük kell.

A jövőbeni változások közül lényeges, hogy 2022 januárjától az antibiotikum-felhasználást a jelenleginél bővebb adattartalmú gyógykezelési naplóba kell rögzíteni, valamint elindul a Nébih online rendszerében történő adatszolgáltatás. A nagy létszámú állattartó telepek esetében antibiotikum-felhasználás csökkentési tervet is kell majd készíteni – fejtették ki.

Veszélyt jelent, ha túl sok antibiotikum van a húsban

A tervezett intézkedések azért fontosak, mert óriási veszélyeket rejt magában, hogy az állattenyésztők sok országban antibiotikumokat használnak a haszonállatok növekedésének serkentésére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikumok túlzott alkalmazása ugyanolyan fenyegetést jelent, mint egy halálos megbetegedéseket okozó, nagy járvány kirobbanása. A szervezet felmérései szerint bizonyos országokban az antibiotikumok 80 százalékát az állattenyésztésben használják fel növekedést serkentő gyógyszerként.

A WHO iránymutatása szerint azok az állatok, amelyeket a húsuk, tejük, vagy a tojásuk miatt tartanak és nevelnek, csak akkor kezelhetők antibiotikummal, ha ténylegesen betegek vagy fertőzöttek, illetve ha fertőzés van egy-egy állatállományban. A gyógyszerek használata helyett a gazdálkodóknak inkább a betegségek kialakulását kellene megakadályozniuk, például a megfelelő higiéniai körülmények megteremtésével, vagy védőoltások használatával – hangsúlyozza a szervezet.

(Forrás: agrarszektor.hu)

A változásokról a későbbiekben részletes tájékoztatást kapnak az érintettek – írta közleményében az AM.

(Budaörsi infó / mti)

facebook:

0 Komment